2013. március 20., 07:222013. március 20., 07:22
A vastehén nem más, mint a néhány éve feltűnt, rusztikus mobil tejautomata, azaz a teheneket ábrázoló matricákkal ellátott kis teherautó, melynek hangszóróiból reggelenként autentikus tehénbőgés hallatszik, felkeltve a betonrengeteg lakóinak vágyát a hajdan a nagyi istállója előtt ivott langyos-habos finomság iránt.
A hatóság emberei lakossági bejelentés alapján érték tetten a férfit, aki kezében csavarhúzóval ólálkodott a tartálykocsi körül, és mint kiderült, néhány csavart sikerült is meglazítania a tejcsapon. Hogy saját fogyasztás céljából próbálta-e megvámolni a tejszállítmányt, vagy a konkurencia bérelte fel, nem derült ki. Egy azonban biztos, érdekes sajtóhír lehetett volna abból, ha kiderül: elapadt a vastehén teje. Sőt uborkaszezonban vezető témává léphetett volna elő a helyi lapokban, hisz hosszan lehetett volna arról értekezni, hogy nemcsak régen, az elmaradt falvakban működött a tejapasztó szarvasmarharontás, de a bűvös praktikák élnek és virulnak ma is. Lehetett volna élőben közvetíteni a rontáslevevő pópák rituáléit, mely önmagában hozzájárult volna ősi hiedelmek széles körben való megismertetéséhez, és mint tudjuk, a gyökerek újbóli felfedezése, az ősökkel való kapcsolat erősítése hihetetlen mértékben segíti a pszichés energiák felszabadítását. De talán még szomorúbb, hogy óriási közösségépítő potenciállal rendelkező, talán egész lakónegyedeket megmozgató szertartások lehetősége vált köddé egyetlen nemkívánatos beavatkozással. Gondoljunk csak bele, milyen szép és felemelő lett volna, ha civilek és rendőrök összefogva vadásztak volna hajnalonként a kocsik között szlalomozva a tejapasztóra, persze szigorúan ősi szokás szerint, azaz olyan fokhagymaszárat a kalapjuk mellé tűzve, mely levágott, majd elásott kígyófejbe gyömöszölt fokhagymából nőtt ki. És ráadásul annak reményével is leszámolhatunk, hogy jelentéktelen városunkban üdvözölhessük minden romániai javasasszony és boszorkány anyját, a nálunkfelé kizárólag újsághirdetésekből ismert, köztisztelet által övezett Mama Omidát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok