Jót is hoz a járvány?

A kormány egyik e heti döntése ugyanis régi hiányosságot próbál orvosolni: a különböző hatóságok és egyéb közintézmények számára előírja az internetes ügyintézés lehetővé tételét, különös tekintettel az elektronikus aláírások bevezetésére. Mindezt annak érdekében, hogy az emberek minél kevesebbet mozduljanak ki otthonról, ne kelljen a hivatalokba járniuk a különböző hatósági igazolásokért, egyéb dokumentumokért.

Az ötlet kimondottan üdvözlendő, kár, hogy csak most, a szükséghelyzetben lépték meg. Eddig – még jóval a járvány előtt – már számos közműszolgáltató és önkormányzat bevezette legalább azt, hogy a közműdíjakat és az adókat online is be lehessen fizetni, illetve akad olyan önkormányzat is, amely egyéb ügyek intézését is lehetővé tette interneten keresztül. Sőt azzal bátorítja a polgárokat, hogy igyekezzenek minél jobban kihasználni az online ügyintézés nyújtotta lehetőségeket, hogy a személyes ügyintézésért díjat számol fel, míg az internetes ingyenes.

Jómagamnak nagyváradiként az ezen döntést meghozó városi önkormányzat online ügyintéző platformjával volt alkalmam megismerkedni, ahol – szintén előremutató megoldásként – még a személyes fiók megnyitásáért sem kellett elmennem a városházára, elegendő volt e-mailben beküldeni az erre vonatkozó kérvényt, valamint a lefényképezett személyi igazolványt.

Nehezen érthető, hogy az állami intézmények számára miért nem jelentett eddig prioritást az ügyintézés ilyen jellegű felgyorsítása – hacsak nem arról van szó, hogy így próbálták megőrizni a hivatalokban dolgozó, sok esetben a magasabb rangú illetékesekkel rokoni vagy ismerősi viszonyban álló alkalmazottak, ügyintézők posztjait, hiszen jó részük munkája akár még fölöslegessé is válhat azzal, ha a polgárnak nem kell bemennie, hogy személyesen kérjen pecsétet, illetve kelljen aláírnia a papírokat. Ugyanakkor éppen azért, mert eddig nem tekintették prioritásnak a korszerű ügyintézés bevezetését, nagy kérdés, mennyire felkészültek az intézmények az online ügyintézésre való átállásra.

Elég csak arra gondolni, hogy a társadalombiztosítási kártyát kiszolgáló informatikai rendszer még ma is gyakran bedől, hiába állították már évekkel ezelőtt üzembe – éppen ezért kellett azt az egyedül észszerű döntést meghozni most, hogy a járvány miatti szükségállapot idejére kiiktatják a kártyák kötelező használatát. Vagy arra, hogy az adóhatóság elrendelte az online pénztárgépek bevezetését, ám az azokon tárolt adatokat képtelen internetes úton ellenőrizni.

Tehát az ötlet kiváló, ugyanakkor kérdéses, milyen infrastrukturális háttér áll rendelkezésre jelenleg ahhoz az intézményekben, hogy meg is valósítsák az elektronikus ügyintézést. Arról nem is beszélve, milyen problémákat vethet fel mindezeken túlmenően az elektronikus aláírások ügye, az, hogyan tehetnek szert minden hatóság, minden állami és nem állami intézmény, cég által elismert online szignóra a polgárok – különösen az idősebbek.

Elrettentő példa a szükségtelen bürokráciára az otthon elhagyásának indoklására kötelezővé tett űrlapok ügye, amelyek szükségessége eleve megkérdőjelezhető – igaz, különféle rendellenességekre hivatkozva így legalább jó ürügyet szolgáltatnak a rendőrségnek arra, hogy jókora bírságokat rójanak ki a bevásárolni, munkába vagy idős családtagjaik gondozására igyekvő polgárokra, gazdagítva ezzel a nem túl combos államkasszát. Az ugyanis, hogy csakis saját kezű aláírással érvényes, eleve nevetségessé teszi azt a „könnyítést”, hogy az igazolás okostelefonon vagy táblagépen is bemutatható, elvégre ha már az ember kinyomtatta, hogy aláírja, akkor nyugodtan zsebre is vághatja.

Ugyanakkor nem kellene itt megállni, és a cégeket is rá kell bírni, hogy igyekezzenek minél jobban lecsökkenteni az olyan ügyleteket, amelyekhez személyes jelenlét szükséges. Például nem ártana arra is megoldást találni, hogy a lejárt bankkártya helyett kiállított újat ne csupán személyesen a bankfiókban, hosszas sorban állás után lehessen átvenni. Mint látható, a kétségtelenül jó szándékkal, de kapkodva meghozott döntés megvalósításának mikéntje egyelőre igencsak homályos, de reménykedjünk, hogy sikerül minél hamarabb keresztülvinni a bürokratikus rendszereken. Mint ahogy remélhetőleg az intézkedés nem csupán a szükségállapot idejére szól, hanem a jövőben is folyamatosan biztosítják majd a hatékony online ügyintézést.

Hogy legalább valami jó is származzon a mindennapjainkat feje tetejére állító, szobafogságra ítélő, az életünket is fenyegető járványból.