2007. július 02., 00:002007. július 02., 00:00
Kelemen szerint Kovászna megyében évente több százra tehető az áramütésben elpusztult madarak száma. Hozzátette: a jelenség pontos feltérképezése érdekében a következő időszakban beazonosítják a fokozottan veszélyes oszlopokat, és jelentést készítenek azokról. Az oszlopokat szigeteltetni kellene, de a módszer költséges. „Bár az Electrica áramszolgáltató is érdekelt vezetékeinek megóvásában, nincs pénzük az akcióra” – mondta Kelemen, majd hozzátette, létezik egy EU-s madárvédelmi program, és pályázat útján próbálnak pénzt szerezni a villanyvezetékek szigetelésére. Ezenkívül folytatják a tavasszal elkezdett mesterségesgólyafészek-építő programot. Mint arról már beszámoltunk, a fehér gólyák védelmére idén 20–30 mesterséges, állványra szerelt fészek építését tervezik, eddig közel tizet helyeztek el a magasfeszültségű villanyoszlopokon. Kelemen László szerint a gólyavédelmi program akár 3-4 évig is eltarthat, ezalatt legalább 75 mesterséges fészket szeretnének elhelyezni Kovászna megye területén. Az egyesület felmérése szerint jelenleg 125 gólyafészek található Háromszéken, ezekben 500–600 madár él, de a fészkek számát legalább 200-ra szeretnék növelni. A tapasztalatok szerint a fiatal gólyák szívesen beköltöznek a mesterséges fészekbe.
Egyéves az uzoni gólya műcsőre
„Sajnos párt még nem talált magának, de műcsőrével eszik, iszik, tollászkodik és kelepel a tavaly júniusban megműtött uzoni gólya” – tájékoztatta a Krónikát Kelemen László. A sepsiszentgyörgyi Rara-Avis természetvédő egyesület elnöke elmondta: a világon egyedülálló műtétsorozat után egy évvel megállapítható, hogy több szempontból is sikeres volt a beavatkozás. „Uzonka egészséges, és teljes életet él a műcsőrével. Egyetlen gond, hogy még nem talált magának párt. Most 3 éves, így még legalább 2 éve van arra, hogy beilleszkedjen és párosodjon. Az már biztosra vehető, hogy soha nem fog elvándorolni, életét az uzoni Kányádi Ferenc portáján éli le” – mondta a háromszéki ornitológus. A fiatal madarat tavaly tavasszal érte brutális támadás, amikor eddig ismeretlen tettesek letörték a csőrét. A műcsőr minden funkcióját betölti, a madár visszanyerte önbizalmát, sőt még közvetlenebb lett az emberekkel szemben, ezért további felügyeletet igényel.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.