Jakubinyi György azt üzeni a híveknek: figyeljenek majd arra, amit a szentatya mond
Ferenc pápa erdélyi látogatásáról várhatóan húsvét előtt tudunk meg konkrét részleteket – közölte a Krónikának adott interjúban Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, aki szerint az előkészületek zajlanak, ám a szentatya biztonsága érdekében ezek az információk nem publikusak. Az örmény apostoli kormányzó a katolikus egyházfő romániai körútjának előzményeiről, várható alakulásáról, a katolikus egyház erdélyi helyzetéről, várakozásairól, saját pápaélményeiről nyilatkozott lapunknak.
2019. február 06., 18:302019. február 06., 18:30
2019. február 09., 13:072019. február 09., 13:07
– Történelmi pillanatnak leszünk hamarosan szemtanúi, az erdélyi katolikusok régi álma válik valóra azzal, hogy május 31. és június 2. közötti romániai látogatása keretében Ferenc pápa Csíksomlyót is felkeresi. Felidézné nekünk, hogy mennyi erőfeszítés, küzdelem áll ennek megvalósulása mögött? Mikor kezdődött a folyamat, és hogyan sikerült elérni, hogy erdélyi magyar híveit is meglátogassa a szentatya?
– Az első újkori pápa, aki megkezdte világ körüli lelkipásztori látogatásait, VI. Szent Pál pápa volt (1963–1978). Az Úr Jézus az utolsó vacsorán megjövendölte Szent Péter hármas tagadását, de ezt is hozzátette: „Amikor megtérsz, te erősíted majd meg testvéreidet.” Szent Péter utódja, Róma püspöke, a mindenkori pápa ennek a meghagyásnak tesz eleget, amikor lelkipásztori látogatásai során elmegy híveihez, hogy megerősítse őket hitükben.
A kommunista uralom idején elképzelhetetlen volt, hogy pápa meglátogasson minket. Minden megváltozott az első kommunista országból származó állampolgár, a lengyel krakkói bíboros érsek, Karol Wojtyła pápává választásakor (II. Szent János Pál pápa, 1978–2005). Megválasztása után nyolc hónappal, 1979. június 8–10. között már meglátogatta lengyel hazáját, és a Varsói Szerződés kommunista államai szándékosan lehetővé tették, hogy a tagállamok katolikus püspökei elmenjenek Lengyelországba a pápalátogatásra.
Mivel akkor Romániában csak két katolikus püspöknek volt működési engedélye, és Isten Szolgája Márton Áron már ágyban fekvő beteg volt, segédpüspöke, Jakab Antal – 14 évi börtön után – még elmehetett a pápalátogatásra. A jó Isten kegyelméből és Jakab püspök jóvoltából elkísérhettem ezen az úton. Ez volt tulajdonképpen első találkozásom II. Szent János Pál pápával. A többi volt kommunista állam meglátogatása a vasfüggöny leomlása utánra maradt, köztük Magyarországé is 1991-ben és 1996-ban. Az ortodox többségű országok még idegenkedtek attól, hogy a szentatyát beengedjék. Így történt, hogy a görög és szláv ortodox többségű országok között egyedül Románia volt nem görög és nem szláv, hanem újlatin nyelvében és római nevében, de ortodox vallásával Kelethez tartozott. Tehát hidat képezhetett Kelet és Nyugat között.
A nunciatúrai ebéden ott voltunk mind a romániai görögkatolikus. mind a római katolikus püspökök. A szentatya arra kért bennünket, vele együtt szenvedjünk, hogy nem jöhet át Erdélybe meglátogatni híveit, hiszen a katolikusok többsége Erdélyben él. De elfogadta ezt a megszorítást a magasabb, ökumenikus párbeszéd érdekében. Ígérte, hogyha még egyszer jön, akkor mindenképpen átjön hozzánk. Ígéretét csak második utóda, Ferenc szentatya tudja teljesíteni húsz év múltán, 2019-ben!
– Bizonyára emlékszik még a Ferenc pápával való első találkozására. Megosztaná olvasóinkkal, hogy milyen élmény volt?
– Ferenc szentatya idején kétszer voltam Rómában: XXIII. János és II. János Pál pápa szentté avatásán és az örmény genocídium emlékszentmiséjén 2015. Fehérvasárnap, amikor örmény apostoli kormányzóként én is koncelebrálhattam a szentmisén a szentatyával és az örmény katolikus püspökökkel. Személyes találkozásra azonban nem volt alkalom. Ferenc szentatyával tulajdonképpen közvetlen közelben csak 2018. november 8-án, az egyházi törvénykönyv előírásai szerint öt évenként megejtendő római látogatás – a neve „ad limina”, vagyis zarándoklat Szent Péter és Szent Pál apostolok római sírjainak „küszöbéhez” – idején volt alkalmam.
A püspökök létszámának megnövekedése miatt nincs már ideje a szentatyának, hogy minden megyéspüspököt negyedóra négyszemközti beszélgetésre fogadjon. Ezért november 8-án reggel koncelebráltunk vele a Szent Márta házi kápolnájában, majd a magánkönyvtárában másfél órán át fogadta a Romániai Katolikus Püspöki Kart testületileg másfél órás megbeszélésre. Ez volt tulajdonképpen az első és eddig egyetlen személyes találkozásom Ferenc szentatyával.
– Már említette, hogy több ízben is volt alkalma találkozni II. Szent János Pállal. Tulajdonképpen hány pápával találkozott az évek során? Milyen élmények fűzik ezekhez az alkalmakhoz?
– Mivel Márton püspök úr (Márton Áron – szerk. megj.) kiküldött Rómába tanulni, hogy szentírástanár lehessek a gyulafehérvári közös Hittudományi Főiskolán, 1970 és 1974 között részt vettem több szerdai pápai kihallgatáson, szentté avatáson, de a szentatyát csak távolból láthattam. Viszont 1971. május 17-én msgr. dr. Boros Béla vértanú titkos temesvári püspök háromnegyedórás négyszemközti megbeszélés után négyünket, akik ott tanultunk, bemutatott VI. Szent Pál pápának, aki Jacques Loew lelkigyakorlatos könyvével ajándékozott meg bennünket, és fénykép is készült a találkozóról. Ugyanabban az évben Márton Áron püspök kint volt Rómában, és a négyszemközti után ő is bevitt minket a szentatyához.
Mivel rögtön a változások után, már 1990 márciusában segédpüspök lettem, azóta minden évben jártam Rómában, olykor többször is, II. Szent János Pál temetéséig. Arra is elmentem, hiszen három kinevezést kaptam tőle: 1990. március 14-én gyulafehérvári segédpüspök és Aquae Regiae címzetes püspöke, 1991. június 13-án a romániai katolikus örmények „ad nutum S. Sedis” (ideiglenes) apostoli kormányzója, valamint 1994. április 8-án a gyulafehérvári érseki kinevezést. 1991-ben, 1996-ban, 2003-ban és 2010-ben voltunk „ad limina” látogatáson, és ekkor még megvolt a negyedóra négyszemközti.
Később ez kiesett, mert a korhatár miatt (75 év) megkétszereződött a püspökök száma és a pápa fizikailag nem tudja őket negyedóra négyszemköztire fogadni. 1990 óta háromszor vettem részt konferenciákat képviselve püspökszinóduson: 1990-ben, 1999-ben és 2008-ban. Ilyenkor több alkalom is volt a szentatyával találkozni, de csak egy kézcsók erejéig. Beszélgetésre ilyenkor nincs alkalom.
Készülnek és imádkoznak. A Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia tagjai legutóbb novemberben találkoztak Ferenc pápával a Vatikánban
Fotó: Magyarkurír.hu
– Hogyan készül a Ferenc pápával való június találkozóra? Lesz-e alkalom személyes találkozóra?
Az előkészületek természetesen tovább folynak, de részletekről nem beszélhetünk, szintén a biztonság kedvéért. Csak annyit mondhatunk, amennyit a szentszéki közlemény mondott. Ilyen esetben nincs alkalom személyesen találkozni a szentatyával, csak közösségben.
– Számíthatnak az erdélyi katolikus hívek arra, hogy szóba kerül az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának megtagadása vagy éppen újraállamosítása? Vagy ezek a témák nem ilyen alkalmakkor szoktak napirendre kerülni? Ön szerint a jelenlegi helyzetben segíteni tudna a szentatya közbenjárása?
– Mivel ez a kérdés is az előbb említett tilalom alá esik, csak annyit mondhatok, hogy mi már a tavaly bejelentettük: jó volna, ha a román állam minden függőben levő egyházi kérdést megoldana a pápalátogatásra, köztük a vagyon-visszaszolgáltatást, az iskolák ügyét. A nuncius úr figyelmeztetett, hogy a szentatya látogatására ilyen feltételt nem lehet szabni – tudniillik, hogy csak akkor jöjjön, amikor minden rendben van –, mert
– Milyen várakozásokkal tekint a csíksomlyói pápalátogatásra?
– Mindazt, amit várunk a szentatya látogatásától, körlevélben már közöltem. Itt nem ismétlem meg, csak a lényeget. Kérjük, erősítsen meg minket hitünkben és a szentatya iránti hűségben a csíksomlyói kőkereszt feliratos fohásza szerint: „Isten! Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben.”
– Mennyi hívet várnak Csíksomlyóra június elsején, amikor a szentatya szabadtéri misét tart?
– Még korai arról beszélni, hogy hányan jönnek, mert a jelentkezés még mindig folyik. Úgy lesz, mint a pünkösdi búcsún: hívő emberek azt mondják, hogy félmillió zarándok volt, míg az ateisták, kétkedők szerint esetleg százezer.
– Mit üzen a csíksomlyói Nyeregbe elzarándokló híveknek?
– Készül-e személyes jellegű ajándékkal a szentatyának?
– Igen, készülünk ajándékkal a szentatyának. Mindig is szokásban volt, hogy a szentatyának a felajánlási körmenetben ajándékokat adnak át, és természetesen a főegyházmegye papjai és hívei nevében is. Mindezt még a szervező bizottság tárgyalja.
– Mikor tudhat meg több részletet a nagyközönség az apostoli körútról?
– Bővebb részleteket csak akkor lehet megtudni és közölni, amikor a Szentszék előreláthatólag másfél hónappal a látogatás előtt – tehát április közepén, még húsvét előtt – közölni fogja a részleteket. Vagyis azt, hogy melyik nap hova megy a szentatya, hol mutat be szentmiseáldozatot. Addig is készüljünk, és imádkozzuk a pápalátogatásra javasolt közösségi imát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben a pártok képviselői arról beszélnek, hogy bátran állnak az esetleges előre hozott választások elé, egy-két kivétellel elmondható, hogy annyira hiányozna nekik, mint az egyszeri Georgescu-rajongónak egy LMBTQ-érzékenyítő tanfolyam.
Betelt a pohár a Bukarestbe sereglett állattartók körében, akik úgy érzik, zsákutcába jutott az ágazat. A tragikus helyzeten semmit nem változtat, hogy a tüntető gazdákhoz csapódott néhány tucat huligán összetűzésbe került a rendfenntartókkal.
Ahogy eljött az ősz, két, Ukrajnát érintő fontos témában is új fejlemények történtek: ha döcögősen is, de úgy tűnik, elindult a kisebbségek jogainak helyreállítása, közben pedig újraindult az amerikai békeközvetítés Moszkva és Kijev között.
Mit láthat a szeptember 7-én a tizenkettedik osztályt megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló fiatal, ha kicsit visszatekint országa élére?
Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.
Ha másban nem is, egy dologban biztosan jól teljesítenek a romániai pártok: a politikai káosz és instabilitás fenntartásában verhetetlennek bizonyulnak.
Futballszurkolóként nem tartom ördögtől való pazarlásnak, ha önkormányzatok százezreket, akár milliókat költenek nagy múltú helyi focicsapatokra. Azonban ez így nem mehet tovább.
Ötszáz évvel a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája után országszerte megemlékezésekkel és katonai tiszteletadással hajtottak fejet a mohácsi csata áldozatai előtt.
Amikor történelmünk egyik legtragikusabb eseményére, a mohácsi vész fél évezredes évfordulójára emlékezünk, hiszen emlékezni mindenkoron szent kötelesség, szükséges áttekinteni az előzményeket.
Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!