VEZÉRCIKK – Új frontot nyitott a magyarság elleni folyamatos háborúzásában Marosvásárhely polgármestere. Ezúttal az egyházi elöljárók iskolafenntartói „alkalmatlanságát” célozta meg, akik tulajdonosként vétkes tétlenséggel nézik, amint a fejükre omlik a visszakövetelt ingatlan – természetesen a diákok testi épségét is kockáztatva.
2014. október 21., 19:472014. október 21., 19:47
Az ingatlan- és birtok-visszaszolgáltatások akadályozása egyfajta nemzetpolitikai prioritás lett Romániában. Az egykori székely fővárosban a szögesdrót-kifeszítő brigádok élén maga a törvényesség őreként azonosított prefektus áll, Dorin Florea polgármester pedig abban igyekszik mintát alkotni, hogyan lehet mégiscsak érvényesíteni az önkormányzatok e tekintetben megcsonkított hatáskörét.
Az egyházi tulajdonú oktatási ingatlanok ugyanis a román többségű városvezetések és klérus együttélésének érzékeny pontjai. Mert a kilencvenes évek elejére jellemző szülői tiltakozások idejétől eltávolodtunk ugyan, a mai középkorúak – az iskolás korú gyerekek szülői – igencsak „lyukas” egyházi neveltetése azonban továbbra is remek táptalajul szolgál a Florea-féle demagógiának.
A történet persze korántsem reked meg ezen a szinten. A Bolyaihoz vagy a Rákóczihoz hasonló léptékű épületek restaurálása igencsak kiürítené az egyházi kasszát, önerőből legfeljebb tatarozásra futja. A húzd meg-ereszd meg játék része az egyházi ingatlanokért fizetendő bér visszatartása, a zsarolás jól bevett eszköze, amely azon alapszik, hogy a tulajdonos nem kockáztatja meg a nagy szülői felháborodással fenyegető extrém eszközök alkalmazását.
A kommunikációs trükkökkel operáló hatalmi arrogancia egyelőre magabiztosan lavíroz a Marosvásárhelyhez hasonlóan szétszakított állapotban tartott városokban. Holott a jó szándék felfedezett már jó néhány megoldási módozatot. Például azt, hogy a bér fejében az önkormányzat biztosítja a különböző pályázatok önrészét, hasonló struktúrában szépült meg a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium, vagy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium.
A magyar vezetői által immár két évtizede árván hagyott Vásárhely még nem álmodik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!