Fotó: Szucher Ervin
A tubarózsa-termesztés hagyományától, illetve a rendkívül illatos és szép virág által odacsalogatott látogatóktól várják településük fellendülését a holdvilágiak. A szászok által meghonosított tubarózsakultuszra a Szeben megyei község önkormányzata néhány éve kétnapos fesztivált is „épített”.
2019. augusztus 06., 07:482019. augusztus 06., 07:48
2019. augusztus 06., 07:532019. augusztus 06., 07:53
A Segesvárt Medgyessel összekötő országúttól kissé félreeső Holdvilág bejáratánál mindössze egy kisebb pléhtábla jelzi, hogy az ember a tubarózsák vidékére tévedt. A több mint hétszáz éves falu főutcája semmivel sem különb más szász falvakénál. Az evangélikus templomnál és a mögötte meghúzódó egykori felekezeti iskolánál mintha évtizedekkel ezelőtt megállt volna az idő. Ha épp nem tubarózsa-fesztivál van, a falu utcáin alig látni egy-egy idősebb lelket. Mindössze a valamikor németek által lakott házak átalakítása és újraszínezése jelzi, hogy Holdvilágon mégiscsak van élet. Más, mint amilyent az egykori Halwelagen ősközössége élt.
A gyanútlan vendég talán nem is gondolná, hogy a magas, átláthatatlan, jellegzetes királyföldi porták mögött micsoda látvány fogadhatja. Pontosabban fogadja is, hisz
Azokat, amelyek közelében bő három évszázaddal ezelőtt, 1704. január 28-án a Guti István vezette erdélyi kuruc haderő súlyos vereséget szenvedett. A községközpontban csaknem huszonhét család foglalkozik nagybani termesztéssel.
„Valamikor az Osztrák–Magyar Monarchia idejében a szászok honosították meg a tubarózsa-termesztést. Akkoriban a szászok voltak a gazdák, a románok a munkásaik.
– meséli lapunknak Nicolae Lazăr, az ezerfős község polgármestere. Az idő múlásával a románság nemcsak a kivándorolt szászok gazdaságait vette át, hanem jó szokásaik közül is ragadt rájuk egy pár. Mint például a tubarózsák iránti szeretet.
Fotó: Szucher Ervin
Az egyik termesztő, Munteanu bácsi azt is tudni véli, hogy egy bizonyos vén Günthernek köszönheti a románság, hogy tovább éltetheti a hagyományt. „Ő volt az első, aki valamikor a háború után tubarózsát ültetett, őt még öt-hat család követte. Sokáig nem akarták kiadni a kezükből az üzletet, de egy szép napon az öreg, aki majdnem száz évet is elélt, magához hivatott, és a kezembe nyomott egy pár virághagymát.
Az akkori fiatalember megértette az üzenet lényegét.
A termesztők közül sokan most sem értik, miként tudtak a szászok oly jól megélni a rendkívüli figyelmes gondozást igénylő tubarózsából. Mert kevés az a virág, amellyel annyi munka van, mint ezekkel. Ráadásul Erdélyben vágott virágként és hajtatással termesztik, nem a parfümök alapanyagát képező illóolaja miatt. Ioan Stoica egy 35 áras ültetvényre kalauzol, ahol becslése szerint legalább 90 ezer szál virág nő.
– világosít fel. Kérdésünkre, hogy a vízügyesek még nem kaptak észbe, hogy megfizettessék a folyóból kiszivattyúzott vizet, nemmel válaszol, de hozzáteszi, hogy a közeli Erzsébetvároson ismer olyan gazdát, aki az uniós pályázatát csak azok után adhatta le, miután a szivattyújára vízórát szerelt. „Még hozzáteszem, hogy három évre van szükség, amíg a virághagymából nyíló tubarózsa lesz. Abból a hagymából, amelyet a tél beállta előtt egyenként kiveszünk a földből” – mondja az idegenvezetőnk.
Fotó: Szucher Ervin
Akárcsak a legtöbb gazda, a holdvilági Erdei Minodora meg a válhídi Ţilli Alina Zsuzsanna is tíz-tíz áras felületen termeszt virágot. Míg előbbi kényszerből választotta a kertészkedést, ugyanis mint fogalmaz, túl fiatal a nyugdíjba vonuláshoz, de túl idős az új munkahely találásához, utóbbi kereset-kiegészítésként vágott bele a kertészkedésbe.
A gondot a segítség hiánya jelenti, hisz a szászok helyét átvevő román vagy néhány magyar gazdának már nincs ki segítsen, pedig munka nélküli cigány volna elég mindkét faluban. Csakhogy míg a reneszánsz kori Olaszországban a fiatal lányokat nem engedték az ültetvények mellett sétálni, nehogy megrészegüljenek bódító illatától, és csábításba essenek, Holdvilágon, a tubarózsák földjén sem mindenki számára vonzó a virág.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!