Hirdetés
Balogh Levente

Balogh Levente

Folytonos oktatási Trianon

2022. szeptember 16., 10:032022. szeptember 16., 10:03

Ha minden jól megy, rendeződött a nagyváradi Nicolae Bălcescu-iskolában kirobbantott szegregációs műbotrány, miután egy megállapodás nyomán a kilenc magyar osztály végre átköltözhetett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által felajánlott, felújított épületbe. A nem létező szegregációról szóló vádak eloszlatása érdekében még egy termet kialakítanak, hogy abban egy román osztály is helyet kaphasson.

Hogy a helyzet abszurditását sikerüljön maximálisra fokozni, a román tagozaton nem tudtak megállapodni arról, hogy melyik osztály költözzön át. Ezért aztán előfordulhat, hogy heti rendszerességgel más-más román osztály tanul majd az épületben. Most aztán már mindenkinek biztosan nagyon jó. Pláne a románoknak. Az eset ismét ékes példája annak, hogyan próbálják egyes, a magyar közösség jogainak megnyirbálását célul kitűző körök éppen a kisebbségeket védő jogszabályokat felhasználva, azokat kifordítva elérni céljukat.
Hiszen a szegregációról szóló rágalmak kapcsán ismét csak azzal az abszurd váddal szembesülünk, hogy egy olyan településen, ahol a magyarok kisebbségben vannak, épp ők próbálják a többség jogait csorbítani.

Érdemes leszögezni, hogy a szegregáció ténye akkor áll fenn, ha azt szándékosan alkalmazzák egy bizonyos közösség tagjainak elszigetelésére.

Emellett az érintetteknek kell úgy értékelniük: valamilyen jogsértés érte őket. Ebben az esetben viszont sem a magyar, sem a román közösség nem jelezte, hogy a jogai csorbításaként értékeli a döntést, sőt minden érintett elégedett volt vele. A mostani műbotrány célja természetesen az, hogy ismét csak a magyar kisebbséget megbélyegezve próbálják elhitelteleníteni az őt megillető jogokért folytatott küzdelmét. Egyenes folytatása ez annak az 1919–20-as évek óta zajló permanens Trianonnak, amely jegyében folyamatosan próbálják ellehetetleníteni a magyar oktatást, illetve megszerezni a magyar oktatási ingatlanokat. A két világháború között a telekkönyvek hatóságok általi meghamisításával, a kommunizmus idején államosítás révén, 1989 után pedig különféle jogi huzavonák és a mostanában tapasztalt szegregációs vádak útján tették, illetve próbálják rátenni a kezüket a román hatóságok a magyar oktatási ingatlanokra.

Mindezt ma, az EU tagjaként Románia azt kihasználva teheti meg, hogy a brüsszeli illetékesek az őshonos kisebbségeket érő jogsérelmek ügyében tökéletes érdektelenséget tanúsítanak.

A magyar oktatás elleni lépések sorába illeszkedik a bánffyhunyadi óvoda ügye is, amelynek létrehozására a román állam egyetlen fillért sem adott, teljes egészében magyar állami pénzekből épült fel, magyar egyházi tulajdonban van, mégis román csoportokat akarnak beleköltöztetni. De ide sorolható a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium esete is, amely ügyében a román hatóságok a kifárasztás taktikáját alkalmazzák: különféle ürügyekkel akadályozzák a létrehozását, majd amikor az mégis sikerül, más ürügyekkel a felszámolásáról döntenek. Holott egyértelmű, hogy az önálló magyar intézményekben hatékonyabb az oktatás, hiszen a vegyes tagozatú iskolákban, óvodákban gyakran kerül hátrányba a magyar tagozat. De hát a mostani lépéseknek épp ez a célja. Egyesek szerint központilag koordinált akciókról van szó, mások szerint egyszerűen egymástól függetlenül helyi magyarellenes erők léptek fel. Legyünk naivak, és feltételezzük, hogy nem koordinált mélyállami akcióval állunk szemben.

De ezek után már az is elég, ha a bánffyhunyadi és a nagyváradi példa alapján máshol is úgy döntenek: azzal akadályozzák a magyar nyelvű oktatást, hogy nem adják meg a működési engedélyt a magyar forrásokból finanszírozott oktatási célú ingatlanoknak, ha azt nem bocsátják a románok rendelkezésére.

Az nem számít, hogy bármilyen romániai hatósági szerv csakis akkor támaszthatna bármilyen feltételt, ha román közpénzeket is felhasználtak volna az ingatlanok építésekor. Vagy ha Bukarest vállalná, hogy bölcsődéket, óvodákat és iskolákat épít Zala vagy Somogy megyében.
Mindez nem más, mint a magántulajdon semmibevétele – de kit érdekel, ha ezzel keresztbe lehet tenni a magyaroknak. Még annak árán is, hogy ezzel – lásd a nagyváradi esetet – a román gyerekek is rosszul járnak. Ez ismét csak cáfolja a szegregációs vádakat. Hiszen egyértelmű: nem az a gond, hogy a magyar gyerekek külön osztályokban, külön iskolákban tanulnak. Hanem az, hogy egyáltalán léteznek, és a magyar közösségnek esze ágában sincs asszimilálódni.

Azért nem kicsit aggasztó, hogy mindez úgy történik, hogy amúgy a magát a magyar közösség érdekképviseleti szervének tartó szervezet kormányon van Bukarestben.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Bukarest ismét „megvásárolta” az amerikai jóindulatot

Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Tényleg jó módszer csökkenteni a deficitet a költségvetés halogatásával?

Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.

Makkay József

Makkay József

Olcsó import, drága termelés: lejtmenetben a mezőgazdaság

Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.

Balogh Levente

Balogh Levente

Az iráni rezsim végnapjai?

Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Irán nincs is olyan messze, és ez mélyen a zsebünkbe vág

Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajnai háború: négy éve tart – de meddig folytatódik?

Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.

Balogh Levente

Balogh Levente

Béketanács: „átállás” vagy a józan ész követése?

Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.

Hirdetés