A kis Vuk története a Nagyváradi Táncegyüttes színpadán

„A Nagyvárad Táncegyüttes adaptációja a regény alapján született, nem kapcsolódik a rajzfilmhez, mivel az animáció maga is kontextusba helyezi a művet, teljesen új műfajt hozva létre. Úgy gondolom, Fekete István regénye egy olyan izgalmas anyag, ami zsigereiben nagyon jól vezeti a kis Vuk felnőtté válását” – mondta el a Krónikának Györfi Csaba, a darab rendező-koreográfusa. Hozzátette, a történet színpadra állításában a legnagyobb kihívás az volt, hogy egyrészt Vuk felnőtté válásának útját a leghitelesebben jelenítse meg.  Másrészt kihívást jelent a gyerekeket rábírni, hogy szerves részévé váljanak a történeteknek, segítsék Vukot a különböző feladatok megoldásában. 

Az állatvilág és az
emberiség örök harca

A mesefigurák izgalmas megjelenítésével és a tánc kifejező erejével a történet minden korosztályt megszólít. Az előadás a rókák nézőpontjából közelít az élet felfedezéséhez, amely néhol veszélyes, játékos, humoros, de mindenképpen izgalmas buktatókon keresztül vezet a végkifejlet felé.

– olvasható az előadás leírásában.

Rókák frakkban és kosztümben, gördeszkapálya mint erdő

Az előadás díszletét Szőke Zsuzsanna tervezte. A látványvilág koncepciója egy úgynevezett free style, gördeszka- és biciklipálya ötletéből indul ki, ahol az erdőt maga a pálya jeleníti meg – mondta el Györfi Csaba. Megjegyezte, ezzel az volt a cél, hogy egy olyan teret találjanak, amit a fiatal generáció magáénak érez, az extrém pálya pedig a gurulásnak és haladásnak az extremitását ábrázolja. A jelmezek Cristina Breteanu jelmeztervező munkái. „Olyan jelmezek születtek, amelyek képviselik az állatvilág jeleit, viszont emberi karakterjelmezek is ugyanakkor, a színpadon rókákat látunk frakkban, zakóban és más emberi öltözetben” – fejtette ki a rendező. Az előadás zenéjét Boros Csaba szerezte. A főbb szerepekben többek között Barabás Hunort (Vuk), Brugós Sándor Csabát (Karak) láthatják a nézők.

Az első önálló lépésektől
a felnőtté válásig

Fekete István Vuk című regénye 1940-ben jelent meg, az író állattörténetei közül napjainkra talán a legismertebb és a legsikeresebb alkotás, köszönhetően részben a belőle készült rajzfilmnek is. A mű egyszerre állattörténet és fejlődésregény, s bár regényeit napjainkban többnyire meseregényként vagy ifjúsági regényként ismerik,

Az író az állatregényeiben megszokott, kedves, érdekes stílussal beszéli el Vuk életútját, az első önálló lépésektől a felnőtté válásig. A történet szerint Vuk, a rókakölyök nyolcadmagával jött a világra egy tóparti rókavárban. Apja, Kag és anyja, Íny a rókanemzetség jeles tagjai. Egy napon a rókacsalád amúgy is zilált, de boldog életét felborítja a bosszúálló vadászok hada, akik a baromfiudvart gyakran megdézsmáló rókák ellen hajtóvadászatra indulnak. A két rókaszülő, valamint hat kisróka elpusztul, Vukot anyja még a vadászok jövetele előtt kimenti a kotorékból, egyetlen életben maradt testvérét pedig a falu egyik vadásza veszi magához.

Megtanulni az élet minden ravaszságát és tudományát

Nagybátyja, a magányos Karak veszi Vukot pártfogásába, s a kisrókát megtanítja a szabad portyázók életének minden ravaszságára és tudományára. Egyik éjszakai zsákmányszerző körútja során Vuk a vadász kertjébe is eljut, ahol rátalál a ketrecben nevelt testvérére, s megígéri neki, hogy Karak segítségével kiszabadítja a fogságból. A szabadítására indított akció sikerrel jár, s hárman élnek tovább Karakkal, a szántóföld közepében rakott nyári rókafészekben. Nemsokára Karak is áldozatul esik az emberek vadászszenvedélyének, így a két testvér egy darabig még együtt marad a hegyoldalban lévő régi barlangban, majd engedelmeskedve a természet szavának, ki-ki a saját párjával éli tovább a vadonbéli állatok szabad, veszélyekkel teli, de mindenképpen csodálatos életét. A regényből 1981-ben készített animációs játékfilmet Dargay Attila filmrendező.

A produkció a Mozgókép-forgalmazási Vállalat (MOKÉP)  forgalmazásában jelent meg, műfaja drámai kalandfilm. A rajzfilm története nagy vonalakban követi a regény történetét, néhol egyszerűsítve, máshol vidám jelenetekkel és motívumokkal kiegészítve azt. A Vuk az egyik legszélesebb körben ismert és elismert magyar „rajzfilm-klasszikus”.