A bőrgyógyász szerint a kültéri fürdőzés és pancsolás során a napvédelemre is érdemes odafigyelni
Fotó: Haáz Vince
Az elmúlt években egyre gyakrabban hallani az UV-sugárzás egészségügyi kockázatairól. Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal arról beszélgettünk, mennyi napfényre van szüksége valójában a szervezetnek, mekkora veszélyt jelent az UV-terhelés, és hogyan csökkenthető a bőrrák kialakulásának kockázata.
2026. június 14., 14:062026. június 14., 14:06
2026. június 14., 14:162026. június 14., 14:16
Míg egy-két évtizeddel ezelőtt az orvosok elsősorban a napfény jótékony hatásaira, különösen a D-vitamin képződésében betöltött szerepére hívták fel a figyelmet, az utóbbi években egyre gyakrabban találkozhatunk az ultraibolya (UV-) sugárzás egészségügyi kockázataira figyelmeztető üzenetekkel.
a közegészségügyi ajánlások pedig a túlzott napozás veszélyeire hívják fel a figyelmet. Mindeközben egyre többet hallani a bőrrákok, köztük a legveszélyesebbnek tartott melanoma előfordulásának növekedéséről is.
Hogy mennyiben módosult a napfénnyel kapcsolatos tudományos szemlélet, mennyi időt érdemes a szabadban tölteni, és miként élvezhetjük a napsütés kedvező élettani hatásait anélkül, hogy szükségtelen UV-terhelésnek tennénk ki magunkat, Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal beszélgettünk.
A napfény jótékony hatásai mellett az UV-sugárzás elleni védelemről sem szabad megfeledkezni
Fotó: 123rf
A fiatal orvos a portálunknak elmondta, gyakran találkozhatunk ma már olyan életmódbeli ajánlásokkal, amelyek első pillantásra ellentmondanak a korábbi tanácsoknak, valójában azonban a tudomány fejlődésének köszönhetően váltak pontosabbá, ugyanis ami régen csak feltételezés volt, ma már ellenőrizhető, hogy helytálló-e.
– fogalmazott.
Mint magyarázta, az UV-sugárzás a Napból érkező, az emberi szem számára láthatatlan sugárzás egyik formája. Bár szerepet játszik a D-vitamin képződésének elindításában, túlzott mértékben károsíthatja a bőr sejtjeit, felgyorsíthatja az öregedési folyamatokat, és növelheti a bőrrák kialakulásának kockázatát.
Az UVA-sugarak mélyebbre hatolnak a bőrben, míg az UVB-sugárzás elsősorban a felsőbb rétegeket éri. Utóbbi indítja el a D-vitamin képződését, ugyanakkor a leégés leggyakoribb okozója is.
„Az elmúlt évek kutatásai pontosabb képet adtak arról, milyen gyorsan jelentkezhetnek a napsugárzás káros hatásai. Ezek szerint az UVB-sugarak 10–15 perc elteltével már közvetlenül is károsíthatják a sejtek örökítőanyagát. Ez a felismerés árnyalta a korábbi ajánlásokat, de nem írta felül azokat” – mutatott rá a marosvásárhelyi szakember.
Hozzátette,
Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyász
Fotó: Chirodermatologie.ro
A bőrgyógyász szerint a napozással kapcsolatos félreértések jelentős része abból ered, hogy a közbeszédben gyakran nem tesznek különbséget a napfény és az UV-sugárzás között.
– magyarázta.
A szakember szerint emiatt a bőr akkor is károsodhat, amikor a napsütést nem érezzük különösebben erősnek. Az UVA-sugárzás ráadásul egész évben jelen van, és nagyrészt az ablaküvegen is áthatol, ezért nemcsak a strandon vagy a hegyekben, hanem a mindennapok során is éri a bőrt.
Kifejtette, a leégés ugyanakkor csupán a bőrkárosodás egyik látványos jele. A háttérben ennél összetettebb folyamatok zajlanak. Bár a szervezet képes kijavítani a sérülések egy részét, az ismétlődő és nagy mennyiségű UV-terhelés idővel felhalmozódó károsodásokhoz vezethet, amelyek növelik a daganatos elváltozások kialakulásának kockázatát.
Kiss Melinda elmondta, a tudományos kutatások ma már egyértelmű összefüggést mutatnak az UV-sugárzás és a bőrrákok kialakulása között. A leggyakoribb rosszindulatú bőrdaganatok, a bazálsejtes karcinóma és a laphámrák elsősorban az évtizedeken át felhalmozódó napsugárzás következményeként jelennek meg. A bőrgyógyász szerint ezek előfordulása különösen 65 éves kor felett gyakori.
Kiemelte,
A betegség kialakulásának esélyét több tényező is növeli: a világos bőrű emberek, a sok anyajeggyel rendelkezők, valamint azok, akiknek családjában már előfordult melanoma, fokozott kockázati csoportba tartoznak, és ugyancsak jelentős rizikófaktornak számít a szoláriumhasználat, akár 75 százalékkal is növelheti a melanoma kialakulásának kockázatát.
A gyermekek bőre különösen érzékeny az UV-sugárzás káros hatásaira, ezért fokozott védelemre van szükség
Fotó: Pixabay.com
Az UV-sugárzás hatása nemcsak a daganatos betegségek esetében jelentkezik. A bőr idő előtti öregedésének legfontosabb külső oka szintén a napfény. Az UVA-sugarak károsítják a bőr feszességéért felelős kollagén- és elasztinrostokat, ami idővel ráncok, pigmentfoltok, értágulatok és a rugalmasság csökkenésének formájában válik láthatóvá.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a kockázatot nem szabad pánikkeltő módon értelmezni. A probléma nem maga a napfény, hanem a túlzott és ismétlődő UV-terhelés. A cél ezért nem a teljes napkerülés, hanem az, hogy a szervezet számára szükséges napfényhez úgy jussunk hozzá, hogy közben mérsékeljük a bőrünket érő káros sugárzás mennyiségét.
Megfelelően használva a jó minőségű fényvédők nyújtják a legjobb védelmet az UV-sugárzással szemben, ugyanakkor bőrünk egészségének, fiatalságának megőrzése érdekében több szempontra kell figyelnünk – vallja Gáspár Réka bőrgyógyász.
Kiss Melinda arról is beszélt, a napfény nemcsak kockázatokat hordoz, hanem fontos élettani folyamatokban is szerepet játszik. Az UVB-sugárzás hatására indul el a D-vitamin képződése, a természetes fény pedig hozzájárul a szervezet belső órájának szabályozásához, és hatással van az alvás-ébrenlét ciklusra is.
Az UV-terhelés a déli órákban a legerősebb, ezért fontos, hogy ne ebben a napszakban fedezzük a D-vitamin-szükségletünket.
„A 11 és 16 óra közötti időszak számít a legkockázatosabbnak, de én gyakran inkább a 10 és 17 óra közötti intervallumot szoktam említeni. Nyáron ilyenkor az UV-index gyakran meghaladja a 7-es értéket, ami már nagyon magas kockázatot jelent” – magyarázta a szakember.
Rámutatott, a tájékozódásban segítséget nyújthat az UV-index, amely azt mutatja meg, hogy egy adott helyen és időpontban milyen intenzitású ultraibolya sugárzás éri a földfelszínt. Minél magasabb az érték, annál gyorsabban jelentkezhetnek a káros hatások.
A magas faktorszámú fényvédők az UV-sugárzás káros hatásai ellen is védelmet nyújtanak
Fotó: Orbán Orsolya
A szakember szerint magas UV-index esetén a fényvédő krém önmagában nem mindig elegendő.
Hosszabb ideig tartó kültéri tevékenység során ajánlott árnyékot keresni, széles karimájú kalapot, napszemüveget, valamint UV-szűrős ruházatot viselni. Megjegyezte, a fényvédő készítmények kiválasztásakor a legfontosabb szempont, hogy megfelelő védelmet nyújtsanak mind az UVA-, mind az UVB-sugarakkal szemben.
„Azt a készítményt érdemes választani, amelyet az adott személy szívesen és rendszeresen használ, ugyanakkor célszerű legalább SPF 30-as, széles spektrumú fényvédőt alkalmazni” – fogalmazott Kiss Melinda.
Mint magyarázta, az SPF 30-as készítmények megfelelő használat mellett az UVB-sugarak mintegy 94 százalékát, az SPF 50-esek pedig körülbelül 97 százalékát szűrik ki. A fényvédők hatékonysága idővel csökken, ezért különösen izzadás, úszás vagy fokozott fizikai aktivitás esetén kétóránként érdemes megismételni az alkalmazásukat.
Kiss Melinda hangsúlyozta,
Mivel a szervezet számára szükséges mennyiségű napfényhez viszonylag rövid idő alatt is hozzá lehet jutni, nincs szükség hosszas napozásra.
A túlzott UV-terhelés kockázata ugyanakkor megfelelő fényvédelemmel és a napszakok tudatos megválasztásával jelentősen mérsékelhető.
Az évente megismételt bőrgyógyászati szűrés éppoly fontos, mint más prevenciós egészségügyi vizsgálat. Ezzel elejét lehet venni az egyre szélesebb körben terjedő bőrrák megjelenésének – hangsúlyozza Száva Andrea marosvásárhelyi bőrgyógyász.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!