Az anekdoták és furfangos történetek között népdalokat is énekelnek a mesekocsmában
Fotó: Tekergő Meseösvény Egyesület - Otthon - RO / Facebook
Szerelemről, emberi kapcsolatokról, vitákról, furfangos kibékülésekről hallhatnak tréfás történeteket azok, akik ellátogatnak március 12-én a kolozsvári Planetariumban tartandó mesekocsmába. A Tekergő Meseösvény Egyesület szervezte esemény célja a felnőtt korosztály számára is biztosítani a mese kultúrájának továbbélését – mondta el a Krónikának Pál Anna Brigitta szervező.
2022. március 11., 18:532022. március 11., 18:53
Felnőttek számára szervez mesekocsmát a Tekergő Meseösvény Egyesület Kolozsváron. A március 12-én a kincses városi Planetarium kávézóban tartandó esemény célja közelebb hozni a népmesék világát a felnőtt korosztályhoz, valamint egy jóízű anekdotázásra hívja azokat, akik szeretik a tréfás történeteket – mondta el a Krónikának Pál Anna Brigitta, a Tekergő Meseösvény Egyesület programjainak szervezője. Hozzátette, a 2016 óta Erdélyben több helyen szervezett kávéházi mesés események azért jöttek létre, hogy kötetlen formában biztosítsák a mese kultúrájának továbbélését a jelen kor kihívásaira reagálva.
„A mesék és a mesemondás nemcsak gyerekkorban része a mindennapoknak, hanem a felnőttek életét is meghatározhatja. A mesekocsmák egyfajta kapcsolatot teremtenek a hagyományos, élő szavas mesemondással, ugyanakkor hidat képeznek a hagyomány és a kortárs művészetek között” – hívta fel a figyelmet a szervező.
Régen az erdélyi társadalomban korábban is nagy hagyománya volt a mesemondásnak. Elsősorban az őszi, téli társas munkák, mint a kukoricafosztás, fonás, dohánysimítás idején töltöttek hosszú órákat mesemondással és -hallgatással az emberek, hogy színesebbé tegyék az egyhangú tevékenységet. Ezenkívül bizonyos ünnepi szokásokhoz, mint a disznótorhoz, halott melletti virrasztáshoz is hozzátartozott a mesélés, amelynek kulcsfigurája a mesemondó volt.
– mesélte a szervező.
Fotó: Tekergő Meseösvény Egyesület - Otthon - RO / Facebook
A mesekocsma rendezvény több, ez alkalommal 8–10 gyakorlott mesemondó részvételével zajlik. A mesélők egymást váltva mondják el történeteiket, amelyek gyakran egymáshoz kapcsolódnak úgy, hogy az egyik mesélőt hallgatva társának eszébe jut egy másik történet, amely valamilyen módon kapcsolódik az elhangzottakhoz. Nincs tehát előre kialakított sorrend, és a „műsorszámokat” is helyben, a pillanat hatására választják ki.
A történetek között népdalokat is éneklünk, vagy táncra perdülünk, célunk mindenképp olyan hangulatot teremteni, ahol a hallgatóság is megnyílik, és akár bekapcsolódik a mesemondásba” – vázolta az események forgatókönyvét Pál Anna Brigitta. Hozzátette, a mesemondók a világ aktuális történéseit, hétköznapi élethelyzeteket is felidéznek, ugyanis a témaválasztás a mindennapokra is reagál, így egy-egy eseményen tréfás történeteket hallhatunk szerelemről, emberi kapcsolatokról, vitákról, kibékülésekről, furfangosságról.
A mesélésnek és anekdotahallgatásnak nyilvánvalóan van terápiás hatása is, azonban a mesekocsmák leginkább a szórakoztatásra összpontosítanak, ezenkívül történeteket is gyűjtenek, felkutatják az egyes népmesék ma is élő változatait.
– jegyezte meg a szervező.
A meséléshez kapcsolódó események sorát folytatni szeretnék a jövőben is, az egyesület a mesekocsmákon kívül gyerekek számára meseösvényt is tervez a kincses városi botanikus kertben, ahol egy-egy mesehős kíséretében ismerkedhetnek meg a füvészkert történetével, növények világával. Ezenkívül a tavasszal mesekonferenciát is szerveznek, ahol néprajzos szakemberek, adatgyűjtők, pszichológusok tartanak majd előadást és kerekasztal-beszélgetéseket a mesékről, mesélésről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.
Látványos videófelvételt tett közzé közösségi oldalán a Maros-ártér Természetvédelmi Park vezetősége a Maros zajló tiszavirágzásról.
A Krónika új nyereményjátékában a kedvenc nyaralásos fotód értékes ajándékokat érhet!
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!