Több mint száz horvát település lakói élnek az aknamezők árnyékában

\"Már megszoktuk (az aknamezőket). A gyermekeink megtanulták, hova szabad menniük, és mely helyeket kell elkerülniük. Nagyon bízunk benne, hogy egyszer majd megtisztítják a területet a robbanószerektől, és végre szabadon tudunk mozogni.\" - meséli egy édesanya, aki a Zágrábtól délkeletre fekvő, Sisak melletti kis falu, Drencine lakója, és otthona pont az egyik \"veszélyes terület\" mellett van.

Többnyire figyelnek az aknamezők közelében élők, hogy ne tévedjenek a veszélyes részekre, a bajt azonban nem mindig sikerül kivédeni. Múlt hét vasárnap az egyik, Drencinétől 50 kilométerre lévő településen vesztette életét egy férfi, miután rálépett egy robbanótestre. Annak ellenére, hogy ahol szükséges, táblával figyelmeztetnek az aknaveszélyre, Horvátországban tavaly összesen heten vesztették életüket az aknamezőkön.

Az egyik drencinei lakos arról panaszkodott, hogy már több mint 15 éve nem férnek hozzá a házuk alatti, tulajdonukban álló területhez, mivel vélhetőleg robbanóeszközökkel van teleszórva.

Az 1991-ben kitört szerb-horvát háború idején a különböző katonai csapatok sokszor térkép és mindenféle terv nélkül helyezték el a személyek és harci járművek elleni aknákat. Az 1995-ig tartó hadviselés során a Horvátország keleti területein a horvátokkal szemben többségben lévő szerb lázadók az ország közel egyharmadát foglalták el - megalapítva a Krajinai Szerb Köztársaságot - úgy, hogy közben 13 ezer négyzetkilométernyi részt elaknásítottak. Mára az aknamezők nagyságát sikerült 890 négyzetkilométernyire zsugorítani.

A szerb-horvát háború kitörése után 501 ember életét oltották ki a talajba rejtett robbanóeszközök, és több mint 1500 személyt sebesítettek meg 1998-ig. Az ebben az évben megalapított Horvát Aknamentesítő Központ (HCR) működése óta az aknák még további 110 embert öltek meg.

1998 és 2009 között már mintegy 90 ezer aknát találtak és semmisítettek meg a horvát állam területén, az összes robbanószerkezet eltávolítását azonban csak 2019-re ígérik, már amennyiben minden a terv szerint halad.

Mladen Crnkovic, a HCR munkatársa elmondta, hogy a Horvátországba látogató turistáknak nem kell tartaniuk az aknaveszélytől, hiszen az nem áll fenn a közkedvelt üdülőövezetekben és az autópályák mentén sem. A robbanószerkezetek esetleges előfordulását egyébként is mindenhol táblák jelzik (összesen 16 030-at helyeztek el belőlük az országban), bár volt már arra is példa, hogy földművesek saját termőterületük védelmére kisajátították a figyelmeztető feliratokat - jegyezte meg Crnkovic.

Az aknamezők talán egyetlen pozitív hozadéka, hogy harminc - aknamentesítésre és az ehhez szükséges eszközök gyártására specializálódott - horvát cég szállítja külföldre termékeit és nyújt aknakereső szolgáltatást az ezzel a problémával szintén érintett országokban.