
Az anekdoták és furfangos történetek között népdalokat is énekelnek a mesekocsmában
Fotó: Tekergő Meseösvény Egyesület - Otthon - RO / Facebook
Szerelemről, emberi kapcsolatokról, vitákról, furfangos kibékülésekről hallhatnak tréfás történeteket azok, akik ellátogatnak március 12-én a kolozsvári Planetariumban tartandó mesekocsmába. A Tekergő Meseösvény Egyesület szervezte esemény célja a felnőtt korosztály számára is biztosítani a mese kultúrájának továbbélését – mondta el a Krónikának Pál Anna Brigitta szervező.
2022. március 11., 18:532022. március 11., 18:53
Felnőttek számára szervez mesekocsmát a Tekergő Meseösvény Egyesület Kolozsváron. A március 12-én a kincses városi Planetarium kávézóban tartandó esemény célja közelebb hozni a népmesék világát a felnőtt korosztályhoz, valamint egy jóízű anekdotázásra hívja azokat, akik szeretik a tréfás történeteket – mondta el a Krónikának Pál Anna Brigitta, a Tekergő Meseösvény Egyesület programjainak szervezője. Hozzátette, a 2016 óta Erdélyben több helyen szervezett kávéházi mesés események azért jöttek létre, hogy kötetlen formában biztosítsák a mese kultúrájának továbbélését a jelen kor kihívásaira reagálva.
„A mesék és a mesemondás nemcsak gyerekkorban része a mindennapoknak, hanem a felnőttek életét is meghatározhatja. A mesekocsmák egyfajta kapcsolatot teremtenek a hagyományos, élő szavas mesemondással, ugyanakkor hidat képeznek a hagyomány és a kortárs művészetek között” – hívta fel a figyelmet a szervező.
Régen az erdélyi társadalomban korábban is nagy hagyománya volt a mesemondásnak. Elsősorban az őszi, téli társas munkák, mint a kukoricafosztás, fonás, dohánysimítás idején töltöttek hosszú órákat mesemondással és -hallgatással az emberek, hogy színesebbé tegyék az egyhangú tevékenységet. Ezenkívül bizonyos ünnepi szokásokhoz, mint a disznótorhoz, halott melletti virrasztáshoz is hozzátartozott a mesélés, amelynek kulcsfigurája a mesemondó volt.
– mesélte a szervező.
Fotó: Tekergő Meseösvény Egyesület - Otthon - RO / Facebook
A mesekocsma rendezvény több, ez alkalommal 8–10 gyakorlott mesemondó részvételével zajlik. A mesélők egymást váltva mondják el történeteiket, amelyek gyakran egymáshoz kapcsolódnak úgy, hogy az egyik mesélőt hallgatva társának eszébe jut egy másik történet, amely valamilyen módon kapcsolódik az elhangzottakhoz. Nincs tehát előre kialakított sorrend, és a „műsorszámokat” is helyben, a pillanat hatására választják ki.
A történetek között népdalokat is éneklünk, vagy táncra perdülünk, célunk mindenképp olyan hangulatot teremteni, ahol a hallgatóság is megnyílik, és akár bekapcsolódik a mesemondásba” – vázolta az események forgatókönyvét Pál Anna Brigitta. Hozzátette, a mesemondók a világ aktuális történéseit, hétköznapi élethelyzeteket is felidéznek, ugyanis a témaválasztás a mindennapokra is reagál, így egy-egy eseményen tréfás történeteket hallhatunk szerelemről, emberi kapcsolatokról, vitákról, kibékülésekről, furfangosságról.
A mesélésnek és anekdotahallgatásnak nyilvánvalóan van terápiás hatása is, azonban a mesekocsmák leginkább a szórakoztatásra összpontosítanak, ezenkívül történeteket is gyűjtenek, felkutatják az egyes népmesék ma is élő változatait.
– jegyezte meg a szervező.
A meséléshez kapcsolódó események sorát folytatni szeretnék a jövőben is, az egyesület a mesekocsmákon kívül gyerekek számára meseösvényt is tervez a kincses városi botanikus kertben, ahol egy-egy mesehős kíséretében ismerkedhetnek meg a füvészkert történetével, növények világával. Ezenkívül a tavasszal mesekonferenciát is szerveznek, ahol néprajzos szakemberek, adatgyűjtők, pszichológusok tartanak majd előadást és kerekasztal-beszélgetéseket a mesékről, mesélésről.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
szóljon hozzá!