Hirdetés
Kiss Judit

Kiss Judit

Hány „tisztítótűz” kéne még?

2020. november 18., 19:182020. november 18., 19:18

2020. november 18., 20:062020. november 18., 20:06

Ebben az országban, ahol sok helyen bolondnak nézik azokat, akik tiszteletben tartják a szabályokat, csoda, hogy „csak” ötévente fordul elő egy-egy olyan súlyú katasztrófa, mint a szombati karácsonkői kórháztűz, amelynek következtében eddig tizenegyen életüket vesztették – a felismerhetetlenségig összeégve –, és többen megsebesültek. Ebben az országban sajnos ma sem működnek másként a dolgok, mint tíz évvel ezelőtt, amikor csecsemők égtek benn a giuleşti-i szülészeten, vagy öt éve, amikor sajnos megtörténhetett a Colectiv-tragédia.

Ahogyan az lenni szokott egy-egy, a közvéleményt erősen megrázó katasztrófa kapcsán, a karácsonkői kórháztűz körülményei és fejleményei ráirányítják a figyelmet, hogy mennyi minden nem működik megfelelően, és hogy mi minden megtörténhet Romániában. (Kérdés, lesz-e egyáltalán kézzelfogható eredménye annak, hogy a tragédia nyomán újabb meg újabb hiányosságokra derül fény…)

Hogy milyen mértékű szabályszegések történhetnek, arra jó példa, ami a moldvai városban történt: a baleset napján hatósági engedély nélkül végeztek átalakításokat a kórházban, majd átköltöztették a betegeket az újonnan kialakított részlegre. Vagy az is, ami Vaslui megyéről derült ki, hogy ott egyetlen kórháznak sincs tűzvédelmi engedélye. Mindez történik öt kerek évvel a több mint hatvan emberéletet követelő Colectiv-tűzvész után. Úgy tűnik, Románia nem tanul semmilyen tragédiából. Ó, irgalom Atyja, ne hagyj el.

De nemcsak a megdöbbentő, életeket követelő katasztrófák juthatnak eszünkbe, hanem a rendszer olyan anomáliái, egyenetlenségei és visszatetsző fintorai, amik teljességgel lehetetlenné teszik, hogy az egészségügy bár távolról súrolja a normalitás határát. Tegyük hozzá, a járvány előtti időkben sem lehetett kvázi kielégítő állapotokról beszélni, nemhogy most, amikor az amúgy is nehézkesen működő rendszerre a vírus kezelésének roppant súlya nehezedik. 

Ebben az országban az a visszásság is simán megtörténik, ami például Brassóban, hogy két hónapja üresen áll húsz új, az intenzív terápia céljaira kialakított ágy, mert nincs elegendő személyzet, amely a speciális készülékeket kezelni tudná. És az is tragikomikusan jellemző Romániára, hogy miközben a kovásznai, nagy múltú szívkórház jócskán korszerűsítésre szorul, akkor mit tesz az egészségügyi tárca? Hát ami a „legkézenfekvőbb”: ortodox templomot épít az intézmény mellé.

Arról már ne is beszéljünk, hogy egész biztosan sűrűn fordulnak elő olyan, „csak” egyetlen emberéletet követelő esetek, amikről nem mindig szerez tudomást a közvélemény. A hétvégén történt Dolj megyében: egy koronavírussal fertőzött 36 éves várandós nő életét vesztette, mert kórházról kórházra szállították, a megfelelő kezelés késlekedése miatt azonban nem sikerült megmenteni az életét.

A riasztó tények mellett olykor helyet kapnak a hírekben olyan pozitív töltetű fejlemények is, mint a nagyváradi sürgősségi osztály felújítása, a 32 millió lejes beruházásból elkészült, modern felszereltségű létesítményt a hét elején avatták fel. Sajnos ez azonban cseppnek bizonyul a hazai egészségügy keserű tengerében. Ahol a március óta tartó járványhelyzetben a kormány csak ígérgeti, hogy méltányosabban fogja jutalmazni az egészségügyi dolgozókat, „megoldja problémáikat”. A hitegetések azonban ez idáig pusztán a szavak szintjén maradtak.

Szóval így állunk: a járványos betegség ostromait nehezen állja a rendszer, nincs elegendő személyzet, pénz sincsen elég (vagyis ha akarják, mondjuk templomépítésre van), az egészségügyi alkalmazottak hiába kérik a kormánytól a méltányos bánásmódot. Mindeközben felcsaptak a katasztrofális állapotok szimbólumaként is értelmezhető lángok.

Vajon hány ilyen „tisztítótűznek” kell fellobbannia ahhoz, hogy észbe kapjon ez az ország, és bár valamelyest „megtisztuljon” a rendszer?

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Bukarest ismét „megvásárolta” az amerikai jóindulatot

Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Tényleg jó módszer csökkenteni a deficitet a költségvetés halogatásával?

Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.

Makkay József

Makkay József

Olcsó import, drága termelés: lejtmenetben a mezőgazdaság

Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.

Balogh Levente

Balogh Levente

Az iráni rezsim végnapjai?

Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Irán nincs is olyan messze, és ez mélyen a zsebünkbe vág

Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajnai háború: négy éve tart – de meddig folytatódik?

Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.

Balogh Levente

Balogh Levente

Béketanács: „átállás” vagy a józan ész követése?

Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.

Hirdetés