2010. október 20., 10:482010. október 20., 10:48
Most éppen az az alaphelyzet, hogy kergetőzik a gyermekem apja a gyermekünkkel. Ez nem olyan egyszerű, ugyanis több külső és belső tényező alakítja a végkifejletet. Például, hogy a gyermek soha nem fáradt, viszonylag keveset játszik egyedül, a pajtások házhoz szállítása körültekintő szervezést igényel, a rajzfilmet elmélyülten nézi egyedül, az viszont mardosó lelkifurdalást okoz a szüleinek. Másrészt elméletben szigorúan lebetonozott szabályok szerinti életvitelünk a gyakorlatban teljesen rapszodikus, a szabályokat már a megfogalmazásuk pillanatában flottul megszegjük, és az olyan elemi elvárásoknak sem tudunk megfelelni, hogy mindennap ötkor befejezzük a munkát. Mondjuk a tartósítószer-mentes, biokajából összeállított étrend akkor dőlt meg, amikor kiderült, hogy a biokertész a permetezett zöldséget vásárolja fel a faluból, csak kiválogatja a hitványabb-kukacost. Na ennyit a szabályokról vagy a következetes gyermeknevelési elvekről. Viszont a tartós rajzfilmnézés még így is kiváltja a lelkiismeret-furdalást, tehát ütköznek a kényelmi szempontok: hagyjuk a gyermeket bambulni a tévé előtt, hogy nyugodtan főzzünk, bambuljunk a számítógép előtt s egyebek, vagy ne hagyjuk a gyermeket bambulni a tévé előtt, mert rettentő kényelmetlen a mardosó érzés, hogy egyetlen sarjunkat engedjük lelkileg elsivárosodni, képzeletvilágát sekélyesedni, érzelmi intelligenciáját sorvadni. Általában addig dúl a lelkünkben a harc, amíg a gyermek legalább két rajzfilmet végignéz, akkor kezdődik a szülők közötti jelbeszédes-szempárbajos csata, hogy kinek van éppen fontosabb dolga, ezalatt a gyermek nyugodtan végignéz még két rajzfilmet. Általában az apja marad alul, mert nem főz, nem vasal és nem takarít. A ház fegyveres őrzése és a szellőztetés pedig halasztható. És akkor megkezdődik a fékeveszett hancúrozás, amibe a számítógép elé szokott felnőtt hamar belefárad. De semmi baj, a gyermek mágikus világképe még érintetlen, ezért így kergetőznek tovább: apa ül a díványon és ordít: foglak meg, foglak meg, Zsófi pedig szélsebesen rohan a dívány körül és boldogan sikongat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok