Vesztükbe rohanó állatok

Főként őzek és szarvasok, de medvék is áldozatául eshetnek az udvarhelyszéki infrastruktúra fejlődésének – derült ki a rendőrségi statisztikából, amelynek adatai még a hatósági szóvivőt is meglepték. Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense ugyanis jóval kevesebb esetre tippelt, ám mint az udvarhelyi rendőrségtől és a vidéki őrsök képviselőitől megtudta, idén Udvarhelyszéken összesen negyvenkét alkalommal ütöttek el állatot közúton. Székelyudvarhelyen mindössze két esetről tud az állami hatóság, a többi vidéken történt

Az esetek túlnyomó részében őzek váltak az autós közlekedés áldozatává, de szarvasban, medvében, kutyákban és tehenekben is kárt tettek az autósok. „Némely esetben megbírságolják a kár okozóját, ám háziállat elütése esetén rongálás címén eljárást is indíthatnak ellene, aminek következtében akár börtönbüntetés is kiszabható” – ismertette Gheorghe Filip.

Elhanyagolt útszélek: becsapós búvóhelyek

A témában az egyik legfontosabb szempont a jelenség oka, azaz a hanyagság az útmenti takarítás során – hangsúlyozta Jakab Attila, a Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület elnöke. Mint kifejtette, a probléma legfőbb magyarázata az, hogy az utak szélét sok helyen nem tisztítják meg a bozótosoktól, cserjésektől, amelyek az egyre inkább megmunkált mezőkkel ellentétben kitűnő búvóhelyet biztosítanak a vadaknak. Ezek a füves, bokros részek eltakarják az autósok elől a vadakat, de azok sem látnak ki az útra, így mire észreveszik egymást, már késő elkerülni a bajt – vázolta a vadásztársulat vezetője.

Tapasztalatai szerint leggyakrabban a Küküllő mentén, az Udvarhely és Székelykeresztúr közti szakaszon, illetve Fenyéd, Máréfalva és a Cekend-tető körzetében történnek ilyen balesetek, de mindenütt érdemes résen lenni, ahol az út szélén dús a növényzet, az erdős részekről nem is beszélve – figyelmeztetett.

Az állat nem a vadásztársulat tulajdona

Jakab Attila megerősítette, leggyakrabban őzek, szarvasok kerülnek az autók elé, ám idén négy medve elütéséről is hírt kaptak. A kisebb állatok balesete ritkán végződik szerencsésen, a nagyobb testű vadak azonban általában életben maradnak, és ha nem sérül a lábuk, el is menekülnek a helyszínről. Ez azonban még közel sem jelenti azt, hogy belső vérzések vagy más sérülések miatt nem pusztulnak el később – fejtette ki Jakab.

Hozzátette, ilyen baleset esetén a sofőrnek mindenképp a rendőrséghez kell fordulnia, hiszen ők igazolhatják, hogy mit ütött el – az később jól jön, ha az autótulajdonos kártérítést szeretne. Ez esetben az államtól kell azt igényelnie, nem a vadásztársulattól, hiszen a vadak az állam tulajdonát képezik – oszlatta el a félreértéseket Jakab. Ugyanígy nem az ő feladatuk, hogy vadcsapásra figyelmeztető táblákat helyezzenek ki az útra, ám szoktak helyszíneket javasolni az útügynek és a rendőrségnek.

Nyáron és ősszel a legnagyobb a veszély

Az egyesület elnöke rámutatott, a vadásztársulat legfeljebb annyit tehet, hogy elszállítja a sérült vagy elhullt állatot – amennyiben a jószág még él, de már nem lehet rajta segíteni, vadhúsfeldolgozóba kerül. A vadászoknak kétszeresen rossz az ilyen típusú kár: nemcsak hogy az állat elvész, de az állam a kilövési keretből vonja le az elütött egyedeket, így kevesebbet vadászhatnak le a szakemberek.

Az állatok egyébként a párzási időszakban a legfigyelmetlenebbek, így ilyenkor a legnagyobb az esély arra, hogy betévednek az autók elé – tudtuk meg. Az őzekre ilyenformán júliusban, augusztusban, a szarvasokra pedig szeptember közepe táján kell leginkább odafigyelni. Télen kevesebb a vadbaleset: hóban a vadak elég jól láthatók, így ilyenkor ők is biztosabb, néptelenebb helyre húzódnak el – mondta el Jakab Attila.