Balogh Levente
2024. október 03., 19:282024. október 03., 19:28
Súlyos, de szükséges döntés volt: Izrael végül bevállalta a kétfrontos háborút az ország népét, államiságát fenyegető terrorszervezetekkel szemben.
Olyan kétfrontos háborút, amely valójában három frontos, hiszen a héten megindított szárazföldi műveletek fő célpontja, a Libanon nagy részét uralma alá hajtó Hezbollah siíta terrorszervezet és a Gázát vaskézzel irányító Hamász mögött egyaránt Irán áll, Teherán finanszírozza az Izrael, illetve a nyugati érdekeltségek elleni terrorista tevékenységet.
Ezzel elismerte, hogy a Hezbollah és a Hamász műveletei valóban az ő közvetlen érdekeit, regionális befolyásszerzési terveit szolgálják, másrészt megpróbálta megvédeni gázai és libanoni „befektetéseit” Hiszen a két terrorszervezetnek a fegyverekben, a kiképzésben és pénzben nyújtott támogatás értéke dollármilliárdokban mérhető – és a jelek szerint az a veszély fenyegeti, hogy az egészről kiderül: valójában ablakon kidobott pénz volt.
Ráadásul az idén már második támadás – amely alapjában véve ugyanolyan hatástalan, mint az első, áprilisi volt, mivel az izraeli légvédelem mellett az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Jordánia is „beszállt” az iráni rakéták lelövésébe –
Amúgy meg kell hagyni, az izraeli illetékesek alaposan előkészítették a Hezbollah elleni offenzívát, hiszen sikerült lefejezni a terrorszervezetet, a legmagasabb szintű vezetőtől kezdve számos magas rangú parancsnokig.
Reméljük, a pezsgők elfogyasztása után az akció kitervelői és végrehajtói megkapják a megérdemelt kitüntetéseket és előléptetéseket, még akkor is, ha ez a nyilvánosság kizárásával zajlik, hiszen ha kitudódna a kilétük, azzal nem csupán az ő homlokukra rajzolnának célkeresztet, hanem a családtagjaikéra is. Mindenesetre ezzel a Moszad ismét bizonyította, hogy a világ egyik legjobb (ha nem a legjobb) hírszerző szolgálata, amelytől joggal tart minden ellenség.
Ha washingtoni közlések szerint erről a műveletről nem is tudtak, a Hezbollah libanoni sejtjei, katonai létesítményei és kilövőállásai elleni offenzíváról természetesen előzetes értesítést kaptak, és
Az Egyesült Államok ugyanis a Biden-adminisztráció Netanjahu elleni, jórészt ideológiai alapú bírálatai ellenére nem engedheti meg magának, hogy elveszítse a saját és a Nyugat stratégiai szövetségesét a Közel-Keleten, hiszen az azzal lenne egyenértékű, hogy Irán kiterjeszti a hatalmát a Földközi-tenger keleti térségére, ami a Tehrán és Moszkva közötti együttműködés nyomán az orosz jelenlétet is fokozná.
Emellett az izraeli lobbi igencsak erős, ráadásul hiába hangoskodnak az egyetemeket uralmuk alá vonó szélsőbaloldali erők, akik szélsőségesen Izrael-ellenes, antiszemita jelszavakat harsognak, és a szegény, „elnyomott” tömeggyilkosokat éltetik,
Ráadásul Washingtonban talán abban is reménykednek, hogy a konfliktus miatt Oroszország bizonyos erőforrásokat von el az ukrajnai háborútól, hogy azokat a Hezbollah és a Hamász mögött álló Irán támogatására fordíthassa.
Mindemellett kérdéses, hogyan alakulhat a libanoni offenzíva, hiszen már a Hamász elleni, gázai hadművelet is számos bírálatot váltott ki nyugati – főleg baloldali – körökből a civil áldozatok magas száma miatt. Ami részsiker Irán és proxyjai számára – merthogy nem csupán a Hamász jár el így, hanem a Hezbollah is –, hiszen éppen azért telepítik a rakétakilövő állásaikat és fegyverraktáraikat iskolákba, kórházakba vagy akár egyszerű magánházakba, hogy pajzsként használják a civileket, és a katonai célpontok ellen indított izraeli támadások nyomán a polgári áldozatok miatt tömeggyilkossággal vádolhassák Izraelt.
Az is lényeges, hogyan vág vissza Izrael Iránnak az újabb rakétazáporért.
Így a katonai és stratégiai fontosságú kommunikációs, illetve olajlétesítmények elleni támadások éppúgy várhatók, mint az iráni atomlétesítmények elleni csapások, elejét veendő annak, hogy a vallási fanatikus iráni vezetők atombombához jussanak. Ezekben Washingtonnak és a Nyugatnak is partnernek kell lenniük, elvégre
Az ugyanakkor természetesen nem reális terv, hogy az utolsó hezbaollahos terroristát, az utolsó fegyverraktárt és az utolsó kilövőállást is megsemmisítve az írmagját is kiirtsák a terrorizmusnak. Egyrészt azért, mert ez lehetetlen, az emberanyag szinte végtelen, másrészt éppen ezért előbb-utóbb valamely más, új szervezet venné át a helyét.
ennek nyomán pedig Izrael – és a világ is – fellélegezhet egy kicsit, legalább néhány évre.
És a jelenlegi körülmények között már ez is egy üdvözlendő eredmény.
Páva Adorján
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Páva Adorján
Ott állunk a pékárus vagy a sarki bolt pultjánál, a szupermarket kasszájánál, kezünkben egy egyszerű fehér kenyérrel, a pénztárgép kijelzőjén pedig felvillan a kétjegyű szám: 10 lej, 12 lej, 15 lej...
Rostás Szabolcs
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Páva Adorján
Nyugdíjas halk suttogása a sarki patikában: „Kedveske, melyik az olcsóbb? Ezt a két gyógyszert most hagyjuk ki, majd jövő hónapban visszajövök értük.”
Balogh Levente
Donald Trump amerikai elnök iráni kalandja nem feltétlenül úgy alakult, ahogy azt a legderűlátóbb illetékesek remélték, ennek a hatásait pedig Európában, benne Erdélyben is érezzük – és várhatóan közép- és hosszú távon is érezni fogjuk.
Rostás Szabolcs
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Páva Adorján
Egyre fullasztóbb a levegő az autóban, összeszorul a gyomor. Az sem segít, ha lehúzzuk az összes ablakot. A vezetés, a gépkocsifenntartás ugyanis egyre inkább luxussá válik: a nép autóját a drága parkolóban piszkíthatják kedvükre a madarak.
1 hozzászólás