A visszatelepítési program keretében 25 fakó keselyű érkezett Romániába
Fotó: Conservation Carpathia / Facebook
Újra a Kárpátok fölött szárnyalhatnak a fakó keselyűk. Papp Tamással, a Milvus Csoport ügyvezető elnökével beszélgettünk a Romániában 70 éve eltűnt fakó keselyűk visszatelepítéséről, eltűnésük okairól, a siker feltételeiről, és arról, miért kulcsfontosságú szerepük az ökoszisztéma „takarítójaként”.
2026. március 12., 19:002026. március 12., 19:00
Több mint hetven év után újra megjelenhetnek a fakó keselyűk (Gyps fulvus) Románia egén. A nagyméretű dögevő madár, amely egykor a Kárpátok több térségében is fészkelt, a múlt század közepére teljesen eltűnt az országból. Most azonban egy természetvédelmi program keretében megkezdődött a faj visszatelepítése: az első példányok már megérkeztek az Argeș megyében található akklimatizációs központba, ahol felkészítik őket a szabadon engedésre.
A Conservation Carpathia Alapítvány kezdeményezésének célja, hogy hosszú távon újra stabil populáció alakuljon ki a Kárpátokban, és hosszabb távon akár mindazok a keselyűfajok ismét jelen lehessenek Romániában, amelyek egykor a térség természetes madárvilágához tartoztak. A projektről, valamint a keselyűk ökológiai jelentőségéről Papp Tamás ornitológussal, a programban részt vevő Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezető elnökével beszélgettünk.
A madarakat egyelőre az Argeș megyében található akklimatizációs központban helyezték el
Fotó: Conservation Carpathia / Facebook
Az ornitológus a Krónikának elmondta, a természetvédelem szemlélete az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott. Míg korábban a szakemberek elsősorban arra törekedtek, hogy megőrizzék azokat a fajokat és élőhelyeket, amelyek még megmaradtak, ma egyre inkább előtérbe kerül az ökoszisztémák aktív helyreállítása is.
„Ez azt jelenti, hogy nemcsak a meglévő természeti értékeket próbálják megvédeni, hanem azokat a fajokat is igyekeznek visszahozni, amelyek korábban eltűntek egy-egy térségből. Az Európai Unió természet-helyreállítási törekvései is ebbe az irányba mutatnak: a cél egyre inkább az, hogy a megbomlott ökológiai rendszerek ismét működőképessé váljanak” – fejtette ki.
Rámutatott, a keselyűk visszatelepítéséről szóló program valójában nem csupán természetvédelmi akció, amely egyetlen fajról szól, hanem egy ökológiai közösség helyreállításának első lépését jelenti. Mint mondta, nem is olyan régen ugyanis Romániában négy különböző keselyűfaj volt jelen:
Ezek a madarak a Kárpátok különböző térségeiben fészkeltek, és fontos szerepet töltöttek be a táj természetes működésében.
„Ma azonban egyik faj sem költ Romániában. Időnként ugyan feltűnnek keselyűk az ország fölött – főként a szomszédos országok populációiból érkező kóborló madarak –, de ezek csak átrepülnek a térség felett, és nem telepednek meg tartósan. A most elindult visszatelepítési program ezért nemcsak egy faj visszatérésének lehetőségét jelenti, hanem annak az első lépését is, hogy hosszabb távon ismét jelen lehessenek a Kárpátokban azok a keselyűfajok, amelyek egykor természetes részei voltak ennek az ökoszisztémának” – fejtette ki.
Papp Tamás ornitológus, a programban részt vevő Milvus Csoport ügyvezető elnöke
Fotó: Conservation Carpathia / Facebook
A szakember elmondta, a keselyűk eltűnése Romániából nem egyetlen esemény következménye volt, hanem több, egymást erősítő folyamat eredménye. Az egyik ok a nagy ragadozók üldözése volt: a Monarchia idején a vadászok trófeaként tekintettek a ritka és látványos madarakra, így különösen a nagyobb fajok, például a szakállas saskeselyű állománya gyorsan megfogyatkozott.
„A vadászat azonban önmagában még nem tüntette volna el teljesen a keselyűket az országból. A döntő csapást az 1950-es években zajló ragadozóirtási kampány jelentette. A korszakban sok helyen államilag támogatott programok indultak a ragadozók – elsősorban farkasok, rókák vagy más, az állattartásra veszélyesnek tartott fajok – visszaszorítására. Ennek során mérgezett csalétkeket helyeztek ki a természetben, gyakran arzénnel vagy sztrikninnel kezelve.
– fejtette ki az ornitológus.
Rámutatott, a keselyűk eltűnése azért is jelentős, mert ezek a madarak különleges és nehezen pótolható szerepet töltenek be az ökológiai hálózatban. Elsősorban dögevők: az elhullott állatok tetemeivel táplálkoznak, így természetes „tisztítóként” működnek az ökoszisztémákban: gyorsan eltakarítják a nagyobb tetemeket, ami segít megelőzni a fertőzések terjedését, és hozzájárul az ökoszisztéma egészségének fenntartásához.
„Hogy ez mennyire fontos szerep, jól mutatja egy indiai példa is. Az ázsiai országban az elmúlt évtizedekben egy állatgyógyászati gyógyszer – a szarvasmarhák kezelésére használt diklofenák – miatt a keselyűk állományának mintegy 95 százaléka eltűnt. A madarak a kezelt állatok tetemeiből fogyasztottak, ami számukra halálos veseelégtelenséget okozott. A keselyűk eltűnésével azonban a tetemek hosszabb ideig maradtak a környezetben, és kutatások szerint több, korábban visszaszorulóban lévő betegség előfordulása is megnőtt” – magyarázta.
Fotó: Conservation Carpathia / Facebook
A fakó keselyűk visszatelepítését célzó program mögött – amelyet a Conservation Carpathia Alapítvány dolgozott ki az ING Bank Romania együttműködésével, és amelyben a Milvus Csoport Madártani Egyesület is részt vesz több más szervezet mellett – hosszú évek előkészítő munkája áll. Első lépésként a fakó keselyűket telepítenék vissza a Fogarasi-havasokba. A programban részt vevő madarak Spanyolországból érkeztek, ahol az európai állomány túlnyomó része él: a kontinens fakókeselyű-populációjának mintegy 95 százaléka ott található, éppen ezért gyakran innen indítanak visszatelepítési programokat más országokban is.
A Romániába hozott madarak többnyire fiatal egyedek, amelyek tavaly keltek ki, majd valamilyen sérülés vagy legyengülés miatt kerültek a spanyol hatóságokhoz. Miután sikeresen felgyógyították őket, természetvédelmi programok számára adják át őket. A keselyűk egy ideig akklimatizációs röpdében maradnak, ahol fokozatosan alkalmazkodnak új környezetükhöz, majd minden madarat jeladóval látnak el és a szakemberek a megfelelő időpontban szabadon engedik őket.
Testtömegük 6–11 kilogramm, testhosszuk 93–122 centiméter, szárnyfesztávolságuk 2,4–2,8 méter. A nőstény évente egyetlen tojást rak, és a fiókák felnevelésében mindkét szülő aktívan részt vesz.
A szakember szerint a visszatelepítési program sikeréhez több feltételnek is teljesülnie kell. Az egyik legfontosabb a megfelelő mennyiségű táplálék biztosítása, különösen az első években. Mint mondta, a keselyűk ugyan képesek nagy területeket bejárni élelem után kutatva, de az újonnan betelepített madarak esetében gyakran szükség van úgynevezett etetőhelyekre. Az élelmet speciálisan kialakított nyílásokon keresztül helyezik be a röpdébe a madarak számára láthatatlan módon, ugyanis fontos, hogy a keselyűk ne kapcsolják össze az ember jelenlétét a táplálékkal.
„Ugyancsak fontos szempont az élőhely. A Kárpátok számos szempontból alkalmasak a keselyűk számára: a sziklafalak megfelelő költőhelyet biztosíthatnak, a kiterjedt hegyvidéki területek pedig lehetőséget adnak a madaraknak a táplálékszerzésre és a nagy távolságokat átfogó mozgásra” – magyarázta.
Hozzátette: a keselyűkre továbbra is a mérgezések jelentik a legnagyobb veszélyt, éppen ezért a szakemberek kiemelt figyelmet fordítanak az illegális gyakorlatok visszaszorítására is, amelyek ma is komoly kockázatot jelentenek a vadon élő állatok számára.
Fotó: Conservation Carpathia / Facebook
A Milvus csoport ügyvezető elnökével arról is beszélgettünk, hogy keselyűkkel kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban, amelyek félelmet vagy bizalmatlanságot keltenek az emberekben. Sokan attól tartanak, hogy ezek a madarak élő állatokat, például bárányokat is megtámadhatnak, vagy veszélyt jelentenek a gazdaságokra.
Az ornitológus ennek kapcsán elmondta,
„A lábuk viszonylag gyenge, karmaik nem alkalmasak a prédák megragadására vagy elejtésére, ezek a madarak kizárólag dögevők, az elhullott állatok tetemeit fogyasztják el. Éppen ez a sajátosság teszi őket kulcsfontosságúvá az ökoszisztémában. Azáltal, hogy gyorsan eltakarítják a természetben maradó tetemeket, hozzájárulnak a táj „egészségének” megőrzéséhez, és csökkentik a fertőzések terjedésének kockázatát” – hívta fel a figyelmet.
Az idei túzokszámlálás biztató eredményei ellenére egyes területeken továbbra is számos veszélynek van kitéve a faj – hívta fel a figyelmet portálunknak a Milvus Csoport madárvédelmi egyesület.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Már nem kell ellopniuk a tolvajoknak a mobiltelefont ahhoz, hogy megszerezzék az áldozat SMS-eit és biztonsági kódjait. A rendőrség a SIM swap néven ismert módszer veszélyeire figyelmeztet.
Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.
Elhunyt Deák Bill Gyula, a magyar blues kiemelkedő alakja. Halálhírét a zenész Facebook-oldalán közölték csütörtökön.
Szeptember 26-án ünnepeljük az európai nyelvek napját, a Krónika pedig ennek apropóján egy vadonatúj, pörgős kihívással készül. Itt a Nyelvvadász – a kvíz, amelyből kiderül, mennyire mozogsz otthonosan a kontinensünk nyelvi útvesztőjében!
Nyolcéves gyerek és 78 éves sakkozó is asztalhoz ült már azokon a sakkdélutánokon, amelyeket egy nagykárolyi testvérpár hívott életre. A fiúk azért kezdték szervezni a találkozókat, mert szerettek volna új ellenfelekkel játszani és tanulni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!