2010. november 03., 10:222010. november 03., 10:22
Tovább javítja a helyzetet, ha a többablakos postahivatalokban magyarul is ki lesz írva, hogy: „ajánlott levelek feladása”, vagy „csomagküldés”; ha pedig a postás is megérti magyarul, hogy csomagot akarunk küldeni, akkor végképp nem lehet ok a panaszra. Valami ilyesmi érezhető a postát is felügyelő minisztérium államtitkárának a nyilatkozatából.
Ahhoz azonban, hogy az ember megértse, milyen nyelvi problémák is merülnek fel a postán, néha nem árt befordulni egy postahivatalba, levelet küldeni, csomagot kivenni. Merthogy az ilyen műveletek során derülhet ki, hogy a feliratozásnál sokkal fontosabb a címzések, az űrlapok nyelvének a kérdése. Egy csomagfeladási kísérlet világosíthatná meg azt is, hogy a küldemények többségét nem helyben kell kézbesíteni, hogy a posta esetében mit sem érnek a helyi etnikai arányok.
A fő kérdés az, hogy eljut-e a székelykeresztúri Fenyő utcába a Dorohoiban feladott levél, ha magyarul címezték. Tudják-e a ditrói postán, hogy a Dicsőszentmártonba címzett csomagot melyik irányba kell elindítani? Továbbá az, hogy ha netán lesz magyar tértivevény is, boldogul-e azzal a címzettet kereső strehaiai postás? A postai kétnyelvűség kérdése minden bizonnyal az ország hivatalos nyelvének a kérdésével azonos.
Akkor lesz ténylegesen kétnyelvű a posta, ha a magyar nyelv is hivatalos státust kap az országban. A most ajánlott kétnyelvűség annyit ér, mint döglött lovon a patkó. Azt is látni kell, nem a többnyelvűség hiánya a legnagyobb baja a román postának, hanem az, hogy szolgáltatásaival megrekedt a hetvenes-nyolcvanas évek szintjén. Időutazással ér fel belépni egy-egy postahivatalba, megvárni, míg az alkalmazott elveszi a kemény hátú füzetet az ablak félkör alakú lyukától, és indigóval megírja az ajánlott levél szelvényét. Nem csoda, hogy manapság már szinte hülyének nézik azt, aki postán és nem valamely futárszolgálat útján akar csomagot küldeni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok