Kiss Judit
2021. december 21., 08:412021. december 21., 08:41
2021. december 21., 09:412021. december 21., 09:41
Elgondolkodtató lenne összevetni, mi valósult meg és mi maradt parlagon mindabból, amit az 1989. decemberi eseményektől reméltek a hétköznapi emberek. (Igen, a hétköznapi emberekről van szó, nem politikai tisztséget betöltőkről, szekusokról, magas polcon elhelyezkedőkről). Akik akkor fiatal, de már ítélőképes felnőttek voltak, immár idősödő emberek, és elsősorban ők azok, akik tükröt tudnak tartani az akkori reményeknek.
Az összevetésből sajnos kiderülhet, hogy sok mindenre hiába vártak mindazok, akik boldog, felszabadító történésként tekintettek az 1989. decemberi eseményekre.
A remélt „szabadság” helyett mérhetetlen zűrzavar támadt a politikai és közéletben, sokan beszéltek később „posztkommunista visszarendeződésről”, és arról is, hogy az a több mint ezer áldozat, aki a forradalomban vesztette életét, „hiába” halt meg. A december 22-e előtti véres események ügyében kevés büntetőjogi eljárás indult, amelyek elkezdődtek, azokban is vagy felmentés született, vagy kegyelemben részesültek a vádlottak. Az igazságszolgáltatás nem szolgáltatott igazságot, a tömegbe lövők kiléte legtöbb esetben nem derült ki, csak az ártatlanul elhunytaké…
Bizonyos történések a mai napig nem tisztázottak, a ködösítés pedig nyilvánvalóan nem segíti a történelmi traumák feldolgozását. Márpedig Románia azóta is „mesterien” űzi számos vonalon a ködösítés műfaját.
A bő három évtized alatt hol „fordulatnak”, hol „forradalomnak”, hol „ellopott forradalomnak” nevezett események közben egyre távolodnak az időben, így a korabeli remények, bizakodások is homályba vesznek lassan. Aki a forradalom évében született, immár 32 éves, a fiatalok számára pedig természetszerűleg hovatovább pusztán a történelemkönyvekben olvasható információ lesz mindaz, ami 1989-ben történt. A bizakodásokat, reményeket, csalódásokat pedig nem szokták feltüntetni a történelemkönyvek...
Az idősebbek jó esetben elmesélik az ifjaknak, hogy miként élték meg a kommunizmus korszakát és a forradalmat, mit jelentett diktatúrában felnőni és létezni. Azonban mint minden „történelmivé” váló időpont, a romániai forradalom emléke is egyre inkább elszürkül a köztudatban. Az azóta eltelt bő három évtizedben sok tekintetben meghatározó volt Romániában, hogy az 1989-es történések előtti időszakhoz viszonyították a dolgokat, a forradalmat egyfajta origónak tekintették, az azonban egyre inkább elmosódik a köztudatban, hogy mire számítottak, miben bíztak, mit reméltek a forradalomtól az emberek.
Bár állítólag csak technikai hiba történt, azért kicsit jelzésértékű, hogy idén nem szólaltak meg a forradalom kitörésére emlékeztető szirénák a temesvári Opera téren, ahogy eddig minden évben december 20-án délben. Az emlékeztetés ereje is elhalványulhat idővel, a szirénák egyszer elnémulnak, és nem marad más, csak a homály.
Balogh Levente
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rostás Szabolcs
Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.
Makkay József
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Balogh Levente
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Rostás Szabolcs
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Balogh Levente
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
Balogh Levente
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
szóljon hozzá!