Újtusnádon rendezték a hatodik Alcsíki Fúvóstalálkozót

„Még a jelenlegi, értékektől elfordult világban is valami jó és szép jön létre ott, ahol felcsendül a zene” – jelentette ki Gergely András, a szervező Alcsíki Kistérségi Társulás vezetője vasárnap Újtusnádon, a hatodik Alcsíki Fúvóstalálkozón. Az alcsíki fúvószenekarok találkozóját hatodik alkalommal szervezték meg, az idei helyszín biztosítását az újtusnádi Pro Musica Egyesület vállalta. Vasárnap délben ünnepi díszben vonult fel hét fúvószenekar az újtusnádi művelődési háztól a helyi iskola udvarán felállított színpadig – zenéjüktől hangos volt a falu.

A tűző nap elől a szép számban összegyűlt érdeklődők az árnyékba húzódtak, onnan hallgatták meg a köszöntőbeszédeket. Elsőként Bíró Vince alpolgármester tolmácsolta György József polgármester szavait. Beszédében kitért arra, hogy a fúvósmozgalom fenntartásáért, előremozdításáért köszönet jár az oktatóknak és a szülőknek egyaránt, de az ifjaknak is kitartásukért. Az elöljáró hangsúlyozta, a rendezvénnyel az 1822. szeptember 11-ei nagytusnádi tűzvészre is emlékeznek.

A remény legszebb kifejezője

A találkozó elején a résztvevő zenekarok közösen adták elő Müller József Jászkun indulóját, illetve a Kossuth-indulót, majd az újtusnádi, csíkszentsimoni, csíkbánkfalvi, csíkszentmártoni, csíkszentkirályi, csíkszentimrei és csíkkozmási fúvószenekarok egyesével mutatták meg tudásukat egy-egy 15 perces összeállítással. A jelenlevők azonban nemcsak a zenekarok repertoárjából kaptak ízelítőt, hanem azok eddigi tevékenységéből is a fellépésük előtt elhangzott ismertetők révén.

Gergely András, az Alcsíki Kistérségi Társulás vezetője rámutatott, az esemény révén évről évre figyelemmel követhető, felmérhető a térségi fúvószenekarok fejlődése. Ugyanakkor fórumot, bemutatkozási lehetőséget is jelent a csapatok számára. „A remény legszebb kifejezője a zene, és ahogyan az 1822-es tűzvész után egyesek reménykedve kezdtek építkezni a mostani Újtusnádon, úgy negyven évvel ezelőtt szintén reménnyel a szívükben alakították újra a helyi fúvószenekart is. Ebben a megkeseredett világban is valami jó születik, ha felcsendül a zene. A zenekarok ezt a célt szolgálják áldozatos munkájukkal” – fogalmazott Gergely András.

Közösségépítő zenészek

A fúvószenekarok tevékenységét Csige Sándor, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezető konzulja is értékelte. Kiemelte, az önkéntes zenészek közösségépítő és -összetartó erejét, de arra is rámutatott, milyen fontos ezen zenekarok szerepe a megemlékezőünnepségeken, majd felolvasta Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul a Székely Hadosztály tiszteletére állított emlékmű avatásán elhangzott üzenetének egy részletét.

A köszöntőket követően az önkormányzat képviselőjeként Bíró Vince alpolgármester emlékplakettet nyújtott át Biczó János és Miklós Márton veterán zenészeknek, a negyven éve újjáalakult helyi zenekar még élő alapító tagjainak. A veterán zenészek eddigi tevékenységét a jelenlegi fiatal zenészek köszönték meg.