2010. december 23., 10:412010. december 23., 10:41
Vannak, akik arra esküsznek, csakis ez a módszer segíthet abban, hogy legalább a közösség felnövekvő generációi kilábaljanak a jelenlegi reménytelen helyzetükből. Ha ugyanis az állam nincs tekintettel a sajátos helyzetükre, csak növeli a távolságot a roma közösség és a többiek között. Nem integrálja, hanem még jobban eltávolítja őket a többségi társadalomtól. A másik modell az elvegyülésben rejlő lehetőségekre alapoz. Ha a roma gyermekek együtt járnak iskolába a nem romákkal, azonos tanterv szerint tanulnak, akkor a társaikkal való mindennapos érintkezés során is integrálódnak.
Ellesik, megtanulják a viselkedési modelleket, a magasra állított követelménymérce, az erősebb mezőny pedig arra készteti őket, hogy többet hozzanak ki magukból. Felébreszti bennük a versenyszellemet, az alkalmazkodási ösztönöket. Az e nézetet vallók szerint éppen az elkülönítés növelné a szakadékot a roma gyermekek és a többségiek között. A két elmélet dilemmáját a schengeni övezettel kapcsolatos hírek hozták a felszínre. Németország és Franciaország ellenszegülésével ugyanis gyakorlatilag biztossá vált, hogy Románia és Bulgária nem csatlakozhat 2011 márciusában a határok teljes átjárhatóságát biztosító schengeni térséghez. Hiába tervezték tehát a Bihar megyei nagyszántóiak, hogy áprilisban már a mezei úton ruccannak át a határ túloldalára, az alig pár kilométerre fekvő Nagykerekibe, még egy darabig a hivatalos határátkelőket, és a több tíz kilométeres kerülőt kell választaniuk. Kétségkívül a Nyugat-Európában sátorozó, az európai társadalomba alig integrált romáknak is volt szerepük abban, hogy az Unió legfontosabb nagyhatalmai megrettentek a balkáni határnyitástól.
A romák integrálására vonatkozó dilemma, más léptékben, Románia és Bulgária uniós csatlakozására is igaz. Brüsszelben a kérdés úgy fogalmazódik meg: vajon úgy integrálhatók-e jobban a balkáni országok Európa elitklubjába, ha elvegyülnek a schengeni térséghez tartozó országok között, vagy külön osztályban kell felzárkóztatni, felkészíteni őket a csatlakozásra. Az Unióban eddig az elvegyülős felzárkóztatás hívei voltak hangosabbak. Romániát is, Bulgáriát is úgy vették fel az államszövetségbe, hogy nem feleltek meg a csatlakozási feltételeknek, de úgy gondolták, a balkáni országok hamarabb felzárkóznak, ha beengedik őket. Ha ez a nézet maradt volna meghatározó, a határok teljes megnyitása elé sem gördül uniós akadály. Úgy tűnik azonban, fordulnak a szelek Európa nyugati felén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok