Bukarest újabb abszurdja: bukott pártból magyarellenes kormányfőt?

Akit most a legesélyesebbnek tartanak a miniszterelnöki tisztségre. A Népi Mozgalom Pártjának (PMP) elnöke jelenleg európai parlamenti képviselő, illetve Nicușor Dan államfő határon túli románok ügyében illetékes tiszteletbeli tanácsadója. 1981-ben az ukrajnai Odessza régióban született, 17 évesen román állami ösztöndíjprogrammal került Romániába, majd történészként végzett Bukarestben.

diaszpóraügyi államtitkár, elnöki tanácsadó, PMP-elnök, EP-képviselő – és most Nicușor Dan tanácsadói körének szereplője. Profilját a román diaszpóra, főleg az ukrajnai román kisebbség védelme, Moldova európai integrációja és a román kulturális identitás védelme határozza meg.

A jelek szerint a vele együttműködő Nicușor Dan most mögötte áll, és a PSD sem zárkózik el, miközben a PNL és az USR számára sem „ismeretlen”, hiszen korábban együttműködtek ilyen-olyan formában.

Mintha a Nemzeti Színház társulata a premier napján összeveszne azon, ki legyen Hamlet, majd a büfést küldenék be koponyával a kezében, mert legalább minden színész egyformán sértődött maradhat.

Mintha a választás nem döntés lenne, hanem ajánlás: a nép leadja a voksát, a pártok pedig megköszönik, félreteszik, és előveszik a saját, hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb vészforgatókönyveiket.

Csakhogy erdélyi magyar szempontból illik emlékeztetni néhány „kevésbé elfogadható, kevésbé tiszteletre méltó” dologra, hogy azért tudjuk, kivel állhatunk szemben (vagy mellette?!).

• 2017-ben, az úgynevezett „RMDSZ-törvények” parlamenti vitája során Tomac „abszurdnak” és „természetellenesnek” nevezte az RMDSZ által szorgalmazott kisebbségi nyelvhasználati elképzeléseket.
• 2018 januárjában Tomac az RMDSZ, az MPP és az EMNP autonómiakoncepciókat összehangoló közös nyilatkozatát „durva provokációnak”, „elítélendőnek és megengedhetetlennek” nevezte, és azt állította, hogy a magyar politikusok „tesztelik” a románok béketűrését.
• Ugyanebben az autonómiaügyben Tomac azt is mondta, hogy a magyar pártok fellépése megosztja a román társadalmat, csapdába ejti a magyar anyanyelvű román állampolgárokat, és szélsőséges retorikához vezet.
• 2018 novemberében Tomac azt állította, hogy a budapesti hatóságok eltiltottak magyarországi román pedagógusokat egy román centenáriumi ünnepségtől, ezt azonban a magyarországi román önkormányzat vezetője és a gyulai román gimnázium igazgatója is határozottan cáfolta a Krónikának.
• 2019-ben Tomac a román közigazgatási törvény módosítását úgy támadta, hogy az szerinte „az ország második hivatalos nyelvévé” tenné a magyart, ami szerinte elfogadhatatlan, és azt üzente: minden román állampolgárnak „megtiszteltetésnek” kellene tekintenie a román nyelv használatát az állami intézményekben.
• 2019 áprilisában Tomac nyílt levélben kérte Viorica Dăncilă akkori kormányfőtől, hogy akadályozza meg a magyar állampolgársággal is rendelkező román állampolgárok „lehetséges” kettős szavazását az EP-választáson, azt sugallva, hogy több mint félmillió kettős állampolgár akár döntően befolyásolhatná az eredményt.
• 2019-ben Tomac azzal támadta a magyar diákokra vonatkozó románnyelv-vizsgák eltörlésének ötletét, hogy az „Dragnea–Orbán–Kelemen-üzletelés”, illetve az RMDSZ zsarolásának eredménye lehet, és szerinte az ilyen szabályozás etnikai feszültséget keltene.
• Ebben a vitában Tomac azt is állította, hogy a magyar fiatalok a román nyelv ismerete nélkül „az RMDSZ által 1989 után felépített szűk világ foglyai” maradnak.
• 2020 áprilisában, amikor a képviselőház hallgatólagosan elfogadta a székelyföldi autonómiatervezetet, Tomac azt „Románia egyik legnagyobb megaláztatásának”, „revizionista” irányultságú, az országot „felrobbantó” kezdeményezésnek nevezte, és a történteket hazaárulással tette egyenlővé.
• 2020-ban a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat jelentése szerint egy feljelentett műsorban (Dosar de politician) Tomac „gyalázta a magyarokat diszkriminatív kijelentéseivel, elmondva: a romániai magyarok sokszor közvetlenül az állam ellen cselekszenek”.

Persze majd kiderülhet, hogy „ma már nem úgy gondolja”, a pillanatnyi érdekpolitizálás bármikor felülírhatja a saját szavunkat is. Csak lassan kezd ebből elegünk lenni. Hiszen a bűnrossz bukaresti politikai bohózat láttán egyre nehezebb elmagyarázni, miért is kell félnünk a szélsőségesektől – hiszen ilyen alapon ők is bármikor megjavulhatnak...

korábban írtuk

Kelemen Tomacról: érdekes lenne egy olyan miniszterelnök, akinek a pártja nincs benn a parlamentben

Eugen Tomac személye elvileg elfogadható lenne miniszterelnökként, problémás ugyanakkor, hogy pártja nincs benn a román parlamentben – mutatott rá Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a romániai kormányalakítási dilemma kapcsán.