Zorán: vásárra viszem a bőröm

 A 69 éves énekes-gitáros a kincses városban közös reggelire hívta a magyar sajtó képviselőit, melynek keretében Zorán immár több mint 35 éve tartó karrierjének legfontosabb állomásairól, a testvéréhez fűződő csodálatra méltó viszonyáról, a szerb gyökerekről is beszélt az újságíróknak. „Nem árulok zsákbamacskát: csapatjátékos vagyok, az alkotási folyamatban testvérem, Dusán és Presser Gábor is egyenértékűen kiveszik a részüket. A közönség általában az előadóval azonosítja a dalt, de én fontosnak tartom kiemelni a szövegíró és a dalszerző szerepét” – szögezi le mindjárt az elején Zorán, aki szerint dalai nem kifejezetten „rádióbarátok”, saját stílusát a figyelmet igénylő, szövegcentrikus, intellektuális pop-rockként határozza meg. Mint mondta, sokat köszönhet testvérének, Dusánnak, aki a költészetnek is minősíthető dalszövegeit írja, és Pressernek a dalokért.

A három alkotó rendszerint közösen dönti el, hogy az elkészült dalokból mi kerül fel az új lemezre, de Zorán az, aki minden alkalommal vásárra viszi a bőrét. „Amikor gyerekekként szüleinkkel Magyarországra kerültünk Jugoszláviából, még a nyelvet sem beszéltük, ezért a nyelvi korlátok miatt állandóan egymásra voltunk utalva Dusánnal, így szorosabb kapcsolat alakult ki köztünk. Mindketten zenélni kezdtünk, s közben segítő, szeretetteljes légkör vett körül otthon. Szüleim megadták a lehetőséget nekünk, hogy magunk döntsük el, merrefelé haladjunk az életben. Ezzel az egymásrautaltsággal is magyarázható az, hogy többek közt munkaviszony alakult ki közöttünk: tizenéves koromban megtanultam a kötelező négy-öt akkordot, Dusán pedig a zenélés mellett elkezdett magyar szövegeket írni a dalokhoz. Egyértelmű természetes folyamat volt, hogy így dolgozunk” – avatott be a részletekbe a családjával Budapesten élő művész.

Mivel a 60-as években Zorán is egy tehetségkutató révén vált országosan ismertté, kíváncsiak voltunk a művész véleményére a mostanában futó ilyen jellegű vetélkedődömpingről is. „Sokszor kértek fel zsűrizni vagy úgynevezett mentornak, de eddig mindig nemet mondtam: mert nem szeretek emberek sorsáról dönteni. Míg ezelőtt egyetlen csatornán nézte az egész ország a tehetségkutatót, valamivel könnyebb volt sikeresnek lenni, de nem volt mögöttünk ilyen hatalmas infrastruktúra, mint ma. Attól tartok, a rostán fennakadt mai tehetségek egyszerűen nem tudnak hosszú távra tervezni, mert a döntés nincs a kezükben, míg mi sokkal inkább tudtuk egyengetni saját dolgainkat, és ez rendkívül fontos” – magyarázta.

Zorán szkeptikus a lemezkészítés és egyáltalán az albumformátum jövőjével kapcsolatban. Úgy véli, néhány év múlva már kizárólag interneten megvásárolható dalokat kell kínálni eladásra, a világháló elterjedésének pedig pozitív hozadéka, hogy az előadók többet kell majd koncertezzenek. Zorán egy életre szóló élményt is megosztott velünk: a 60-as években egy londoni klubban kezet rázhatott a legendás Beatles-frontemberrel, John Lennonnal és Ringo Starr-al, a „gombafejűek” dobosával, akiknek kelet-európai kollégaként mutatták be. „Gondolkodtam, mossak-e még valaha kezet” – jegyezte meg mosolyogva.