Veszélyben az egyiptomi földművelés bölcsője

Az egyiptomi forradalom még épp időben jött ahhoz, hogy a szakemberek figyelmét ráirányítsa a páratlan történelmű ország mezőgazdálkodásának első emlékére, arra a neolitikum kori helyre, amely a fáraók felemelkedését tette lehetővé.

A gyakorlatilag érintetlen, viták kereszttüzébe került hely 70 kilométerre Kairótól, a Qarun-tó mellett fekszik. Decemberben, egy hónappal a Hoszni Mubarak rezsimjét elsöprő forradalom előtt a kormány támogatásával 700 hektárnyi földterületet hasítottak ki, majd adtak át az Amer Group ingatlanfejlesztő cégnek, azzal a céllal, hogy ott hoteleket húzzanak fel. Mubarak megbuktatása óta három, a döntésre rábólintó miniszter is rács mögött várja az ellenük felhozott korrupciós vádakkal összefüggő ítélet kihirdetését. Egyikük, Ahmed el-Maghrabi lakásügyi miniszter a Reutersnek januárban még úgy nyilatkozott, hogy az egyiptomi régészeti tisztviselők már zöld utat adtak a fejlesztési tervnek. Egyiptom főrégésze azonban ezt cáfolja. A közvélemény az ingatlanfejlesztő cég minden lépését árgus szemekkel figyeli, az egyiptomi örökségvédők pedig tiltakoznak a felháborító döntés ellen. Az egyiptomi kormány 1989-ben a tó északi részén mintegy 1100 négyzetkilométernyi területet nyilvánított természetvédelmi övezetté; itt óbirodalmi bazaltbányák, illetve bálnák és főemlősök fosszíliái láthatók.

Ezen a területen először i. e. 4000 körül, jóval a fáraók kora előtt kezdtek földművelésbe az egyiptomiak. A turisztikai minisztérium négy évvel ezelőtt döntött úgy, hogy a tó északi partja mentén, tíz kilométer hosszan hoteleket és turistalátványosságokat épít, majd a minisztérium alá tartozó Turisztikai Fejlesztési Hatóság 99 évre szóló koncessziós jogot adott az Amer Groupnak. Maghrabi szerint a Régiségek Legfelső Tanácsának szakemberei feltérképezték a területet, majd miután befejezték a munkát, nem emeltek kifogást a tervekkel kapcsolatban. Havvász ezzel szemben azt állítja, hogy a munkálatok nem álltak le, most pedig új vizsgálatok vannak folyamatban.