
Fotó: Iochom Zsolt
Kisné Portik Irén Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte című népviselet-gyűjteménye fontos néphagyományi mérföldkő az egész Székelyföld életében – hangzott el többek között a fotókkal gazdagon illusztrált kötet péntek délutáni csíkszeredai bemutatóján.
2016. február 28., 19:112016. február 28., 19:11
A gyergyói néprajzkutató több éven keresztül tanulta, tanította, művelte és összegyűjtötte mindazt a néprajzi anyagot, amelyet a Hargita Kiadó gondozásában megjelent kötetben most közreadott. „E könyv által olyan fontos gyűjtemény jut el az emberekhez, amely erősíti, óvja népünket az idegen hatásoktól, benyomásoktól. A könyv legfontosabb üzenete az értékmentés, hagyományápolás. Egy népviselet akkor tölti be igazi szerepét, ha viselik” – fogalmazott a kötet méltatásakor Péter Csaba, a Hargita Megyei Művészeti Népiskola vezetője.
A csíkszeredai megyeháza márványtermében házigazdaként Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke köszöntötte a nagyszámú érdeklődőt, majd Sarány István publicista beszélgetett Kisné Portik Irénnel, a könyv szerzőjével, Lövétei Lázár László szerkesztővel, Iochom Zsolt fotóssal és Siklódy Ferenc tipográfussal. A könyvbemutatón a szerzővel kapcsolatos személyes tapasztalataikat is megosztották a néprajzkutató tanítványai.
A könyvbemutatót követően a Megyeháza Galériában kiállítás nyílt a művészeti népiskola csíkszeredai, gyergyó-vidéki valamint a Csíkdánfalván működő kihelyezett tagozatok munkáiból. A kiállításmegnyitón elhangzott, hogy az elmúlt négy évben a megye hat helységében közel 200 fiatal és felnőtt tanulta és tanulja a népi szövés-varrás, hímzés és viseletkészítés fortélyait.
„A könyvbemutató és a népviselet-készítésről tartott kiállítás egyik kézzel fogható bizonyítéka a Hargita Megyei Művészeti Népiskolában folyó szakmai oktatás, amelynek egyik legfontosabb célja a néphagyományok visszatanítása a ma emberének, ifjúságának” – emelte ki Péter Csaba, a Hargita Megyei Művészeti Népiskola vezetője. „Elődeink nem egyenruhában jártak, hanem mindenki saját viseletben, amely a saját lelki világát, családi helyzetét, anyagi helyzetét is kifejezte” – hangsúlyozta Kisné Portik Irén. A könyvbemutatón és a kiállításon közreműködtek a művészeti népiskola tanulói és tanárai, népdallal és néptánccal emelve a rendezvény színvonalát.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
szóljon hozzá!