Hirdetés
Balogh Levente

Balogh Levente

Izrael Irán ellen

2024. október 03., 19:282024. október 03., 19:28

Súlyos, de szükséges döntés volt: Izrael végül bevállalta a kétfrontos háborút az ország népét, államiságát fenyegető terrorszervezetekkel szemben.

Olyan kétfrontos háborút, amely valójában három frontos, hiszen a héten megindított szárazföldi műveletek fő célpontja, a Libanon nagy részét uralma alá hajtó Hezbollah siíta terrorszervezet és a Gázát vaskézzel irányító Hamász mögött egyaránt Irán áll, Teherán finanszírozza az Izrael, illetve a nyugati érdekeltségek elleni terrorista tevékenységet.

Ezt bizonyítja, hogy a Hezbollah elleni offenzívára, illetve a terrorszervezet vezére, Hasszán Naszrallah sikeres kiiktatására Irán erődemonstrációnak szánt katonai művelettel reagált, amikor mintegy kétszáz rakétát lőtt ki Izraelre.

Ezzel elismerte, hogy a Hezbollah és a Hamász műveletei valóban az ő közvetlen érdekeit, regionális befolyásszerzési terveit szolgálják, másrészt megpróbálta megvédeni gázai és libanoni „befektetéseit” Hiszen a két terrorszervezetnek a fegyverekben, a kiképzésben és pénzben nyújtott támogatás értéke dollármilliárdokban mérhető – és a jelek szerint az a veszély fenyegeti, hogy az egészről kiderül: valójában ablakon kidobott pénz volt.

Ráadásul az idén már második támadás – amely alapjában véve ugyanolyan hatástalan, mint az első, áprilisi volt, mivel az izraeli légvédelem mellett az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Jordánia is „beszállt” az iráni rakéták lelövésébe –

csak még nagyobb bajt hozhat a teheráni vezetők fejére, mivel könnyen megtörténhet, hogy az izraeli megtorlás – amely pontosabb és hatékonyabb lesz – az ország kulcsfontosságú olaj- és nukleáris létesítményeit nullázza majd le.

Amúgy meg kell hagyni, az izraeli illetékesek alaposan előkészítették a Hezbollah elleni offenzívát, hiszen sikerült lefejezni a terrorszervezetet, a legmagasabb szintű vezetőtől kezdve számos magas rangú parancsnokig.

Külön elismeréssel kell adózni az előtt a zseniális titkosszolgálati művelet előtt, amely során sikerült robbanószerrel „felturbózott” személyhívókkal és walkie-talkie-kkal kistafírozni a terrorszervezetet, hogy a robbanóeszközök aktiválásával csoportosan csökkentsék le drasztikusan a létszámát.

Reméljük, a pezsgők elfogyasztása után az akció kitervelői és végrehajtói megkapják a megérdemelt kitüntetéseket és előléptetéseket, még akkor is, ha ez a nyilvánosság kizárásával zajlik, hiszen ha kitudódna a kilétük, azzal nem csupán az ő homlokukra rajzolnának célkeresztet, hanem a családtagjaikéra is. Mindenesetre ezzel a Moszad ismét bizonyította, hogy a világ egyik legjobb (ha nem a legjobb) hírszerző szolgálata, amelytől joggal tart minden ellenség.

Ha washingtoni közlések szerint erről a műveletről nem is tudtak, a Hezbollah libanoni sejtjei, katonai létesítményei és kilövőállásai elleni offenzíváról természetesen előzetes értesítést kaptak, és

az Egyesült Államok jóváhagyásával zajlik, még akkor is, ha azért az elnöki hivatal közben erőtlen hangon tűzszünetet emleget.

Az Egyesült Államok ugyanis a Biden-adminisztráció Netanjahu elleni, jórészt ideológiai alapú bírálatai ellenére nem engedheti meg magának, hogy elveszítse a saját és a Nyugat stratégiai szövetségesét a Közel-Keleten, hiszen az azzal lenne egyenértékű, hogy Irán kiterjeszti a hatalmát a Földközi-tenger keleti térségére, ami a Tehrán és Moszkva közötti együttműködés nyomán az orosz jelenlétet is fokozná.

Emellett az izraeli lobbi igencsak erős, ráadásul hiába hangoskodnak az egyetemeket uralmuk alá vonó szélsőbaloldali erők, akik szélsőségesen Izrael-ellenes, antiszemita jelszavakat harsognak, és a szegény, „elnyomott” tömeggyilkosokat éltetik,

szerencsére továbbra is a józan ész képviselői vannak többségben, akik képesek különbséget tenni az önmagát védő, megtámadott fél és a vérszomjas, fanatikus terrorista között.

Ráadásul Washingtonban talán abban is reménykednek, hogy a konfliktus miatt Oroszország bizonyos erőforrásokat von el az ukrajnai háborútól, hogy azokat a Hezbollah és a Hamász mögött álló Irán támogatására fordíthassa.

Mindemellett kérdéses, hogyan alakulhat a libanoni offenzíva, hiszen már a Hamász elleni, gázai hadművelet is számos bírálatot váltott ki nyugati – főleg baloldali – körökből a civil áldozatok magas száma miatt. Ami részsiker Irán és proxyjai számára – merthogy nem csupán a Hamász jár el így, hanem a Hezbollah is –, hiszen éppen azért telepítik a rakétakilövő állásaikat és fegyverraktáraikat iskolákba, kórházakba vagy akár egyszerű magánházakba, hogy pajzsként használják a civileket, és a katonai célpontok ellen indított izraeli támadások nyomán a polgári áldozatok miatt tömeggyilkossággal vádolhassák Izraelt.

Az is lényeges, hogyan vág vissza Izrael Iránnak az újabb rakétazáporért.

A válasz hiánya ugyanis egyrészt gyengeséget sugallna, másrészt pedig a Hamász és a Hezbollah meggyengítése mellett az is lényeges, hogy legfőbb patrónusuk is megbűnhődjön a terrorizmus finanszírozása miatt.

Így a katonai és stratégiai fontosságú kommunikációs, illetve olajlétesítmények elleni támadások éppúgy várhatók, mint az iráni atomlétesítmények elleni csapások, elejét veendő annak, hogy a vallási fanatikus iráni vezetők atombombához jussanak. Ezekben Washingtonnak és a Nyugatnak is partnernek kell lenniük, elvégre

senkinek sem érdeke, hogy egy szélsőséges, a síita iszlám törvényein kívül bármilyen szabályt legitimnek elismerő rezsim még a jelenleginél is nagyobb globális fenyegetést jelentsen.

Az ugyanakkor természetesen nem reális terv, hogy az utolsó hezbaollahos terroristát, az utolsó fegyverraktárt és az utolsó kilövőállást is megsemmisítve az írmagját is kiirtsák a terrorizmusnak. Egyrészt azért, mert ez lehetetlen, az emberanyag szinte végtelen, másrészt éppen ezért előbb-utóbb valamely más, új szervezet venné át a helyét.

Mégis, minél nagyobb veszteséget szenved el a síita fegyveres szervezet, minél több vezetőjét, tagját, fészkét és fegyverét semmisítik meg, és minél nagyobb károkat szenved Irán, annál nehezebb lesz újra felépíteni a kapacitásokat,

ennek nyomán pedig Izrael – és a világ is – fellélegezhet egy kicsit, legalább néhány évre.

És a jelenlegi körülmények között már ez is egy üdvözlendő eredmény.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajna és Európa drámai békedilemmája

Drámai ellentmondást kell feldolgozniuk az ukránoknak: miközben úgy tűnik, minden eddiginél közelebb kerülhet a fegyverszünet, azzal is meg kell barátkozniuk, hogy annak áraként biztosan le kell mondaniuk a korábbi területeik egy részéről.

Balogh Levente

Balogh Levente

Románia, a fordított Robin Hood

Ha tényleg megvalósul Ilie Bolojan felvetése, nem lesz túlzás kijelenteni, hogy a költségvetési hiányt lefaragni próbáló román állam amolyan fordított Robin Hoodként viselkedik: elvenné az egyszerű polgárok pénzét, hogy aztán jól megtartsa saját magának.

Balogh Levente

Balogh Levente

Kisebb parlament mellé nagyobb helyi autonómiát!

Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.

Makkay József

Makkay József

Kiskapuk országa: Románia harca az adócsalás ellen

Románia lakossága és politikai elitje nem szabálykövető társadalmat alkot: az emberek többsége keresi a kiskapukat. Az adócsalás felismerésében és a helyzet orvoslásában rejlik, miként lehet az ország gazdaságát megmenteni az összeomlástól.

Páva Adorján

Páva Adorján

Ki merészel még röhögni azon, hogy az asszony verve jó?!

Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Magyarokat gyalázni lehet, a különnyugdíjakat kritizálni uszítás?

Nicușor Dan kedden ismét egyeztet a négypárti kormánykoalíció vezetőivel a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának ügyében, kétséges azonban, hogy sikerül-e kialakítani az államfő által meglebegtetett politikai kompromisszumot a pártok között.

Balogh Levente

Balogh Levente

PSD-s tisztújítás: maradhat az ellenzéki retorika és a kampányüzemmód

Felszállt hát végre a fehér füst a román kormánykoalíció legerősebb tagjában, a Szociáldemokrata Pártban (PSD), miután a múlt heti kongresszuson az összes harcba szálló Sorin Grindeanu közül Sorin Grindeanut választották pártelnökké.

Hirdetés