2010. október 11., 10:182010. október 11., 10:18
Komolyra fordítva a szót, tudom én, hogy káros, meg szenvedély, és a környezetre is ártalmas, de az elszigetelés lassan kezd a romadeportálásokhoz hasonlítani. Nem elég az embernek, hogy nem tud/nem akar leszokni, rányomják a luxusadót, az elkülönített helyiségekben való megalázást, kiküldik az utcára, hogy potenciális tüdőrákja mellé még tüdőputtypuruttyot is kapjon, sőt még meg is büntethetik, ha egy modern EU-s városban rá talál gyújtani.
Már Magyarországig terjedt a dohányzókalitka nevű vállalkozás, ami cégek számára ajánl üvegből készült négyszögletű kis elszigetelt, szellőztetőrendszerrel ellátott állóhelyiségeket, ahol a szenvedélybetegek elvégezhetik a rituáléjukat. Becsülendő, hogy megoldást próbálnak találni a dohányzóknak, de megvetésre vall, hogy akváriumba teszik őket, mint valami díszhalakat, akik füstkarikát eregetnek.
Hát ezzel úgy vagyok, hogy engem bizony zavar, ha valaki a környezetemben csokit eszik. Nem elég, hogy nem szeretem, a szagától émelyeg gyomrom, de még egészségtelen is, hizlal meg miegymás, nem is beszélve a gyorskajáldákról, amelyek ételszagot eregetnek az utcára, hogy becsalogassanak vendégnek. Az olajos, fűszeres szag nemhogy ártalmas, ráadásul olyan szenvedélybeteggé tehet, amely tízszer hamarabb végez áldozataival, nem is említve a társadalom ismételt kitaszítását, a nem kövérek hitvallását, miszerint a túlsúlyosokat is ki kell dobálni az űrbe.
Továbbá zavarnak engem a nappali fokhagymazabálók, a szotyievők, és azok is, akik az aszfaltot nézik zsebkendőnek. Idegesítenek azok az emberek is, akik egymagukban róják a várost nagy teljesítményű terepjárójukkal. Hányingerem van az izzadságszagúaktól, s akik nem mosnak kezet vécézés után! Ki nem állhatom a kutyagazdákat, akik a lépcsőházam előtt végeztetik el kedvencük dolgát! Elvesznek az életteremből, szennyezik a környezetem, szmogot eregetnek, bacilusokat terjesztenek, ritka betegségek érhetnek utol miattuk! Kalitkába velük!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.