A bőrgyógyász szerint a kültéri fürdőzés és pancsolás során a napvédelemre is érdemes odafigyelni
Fotó: Haáz Vince
Az elmúlt években egyre gyakrabban hallani az UV-sugárzás egészségügyi kockázatairól. Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal arról beszélgettünk, mennyi napfényre van szüksége valójában a szervezetnek, mekkora veszélyt jelent az UV-terhelés, és hogyan csökkenthető a bőrrák kialakulásának kockázata.
2026. június 14., 14:062026. június 14., 14:06
2026. június 14., 14:162026. június 14., 14:16
Míg egy-két évtizeddel ezelőtt az orvosok elsősorban a napfény jótékony hatásaira, különösen a D-vitamin képződésében betöltött szerepére hívták fel a figyelmet, az utóbbi években egyre gyakrabban találkozhatunk az ultraibolya (UV-) sugárzás egészségügyi kockázataira figyelmeztető üzenetekkel.
a közegészségügyi ajánlások pedig a túlzott napozás veszélyeire hívják fel a figyelmet. Mindeközben egyre többet hallani a bőrrákok, köztük a legveszélyesebbnek tartott melanoma előfordulásának növekedéséről is.
Hogy mennyiben módosult a napfénnyel kapcsolatos tudományos szemlélet, mennyi időt érdemes a szabadban tölteni, és miként élvezhetjük a napsütés kedvező élettani hatásait anélkül, hogy szükségtelen UV-terhelésnek tennénk ki magunkat, Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal beszélgettünk.
A napfény jótékony hatásai mellett az UV-sugárzás elleni védelemről sem szabad megfeledkezni
Fotó: 123rf
A fiatal orvos a portálunknak elmondta, gyakran találkozhatunk ma már olyan életmódbeli ajánlásokkal, amelyek első pillantásra ellentmondanak a korábbi tanácsoknak, valójában azonban a tudomány fejlődésének köszönhetően váltak pontosabbá, ugyanis ami régen csak feltételezés volt, ma már ellenőrizhető, hogy helytálló-e.
– fogalmazott.
Mint magyarázta, az UV-sugárzás a Napból érkező, az emberi szem számára láthatatlan sugárzás egyik formája. Bár szerepet játszik a D-vitamin képződésének elindításában, túlzott mértékben károsíthatja a bőr sejtjeit, felgyorsíthatja az öregedési folyamatokat, és növelheti a bőrrák kialakulásának kockázatát.
Az UVA-sugarak mélyebbre hatolnak a bőrben, míg az UVB-sugárzás elsősorban a felsőbb rétegeket éri. Utóbbi indítja el a D-vitamin képződését, ugyanakkor a leégés leggyakoribb okozója is.
„Az elmúlt évek kutatásai pontosabb képet adtak arról, milyen gyorsan jelentkezhetnek a napsugárzás káros hatásai. Ezek szerint az UVB-sugarak 10–15 perc elteltével már közvetlenül is károsíthatják a sejtek örökítőanyagát. Ez a felismerés árnyalta a korábbi ajánlásokat, de nem írta felül azokat” – mutatott rá a marosvásárhelyi szakember.
Hozzátette,
Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyász
Fotó: Chirodermatologie.ro
A bőrgyógyász szerint a napozással kapcsolatos félreértések jelentős része abból ered, hogy a közbeszédben gyakran nem tesznek különbséget a napfény és az UV-sugárzás között.
– magyarázta.
A szakember szerint emiatt a bőr akkor is károsodhat, amikor a napsütést nem érezzük különösebben erősnek. Az UVA-sugárzás ráadásul egész évben jelen van, és nagyrészt az ablaküvegen is áthatol, ezért nemcsak a strandon vagy a hegyekben, hanem a mindennapok során is éri a bőrt.
Kifejtette, a leégés ugyanakkor csupán a bőrkárosodás egyik látványos jele. A háttérben ennél összetettebb folyamatok zajlanak. Bár a szervezet képes kijavítani a sérülések egy részét, az ismétlődő és nagy mennyiségű UV-terhelés idővel felhalmozódó károsodásokhoz vezethet, amelyek növelik a daganatos elváltozások kialakulásának kockázatát.
Kiss Melinda elmondta, a tudományos kutatások ma már egyértelmű összefüggést mutatnak az UV-sugárzás és a bőrrákok kialakulása között. A leggyakoribb rosszindulatú bőrdaganatok, a bazálsejtes karcinóma és a laphámrák elsősorban az évtizedeken át felhalmozódó napsugárzás következményeként jelennek meg. A bőrgyógyász szerint ezek előfordulása különösen 65 éves kor felett gyakori.
Kiemelte,
A betegség kialakulásának esélyét több tényező is növeli: a világos bőrű emberek, a sok anyajeggyel rendelkezők, valamint azok, akiknek családjában már előfordult melanoma, fokozott kockázati csoportba tartoznak, és ugyancsak jelentős rizikófaktornak számít a szoláriumhasználat, akár 75 százalékkal is növelheti a melanoma kialakulásának kockázatát.
A gyermekek bőre különösen érzékeny az UV-sugárzás káros hatásaira, ezért fokozott védelemre van szükség
Fotó: Pixabay.com
Az UV-sugárzás hatása nemcsak a daganatos betegségek esetében jelentkezik. A bőr idő előtti öregedésének legfontosabb külső oka szintén a napfény. Az UVA-sugarak károsítják a bőr feszességéért felelős kollagén- és elasztinrostokat, ami idővel ráncok, pigmentfoltok, értágulatok és a rugalmasság csökkenésének formájában válik láthatóvá.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a kockázatot nem szabad pánikkeltő módon értelmezni. A probléma nem maga a napfény, hanem a túlzott és ismétlődő UV-terhelés. A cél ezért nem a teljes napkerülés, hanem az, hogy a szervezet számára szükséges napfényhez úgy jussunk hozzá, hogy közben mérsékeljük a bőrünket érő káros sugárzás mennyiségét.
Megfelelően használva a jó minőségű fényvédők nyújtják a legjobb védelmet az UV-sugárzással szemben, ugyanakkor bőrünk egészségének, fiatalságának megőrzése érdekében több szempontra kell figyelnünk – vallja Gáspár Réka bőrgyógyász.
Kiss Melinda arról is beszélt, a napfény nemcsak kockázatokat hordoz, hanem fontos élettani folyamatokban is szerepet játszik. Az UVB-sugárzás hatására indul el a D-vitamin képződése, a természetes fény pedig hozzájárul a szervezet belső órájának szabályozásához, és hatással van az alvás-ébrenlét ciklusra is.
Az UV-terhelés a déli órákban a legerősebb, ezért fontos, hogy ne ebben a napszakban fedezzük a D-vitamin-szükségletünket.
„A 11 és 16 óra közötti időszak számít a legkockázatosabbnak, de én gyakran inkább a 10 és 17 óra közötti intervallumot szoktam említeni. Nyáron ilyenkor az UV-index gyakran meghaladja a 7-es értéket, ami már nagyon magas kockázatot jelent” – magyarázta a szakember.
Rámutatott, a tájékozódásban segítséget nyújthat az UV-index, amely azt mutatja meg, hogy egy adott helyen és időpontban milyen intenzitású ultraibolya sugárzás éri a földfelszínt. Minél magasabb az érték, annál gyorsabban jelentkezhetnek a káros hatások.
A magas faktorszámú fényvédők az UV-sugárzás káros hatásai ellen is védelmet nyújtanak
Fotó: Orbán Orsolya
A szakember szerint magas UV-index esetén a fényvédő krém önmagában nem mindig elegendő.
Hosszabb ideig tartó kültéri tevékenység során ajánlott árnyékot keresni, széles karimájú kalapot, napszemüveget, valamint UV-szűrős ruházatot viselni. Megjegyezte, a fényvédő készítmények kiválasztásakor a legfontosabb szempont, hogy megfelelő védelmet nyújtsanak mind az UVA-, mind az UVB-sugarakkal szemben.
„Azt a készítményt érdemes választani, amelyet az adott személy szívesen és rendszeresen használ, ugyanakkor célszerű legalább SPF 30-as, széles spektrumú fényvédőt alkalmazni” – fogalmazott Kiss Melinda.
Mint magyarázta, az SPF 30-as készítmények megfelelő használat mellett az UVB-sugarak mintegy 94 százalékát, az SPF 50-esek pedig körülbelül 97 százalékát szűrik ki. A fényvédők hatékonysága idővel csökken, ezért különösen izzadás, úszás vagy fokozott fizikai aktivitás esetén kétóránként érdemes megismételni az alkalmazásukat.
Kiss Melinda hangsúlyozta,
Mivel a szervezet számára szükséges mennyiségű napfényhez viszonylag rövid idő alatt is hozzá lehet jutni, nincs szükség hosszas napozásra.
A túlzott UV-terhelés kockázata ugyanakkor megfelelő fényvédelemmel és a napszakok tudatos megválasztásával jelentősen mérsékelhető.
Az évente megismételt bőrgyógyászati szűrés éppoly fontos, mint más prevenciós egészségügyi vizsgálat. Ezzel elejét lehet venni az egyre szélesebb körben terjedő bőrrák megjelenésének – hangsúlyozza Száva Andrea marosvásárhelyi bőrgyógyász.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!