2010. október 08., 11:232010. október 08., 11:23
Elég, ha leül a számítógép elé, rácsatlakozik a világhálóra, és pillanatok alatt lehívhatja a hivatal órarendjét és az ügyintézéshez kért iratok lajstromát. Az ilyen felvilágosító demonstrációk pláne faluhelyen az idősebb generáció számára úgy hatnak, mint a holdutazás. Ilyen közegben az emberek többsége le is mondott arról, hogy megpróbáljon lépést tartani a tudomány és a technika vívmányaival. Szóval, amikor a szomszéd megkeresett, magabiztosan ültem a gép mellé.
Mi sem könnyebb beütni a hivatal hozzávetőleges nevét a keresőprogramba, megjeleníteni a hivatal honlapját, melyen látható helyen szokták elhelyezni a közérdekű adatokat. A jogosítványokat és forgalmi engedélyeket kibocsátó kolozsvári szolgálattal azonban meggyűlt a bajom. Kiderült, ennek az intézménynek nincsen honlapja. A kereső a prefektusi hivatal honlapjára vezetett, de a honlapon belül sehogy sem sikerült megtalálni a keresett szolgálatra vonatkozó adatokat. Az oldal keresőprogramja nem működött. Ott gubbasztottam a számítógép előtt, kissé szégyenkezvén a szomszéd előtt, hogy a demonstráció nem sikerül. Aztán mentő ötletem támadt: felhívom a zöld számot. Újabb bukta. Sípszó jelezte a mobiltelefonomban, hogy ez a szolgáltatás nem működik. Még szerencse, hogy próbálkoztam a vezetékesről is.
Többszöri csengetés után a vonal másik végén női hang jelentkezett, és velem is megosztotta a Costicának küldött irodán belüli üzenetét. Csak a mondat befejezése után szólt hozzám is. Mérsékelt udvariassággal közölte az információt, és azt is, hogy a honlapra hova vannak feltéve a keresett hivatalra vonatkozó információk. A megadott helyen azok a hirdetmények voltak sorba rakva csatolmányokként word formátumban, amelyek kinyomtatott változatát a hivatal ajtajára, falaira is kifüggesztették. Olyan ez, mint amikor a kávéscsészék befóliázva állnak a vitrinben. A szomszédnak nem tudtam elmagyarázni, hogy mi a baj az órarenddel, amely ott van a neten, és amelyet mégsem találtam meg önerőből. Ő viszont megjegyezte: ennyi idő alatt odaért volna a hivatalba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok