Hirdetés
Balogh Levente

Balogh Levente

Az egyre fogyó bizalom és az előre hozott választások

2026. május 22., 20:552026. május 22., 20:55

Hát ez nagyon megérte – vonhatjuk le nem kevés iróniával a következtetést a Szociáldemokrata Párt kormánybuktató kalandja után a legfrissebb felmérések fényében.

Tudjuk persze, hogy az elmúlt évek egyre kedvezőtlenebb nemzetközi és romániai tapasztalatai alapján a felmérésekben enyhén szólva sem érdemes száz százalékig megbízni, de a trendeket azért valamelyest rögzítik.

Eszerint pedig a bizalmatlansági indítvány ügye nem csupán a PSD számára sült el balul, de az ország számára is.

Az Inscop kutatásából legalábbis az derül ki, hogy nem hogy nem hozott népszerűség-növekedést a népnyúzónak titulált Ilie Bolojan vezette kormány megbuktatása, de egyenesen a harmadik helyre taszította a PSD-t, amelytől éppen a Bolojan vezette PNL vette át a második helyet a pártok népszerűségi listáján.

A felmérés egy másik részéből pedig az világlik ki, hogy a megkérdezettek szűk többsége inkább úgy véli:

a kormánybuktatás fölösleges politikai lépés volt, ami inkább rontja az ország helyzetét.

Igaz, ha már felmérések és ellentmondások, a CURS viszont éppen azt hozta ki, hogy a PSD növelni tudta támogatottságát a szélsőjobboldali AUR javára, viszont ha megjegyezzük, hogy az intézetet PSD-közelinek tekintik, akkor már érthetőbb a különbség, bár kérdés, hogy szakmailag mennyire megalapozott.

Ugyanakkor ez utóbbiban nem is annyira a pártok közötti erőviszonyokra vonatkozó rész a lényeg, hanem az, amely az előre hozott választásokkal kapcsolatos lakossági állásponttal foglalkozik. Azt mérték ugyanis, hogy a válaszadók többsége támogatja-e az előrehozott választások kiírását.

Később az Inscop is kihozta a saját adatait, amelyek szerint „csak” 41,3 százaléknyian vannak azok, akik előrehozott választást akarnak – nagyjából a szélsőjobboldali pártok szimpatizánsai –, de azért ez a szám is jól jelzi:

a romániai polgárok egyre nagyobb arányban kezdik unni a „performanszot”, amit a romániai politikum előad.

Ami nem is csoda, hiszen a külső és belső válsághelyzet közepette az országnak nincs teljes felhatalmazással bíró kormánya, a pártok pedig az egymást kizáró álláspontok miatt képtelenek életképes, valós parlamenti támogatottsággal rendelkező koalíciót létrehozni.

Az állampolgárok többsége nemigen tudja hova tenni, hogy a pártok továbbra is úgy tesznek, mintha a kormányválság megoldása laza, ráérős vasárnap délutáni korzózás lenne, miközben a gazdasági szakértők nem győznek figyelmeztetni: ha már a teljesen fölösleges kormánybukást nem lehetett elkerülni, akkor legalább minél hamarabb új kormányra van szükség, különben még súlyosabb válság jön, és az ország hitelképessége teljesen lenullázódik.

A helyzeten ráadásul az államfő sem tud sokat segíteni, ő sem forszírozza a mihamarabbi kormányalakítást, mint mondta,

addig kíván kivárni, amíg sikerül valamilyen formában stabil parlamenti támogatottsággal rendelkező kombinációt kialakítani.

Igaz, utólag visszatekintve bizonyos mértékig ő maga is felelős a mostani válságért, hiszen ha nem ragaszkodik ahhoz, hogy a róla kialakult imázs miatt a választáson harmadik helyezett párt jelöltje, Ilie Bolojan legyen a miniszterelnök, hanem az első helyezett PSD-t kéri kormányfő megnevezésére, akkor a szociáldemokratáknak nem lett volna ürügyük a folyamatos belső ellenzékesedi játszására, majd a kormánybuktatásra.

(Más kérdés, hogy ebben az esetben hogyan sikerült volna bármilyen reformot végrehajtani, hiszen a PSD-nek éppen az a problémája, hogy Bolojan túl mélyen bele akart nyúlni az állami cégek működésébe azok tőzsdei bevezetésével, ami komolyan sértené az ezen cégek pénzcsapjaira rácsatlakozott PSD-s pártklientúrát).

Azonban a felelősök helyett most inkább a jelenlegi válsághelyzet minél gyorsabb megoldását kellene keresni, a jelek szerint ugyanis a polgárok türelme egyre fogyóban.

Az, hogy a többség támogatná az előrehozott megmérettetést, figyelmeztetés a politikai osztály számára.

Azt jelzi: az emberek belefáradtak a hagyományos, fősodratú pártok közötti állandó csetepatékba, és ha másképp nem megy, mert képtelenek megállapodni egy viszonylag stabil kormánytöbbség kialakításáról, akkor azt várják tőlük: adják vissza a döntést az emberek kezébe.

Várható persze, hogy az érintett pártok hosszas huzavona után várhatóan az utolsó pillanatban inkább megállapodnak, mivel egyiküknek sem érdeke az előrehozott választás.

Azon ugyanis a jelenlegi állás szerint

a polgárok nagy része olyan pártnak szavazna bizalmat, amely szélsőjobb mivoltát szuverenista paraván mögé rejtve kéri a voksaikat, amelynek eddig még nem volt alkalma kormányon lejáratni magát, és amelynek a támogatottságát a mostani huzavona csak még tovább növeli.

A most a kormányalakítás és a szükséges reformok kapcsán marakodó többi párt felelőssége lenne, hogy ez ne következzen be – nemcsak előrehozott választáson, hanem a két és fél év múlva esedékes rendes megmérettetésen sem.

Egyelőre úgy tűnik azonban, hogy ezzel a felelősség még azt sem érdekli, aki elvileg tisztában van vele.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Anyaország-külhoniak ellentét, támogatások és az árokbetemetés felelőssége

Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

A külhoniak szavazati joga, a Tisza-kormány és a kommentszekció dühe

Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.

Balogh Levente

Balogh Levente

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják

Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.

Balogh Levente

Balogh Levente

Közösségi oldalak, álhírek, lincselés: a tiltás vagy az edukáció a megoldás?

Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.

Makkay József

Makkay József

Agrárország importkosárral

Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.

Balogh Levente

Balogh Levente

Aki előre hozott választást akar, az AUR-os?

Az embereknek egyre inkább elegük van a pártok közötti marakodásból, amely hónapok óta tartó politikai patthelyzetet eredményezett, valamint azt, hogy az országnak a válságos időszakban nincs teljes hatáskörrel rendelkező kormánya.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

A Majka-ügy csak a jéghegy csúcsa, be kellene fejezni a magyar–magyar acsarkodást

Életveszélyes fenyegetést kapott egy magyarországi előadó, ezért lemondta székelyföldi koncertjét. A botrány túlmutat Majkán, és a magyar közélet nagyon aggasztó állapotairól árulkodik.

Hirdetés