Széles spektrumú fényvédő terméket ajánlott használni
Fotó: Pixabay
Megfelelően használva a jó minőségű fényvédők nyújtják a legjobb védelmet az UV-sugárzással szemben, ugyanakkor bőrünk egészségének, fiatalságának megőrzése érdekében több szempontra kell figyelnünk – vallja dr. Gáspár Réka. A marosvásárhelyi bőrgyógyász a Krónika megkeresésére a fényvédelemről, az UV-sugárzás, valamint a szoláriumhasználat káros hatásairól, a bőrrák, illetve a rákmegelőző bőrelváltozások jeleinek felismeréséről beszélt.
2025. április 22., 18:472025. április 22., 18:47
2025. július 03., 15:192025. július 03., 15:19
– A tavasz beköszöntével egyre többet süt a nap, kellemesen meleg az időjárás, így a szabadban is több időt töltünk. Már ebben az időszakban is ajánlott lenne fényvédőt használni, illetve ez reggeltől estig megvédi bőrünket az UV-sugárzás ellen?
– A fényvédő használata folyamatosan ajánlott, viszont a napsugárzás erősödésével ennek szükségessége egyre közvetlenebbül tapasztalható: a bőr kezd egyre könnyebben pirulni, illetve az erre hajlamosaknál a szeplők és más pigmentfoltok is feltűnhetnek. A jó minőségű fényvédők az elérhető legjobb védelmet nyújtják az UV-sugárzással szemben, ha megfelelően vannak használva: megfelelő gyakorisággal, megfelelő mennyiségben és megfelelő időben.
Olyan fényvédő terméket ajánlott választani, ami széles spektrumú, vagyis véd úgy az UVB- (SPF-faktor jelöli), mint az UVA-sugárzással (PPD faktor jelöli) szemben. Az SPF-faktort illetően legalább az SPF 30-as, vagy ennél nagyobb faktorszámú termékek ajánlottak. Minél nagyobb az SPF-faktorszám, annál hatékonyabban képes kiszűrni a fényvédő a káros UVB-sugárzást.
Dr. Gáspár Réka szerint a bőrrák kockázati tényezőit tekintve az UV-sugárzás a legkiemelkedőbb
Fotó: Facebook/Bőrgyógyássat/Dr. Gáspár Réka
– Sokat olvashatunk arról, hogy az elmúlt években, évtizedekben folyamatosan vékonyodik az ózonréteg, ezáltal az UV-sugárzás is károsabbá válik. Milyen hatással van ez a bőrünkre, hogyan óvhatnánk leginkább?
– A földfelszínt elérő UV-sugárzásnak két típusa különböztethető meg: UVA-, illetve az UVB-sugárzás. Az UVB-sugárzás leégést okoz, illetve kiemelten bőrrákkeltő hatású. Az UVA-sugarak – amelyek egyébként áthatolnak a felhőkön és az üvegen is – felelősek a bőr barnulásáért, ugyanakkor a bőr gyorsabb öregedéséért is, mert károsítják a bőr rugalmas és kollagén rostjait, illetve az UVA-sugaraknak is van rákkeltő hatásuk, sőt a szemlencsét is képesek károsítani. A bőrrák kockázati tényezőit tekintve az UV-sugárzás a legkiemelkedőbb, a legjelentősebb.
Ezzel a kumulatív hatással magyarázható, hogy a korábbi leégések, napozások, illetve szoláriumozások általában később bosszulják meg magukat. Ez jelenti a különféle rosszindulatú bőrdaganatok és rákmegelőző bőrelváltozások későbbi kialakulását, illetve a gyorsabb bőröregedést és inesztétikus bőrelváltozások (pigmentfoltok, májfoltok, érdes foltok, keratózisok, hajszálértágulatok, stb.) megjelenését.
Hogyan védhetjük a bőrt? Minél nagyobb felületen fedik ruhák bőrünket, annál védettebbek vagyunk a napsütéssel szemben. Ajánlott ugyanakkor az UV-szűrős napszemüveg, és a széles karimájú kalap viselése is, a napsütésnek közvetlenül kitett bőrre pedig kenjünk fényvédőt – ez utóbbi a legfontosabb. Ha tehetjük, a 11 és 16 óra közti időszakban kerüljük a direkt napsütést.
A többszöri leégések, napozások általában később bosszulják meg magukat
Fotó: Pixabay
– Tavasszal, a nyári strandszezont megelőző néhány hónapban sokan a szoláriumot választják, hogy ne legyenek „tejfehérek” a tengerparton, üdülőtelepeken. Mennyire káros ez a bőrünkre, főként ha gyakran és huzamosabb ideig barnítjuk így magunkat?
– Nagyon káros. A sokat hallott előszoláriumozás is csupán mítosz, ugyanis tudományosan alátámasztott tény, hogy ez az előbarnaság, ami a szoláriumozással elérhető, egy SPF 5-ös fényvédő hatékonyságának felel meg. A szoláriumok a napsugárzásnál körülbelül négyszer intenzívebb UV-sugárzással „bombázzák” a bőrt, UVA- és UVB-sugarakkal egyaránt. Ezek fényében nem meglepő, hogy a szoláriumozás károsabb a napozásnál.
Az utóbbi évtizedekben a huszas és harmincas éveikben járó nőknél a szoláriumhasználat miatt emelkedett többszörösére a melanóma (a bőr pigmenttermelő sejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat – szerk. megj.) előfordulási gyakorisága. A fiatal, melanómával diagnosztizált nők túlnyomó többsége szoláriumhasználó. A 30 évesnél fiatalabb szoláriumhasználóknál hatszor nagyobb valószínűséggel alakul ki melanóma. Ezek nagyon beszédes statisztikai adatok.
A szoláriumok a napsugárzásnál körülbelül négyszer intenzívebb UV-sugárzással károsítják a bőrt
Fotó: Pixabay
– A káros hatásoknál maradva, főként mely területen és milyen jelek alapján fedezhetjük fel az esetleges elváltozásokat, amelyek akár bőrrákra is utalhatnak?
– A bőrrák különféle formái (melanóma, bazocelluláris karcinóma, laphámrák), illetve rákmegelőző bőrelváltozások jóval gyakrabban jelentkeznek a napnak rendszeresen kitett bőrfelületeken. Figyelmet kell fordítani minden újonnan kialakult, növekedést mutató bőrelváltozásra, bőrnövedékre, illetve az új, vagy a korábbiakhoz képest elváltozásokat mutató anyajegyekre is. Gyanúsnak akkor számít egy anyajegy, ha a következő ötből egy vagy több tulajdonság jellemző rá (ABCDE szabály):
Ezek utalhatnak egy esetleges rosszindulatú elváltozásra, ezért ilyen jeleknél minél hamarabb bőrgyógyászhoz kell fordulni. Ugyanakkor mindenki számára ajánlott évente egyszer a dermatoszkópos bőrrákszűrés (anyajegyszűrés) akkor is, ha a bőrön nem tapasztalhatóak gyanús vagy újnak számító elváltozások.
– Mi a teendő az elváltozások felfedezését követően, milyen kezelési, gyógyítási lehetőségek léteznek?
– A problémás bőrelváltozások időben történő sebészi eltávolítása rendkívül fontos, életet menthet. Különösen érvényes ez a gyanús anyajegyekre, illetve a melanómára. Ez utóbbi esetében a kialakulás nagyon korai stádiumában elegendő lehet a sebészi eltávolítás; előrehaladottabb esetekben viszont szükségesek a kiegészítő sebészeti kezelések, illetve az onkológiai kezelések különböző formái. Sajnos a kilátások annál rosszabbak, minél előrehaladottabb stádiumban fedezik fel a melanómát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hogyan „gyártott” hamis örökösöket a Ceaușescu-rezsim és milyen módszerekkel szerzett kemény valutát a diktatúra és az ország külső adósságának finanszírozására?
Nem mindennapi látvány fogadta a hétfőről keddre virradó éjszaka a Kolozsváron közlekedő autósokat. Egy túlméretes szállítmányként közúton vontatott repülőgép miatt ideiglenesen leállt a forgalom a város egyik bevezető útján.
Elégedett vagy az arcmemóriáddal? Rögtön felismered a neves közéleti személyiségeket, legyenek azok erdélyi magyar vagy anyaországi celebek, esetleg külföldi sztárok? A Krónika nyereményjátékával most kipróbálhatod.
Ha nyár közepe, akkor Erdélyben is az egyik kedvenc gyümölcs a sárgabarack, más néven kajszibarack.
Több százezres követőtábor, szponzorált utazások és látványos tartalmak – de mi van a kulisszák mögött? Erről beszélgettünk a Torda melletti Aranyosegerbegyről származó Molnár-Szilágyi Ágnes utazóbloggerrel, az Agi.travels oldal készítőjével.
Ismét megugrottak a kolozsvári szállásárak a fesztiválszezon előtt. Az Electric Castle idején még kedvezőbb áron lehet szállást találni, az Untold alatt azonban már jóval többet kérnek a lakásokért, a tulajdonosok pedig kihasználják a keresletet is.
Szerda éjjel, 75 éves korában meghalt Bonnie Tyler, eredeti nevén Gaynor Hopkins – adta hírül a 24.hu a BBC-re hivatkozva. A hírt az énekesnő családja jelentette be csütörtökön.
Hosszú órák a volán mögött, kiszámíthatatlan helyzetek és nap mint nap új emberi történetek – ilyen egy személyszállító sofőr munkája Kolozsváron.
A mesterséges intelligencia (AI) eddig a telefonokat, tévéket, hűtőket és porszívókat irányította, most azonban a háztartási gépgyártók a konyha legrégebbi folyamatát, a főzést is automatizálni próbálják.
Újabb hagyományos hazai ételkülönlegesség kerülhet fel az Európai Unió védett termékeinek listájára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!