Hirdetés

Visszatérnek a keselyűk a Kárpátokba hetven év után

keselyű

A visszatelepítési program keretében 25 fakó keselyű érkezett Romániába

Fotó: Conservation Carpathia / Facebook

Újra a Kárpátok fölött szárnyalhatnak a fakó keselyűk. Papp Tamással, a Milvus Csoport ügyvezető elnökével beszélgettünk a Romániában 70 éve eltűnt fakó keselyűk visszatelepítéséről, eltűnésük okairól, a siker feltételeiről, és arról, miért kulcsfontosságú szerepük az ökoszisztéma „takarítójaként”.

Deák Szidónia

2026. március 12., 19:002026. március 12., 19:00

Több mint hetven év után újra megjelenhetnek a fakó keselyűk (Gyps fulvus) Románia egén. A nagyméretű dögevő madár, amely egykor a Kárpátok több térségében is fészkelt, a múlt század közepére teljesen eltűnt az országból. Most azonban egy természetvédelmi program keretében megkezdődött a faj visszatelepítése: az első példányok már megérkeztek az Argeș megyében található akklimatizációs központba, ahol felkészítik őket a szabadon engedésre.

A Conservation Carpathia Alapítvány kezdeményezésének célja, hogy hosszú távon újra stabil populáció alakuljon ki a Kárpátokban, és hosszabb távon akár mindazok a keselyűfajok ismét jelen lehessenek Romániában, amelyek egykor a térség természetes madárvilágához tartoztak. A projektről, valamint a keselyűk ökológiai jelentőségéről Papp Tamás ornitológussal, a programban részt vevő Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezető elnökével beszélgettünk.

Hirdetés
keselyű Galéria

A madarakat egyelőre az Argeș megyében található akklimatizációs központban helyezték el

Fotó: Conservation Carpathia / Facebook

Újra az égbolt urai lehetnek a keselyűk

Az ornitológus a Krónikának elmondta, a természetvédelem szemlélete az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott. Míg korábban a szakemberek elsősorban arra törekedtek, hogy megőrizzék azokat a fajokat és élőhelyeket, amelyek még megmaradtak, ma egyre inkább előtérbe kerül az ökoszisztémák aktív helyreállítása is.

„Ez azt jelenti, hogy nemcsak a meglévő természeti értékeket próbálják megvédeni, hanem azokat a fajokat is igyekeznek visszahozni, amelyek korábban eltűntek egy-egy térségből. Az Európai Unió természet-helyreállítási törekvései is ebbe az irányba mutatnak: a cél egyre inkább az, hogy a megbomlott ökológiai rendszerek ismét működőképessé váljanak” – fejtette ki.

Rámutatott, a keselyűk visszatelepítéséről szóló program valójában nem csupán természetvédelmi akció, amely egyetlen fajról szól, hanem egy ökológiai közösség helyreállításának első lépését jelenti. Mint mondta, nem is olyan régen ugyanis Romániában négy különböző keselyűfaj volt jelen:

  • a fakó keselyű,
  • a barátkeselyű,
  • a dögkeselyű,
  • a szakállas saskeselyű.

Ezek a madarak a Kárpátok különböző térségeiben fészkeltek, és fontos szerepet töltöttek be a táj természetes működésében.

„Ma azonban egyik faj sem költ Romániában. Időnként ugyan feltűnnek keselyűk az ország fölött – főként a szomszédos országok populációiból érkező kóborló madarak –, de ezek csak átrepülnek a térség felett, és nem telepednek meg tartósan. A most elindult visszatelepítési program ezért nemcsak egy faj visszatérésének lehetőségét jelenti, hanem annak az első lépését is, hogy hosszabb távon ismét jelen lehessenek a Kárpátokban azok a keselyűfajok, amelyek egykor természetes részei voltak ennek az ökoszisztémának” – fejtette ki.

keselyű Galéria

Papp Tamás ornitológus, a programban részt vevő Milvus Csoport ügyvezető elnöke

Fotó: Conservation Carpathia / Facebook

Vadászat és mérgezések miatt pusztultak ki a nagy testű madarak Romániában

A szakember elmondta, a keselyűk eltűnése Romániából nem egyetlen esemény következménye volt, hanem több, egymást erősítő folyamat eredménye. Az egyik ok a nagy ragadozók üldözése volt: a Monarchia idején a vadászok trófeaként tekintettek a ritka és látványos madarakra, így különösen a nagyobb fajok, például a szakállas saskeselyű állománya gyorsan megfogyatkozott.

„A vadászat azonban önmagában még nem tüntette volna el teljesen a keselyűket az országból. A döntő csapást az 1950-es években zajló ragadozóirtási kampány jelentette. A korszakban sok helyen államilag támogatott programok indultak a ragadozók – elsősorban farkasok, rókák vagy más, az állattartásra veszélyesnek tartott fajok – visszaszorítására. Ennek során mérgezett csalétkeket helyeztek ki a természetben, gyakran arzénnel vagy sztrikninnel kezelve.

Idézet
A keselyűk azonban dögevő madarak, így nem közvetlenül a mérgeket fogyasztották el, hanem a mérgezett állattetemeket, ami sok esetben teljes kolóniák pusztulását okozta”

– fejtette ki az ornitológus.

Rámutatott, a keselyűk eltűnése azért is jelentős, mert ezek a madarak különleges és nehezen pótolható szerepet töltenek be az ökológiai hálózatban. Elsősorban dögevők: az elhullott állatok tetemeivel táplálkoznak, így természetes „tisztítóként” működnek az ökoszisztémákban: gyorsan eltakarítják a nagyobb tetemeket, ami segít megelőzni a fertőzések terjedését, és hozzájárul az ökoszisztéma egészségének fenntartásához.

„Hogy ez mennyire fontos szerep, jól mutatja egy indiai példa is. Az ázsiai országban az elmúlt évtizedekben egy állatgyógyászati gyógyszer – a szarvasmarhák kezelésére használt diklofenák – miatt a keselyűk állományának mintegy 95 százaléka eltűnt. A madarak a kezelt állatok tetemeiből fogyasztottak, ami számukra halálos veseelégtelenséget okozott. A keselyűk eltűnésével azonban a tetemek hosszabb ideig maradtak a környezetben, és kutatások szerint több, korábban visszaszorulóban lévő betegség előfordulása is megnőtt” – magyarázta.

keselyű Galéria

Fotó: Conservation Carpathia / Facebook

Táplálék, élőhely és biztonság a visszatelepítés sikerének kulcsa

A fakó keselyűk visszatelepítését célzó program mögött – amelyet a Conservation Carpathia Alapítvány dolgozott ki az ING Bank Romania együttműködésével, és amelyben a Milvus Csoport Madártani Egyesület is részt vesz több más szervezet mellett – hosszú évek előkészítő munkája áll. Első lépésként a fakó keselyűket telepítenék vissza a Fogarasi-havasokba. A programban részt vevő madarak Spanyolországból érkeztek, ahol az európai állomány túlnyomó része él: a kontinens fakókeselyű-populációjának mintegy 95 százaléka ott található, éppen ezért gyakran innen indítanak visszatelepítési programokat más országokban is.

A Romániába hozott madarak többnyire fiatal egyedek, amelyek tavaly keltek ki, majd valamilyen sérülés vagy legyengülés miatt kerültek a spanyol hatóságokhoz. Miután sikeresen felgyógyították őket, természetvédelmi programok számára adják át őket. A keselyűk egy ideig akklimatizációs röpdében maradnak, ahol fokozatosan alkalmazkodnak új környezetükhöz, majd minden madarat jeladóval látnak el és a szakemberek a megfelelő időpontban szabadon engedik őket.

A felnőtt fakó keselyű könnyen felismerhető fehér fejéről, rövid farkáról és széles szárnyairól, nyakuk tövében fehér tollgallér díszíti őket, csőrük világos sárga, tollazatuk világos bézs, a repülőtollaik sötétebbek, ami repülés közben különösen jól látszik.

Testtömegük 6–11 kilogramm, testhosszuk 93–122 centiméter, szárnyfesztávolságuk 2,4–2,8 méter. A nőstény évente egyetlen tojást rak, és a fiókák felnevelésében mindkét szülő aktívan részt vesz.

A szakember szerint a visszatelepítési program sikeréhez több feltételnek is teljesülnie kell. Az egyik legfontosabb a megfelelő mennyiségű táplálék biztosítása, különösen az első években. Mint mondta, a keselyűk ugyan képesek nagy területeket bejárni élelem után kutatva, de az újonnan betelepített madarak esetében gyakran szükség van úgynevezett etetőhelyekre. Az élelmet speciálisan kialakított nyílásokon keresztül helyezik be a röpdébe a madarak számára láthatatlan módon, ugyanis fontos, hogy a keselyűk ne kapcsolják össze az ember jelenlétét a táplálékkal.

„Ugyancsak fontos szempont az élőhely. A Kárpátok számos szempontból alkalmasak a keselyűk számára: a sziklafalak megfelelő költőhelyet biztosíthatnak, a kiterjedt hegyvidéki területek pedig lehetőséget adnak a madaraknak a táplálékszerzésre és a nagy távolságokat átfogó mozgásra” – magyarázta.

Hozzátette: a keselyűkre továbbra is a mérgezések jelentik a legnagyobb veszélyt, éppen ezért a szakemberek kiemelt figyelmet fordítanak az illegális gyakorlatok visszaszorítására is, amelyek ma is komoly kockázatot jelentenek a vadon élő állatok számára.

keselyű Galéria

Fotó: Conservation Carpathia / Facebook

Nem ragadozó, hanem dögevő madarak: tévhitek a keselyűkről

A Milvus csoport ügyvezető elnökével arról is beszélgettünk, hogy keselyűkkel kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban, amelyek félelmet vagy bizalmatlanságot keltenek az emberekben. Sokan attól tartanak, hogy ezek a madarak élő állatokat, például bárányokat is megtámadhatnak, vagy veszélyt jelentenek a gazdaságokra.

Az ornitológus ennek kapcsán elmondta,

ezek a félelmek alaptalanok, a fakó keselyű és a többi keselyűfaj anatómiai felépítése nem teszi lehetővé, hogy élő zsákmányt ejtsenek.

„A lábuk viszonylag gyenge, karmaik nem alkalmasak a prédák megragadására vagy elejtésére, ezek a madarak kizárólag dögevők, az elhullott állatok tetemeit fogyasztják el. Éppen ez a sajátosság teszi őket kulcsfontosságúvá az ökoszisztémában. Azáltal, hogy gyorsan eltakarítják a természetben maradó tetemeket, hozzájárulnak a táj „egészségének” megőrzéséhez, és csökkentik a fertőzések terjedésének kockázatát” – hívta fel a figyelmet.

korábban írtuk

Az életkörülmények javításával mentenék meg a nagyszalontai túzokállományt
Az életkörülmények javításával mentenék meg a nagyszalontai túzokállományt

Az idei túzokszámlálás biztató eredményei ellenére egyes területeken továbbra is számos veszélynek van kitéve a faj – hívta fel a figyelmet portálunknak a Milvus Csoport madárvédelmi egyesület.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 13., szombat

Új uniós szabályok jönnek a repülőjegyek és a kézipoggyászok ügyében

Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.

Új uniós szabályok jönnek a repülőjegyek és a kézipoggyászok ügyében
Hirdetés
2026. június 13., szombat

Székelyföldön is virágzik Európa leglátványosabb vadon élő orchideája

A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).

Székelyföldön is virágzik Európa leglátványosabb vadon élő orchideája
2026. június 13., szombat

Kora nyári, gyermekkori mézes-citrusos íz: „bodzavirágból hullik a sárga virágpor”

Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.

Kora nyári, gyermekkori mézes-citrusos íz: „bodzavirágból hullik a sárga virágpor”
2026. június 10., szerda

Tiszavirágzás a Maroson: megkezdődött a kérészek tánca – VIDEÓ

Látványos videófelvételt tett közzé közösségi oldalán a Maros-ártér Természetvédelmi Park vezetősége a Maros zajló tiszavirágzásról.

Tiszavirágzás a Maroson: megkezdődött a kérészek tánca – VIDEÓ
Hirdetés
2026. június 08., hétfő

Kedvenc nyaralásos fotód most nyereményt ér!

A Krónika új nyereményjátékában a kedvenc nyaralásos fotód értékes ajándékokat érhet!

Kedvenc nyaralásos fotód most nyereményt ér!
2026. június 06., szombat

Helikopter és hangverseny: művészeti eseménnyé vált a korszerűsítési munkálat Nagyszebenben

Nem mindennapi látvány fogadta azt, aki szombaton Nagyszeben történelmi belvárosában járt, ugyanis egy helikopter körözött a város felett, miközben zenészek adtak elő műveket a földön. Az akció a filharmónia épületének korszerűsítéséhez kapcsolódott.

Helikopter és hangverseny: művészeti eseménnyé vált a korszerűsítési munkálat Nagyszebenben
2026. június 05., péntek

Elítélte a holland bíróság a dák aranykincsek tolvajait

A hollandiai Assen bírósága 3 év és 11 hónap börtönbüntetésre ítélte a holland Drents Múzeumból tavaly januárban ellopott dák aranykincsek tolvajait – tájékoztatott az NL Times című, angol nyelvű holland hírportál pénteken.

Elítélte a holland bíróság a dák aranykincsek tolvajait
Hirdetés
2026. június 05., péntek

Utazó- és olvasóközönség: digitális könyvtár böngészhető a tömegközlekedési eszközökön

Aradon mintegy 150 tömegközlekedési eszközön egy kattintással elérhető a megyei könyvtár digitális változata, így több ezer olvasmány közül válogathat az utazóközönség.

Utazó- és olvasóközönség: digitális könyvtár böngészhető a tömegközlekedési eszközökön
2026. június 04., csütörtök

Orvvadászat gyanúja merült fel a sportvadász egyesület vezetője ellen

Rendőrségi ellenőrzés során vaddisznóhúst találtak abban az autóban, amelyben Nicolae Deme, az Arad Megyei Vadász- és Sporthorgász Egyesület (AJVPS) igazgatója is utazott – erősítette meg az Arad Megyei Rendőr-főkapitányság.

Orvvadászat gyanúja merült fel a sportvadász egyesület vezetője ellen
2026. június 02., kedd

Nicușor Dan nevében próbált ingyenjegyekhez jutni, felelnie kell tetteiért

Vádat emelt Bukarest első kerületének ügyészsége egy férfi ellen, aki a fővárosi főpolgármester kabinetfőnökének adva ki magát fiktív WhatsApp-fiókokról Nicușor Dan nevében próbált ingyenjegyeket szerezni különféle eseményekre.

Nicușor Dan nevében próbált ingyenjegyekhez jutni, felelnie kell tetteiért
Hirdetés
Hirdetés