Az üvegházakban több mediterrán pálmafajta is látható
Fotó: Deák Szidónia
Több mint felével, 65 százalékkal nőtt tavaly a kolozsvári botanikus kert látogatottsága a korábbi évhez viszonyítva. Az elmúlt év végén rögzített adatok szerint 2021-ben a Babeș–Bolyai Tudományegyetem intézményeként működő füvészkert látogatóinak száma megközelítette a 170 ezret – tájékoztat az egyetem kommunikációs és PR-irodája.
2022. január 20., 08:292022. január 20., 08:29
Bár a koronavírus-világjárvány nagymértékben befolyásolta az Alexandru Borza román botanikusról elnevezett arborétum működését, az itt zajló tevékenységeket sikerült összehangolni a megváltozott körülményekkel, így sokaknak lehetőséget nyújtott a kikapcsolódásra a növények világában, Kolozsvár központjában – nyilatkozta Mihai Pușcaș egyetemi docens, a botanikus kert igazgatója. Hozzátette, a legtöbb látogató tavasszal lépte át a füvészkert kapuit, amikor a hagymás növények, tulipánok, jácintok, kikericsek, nárciszok nyílnak, ebben az időszakban a legmagasabb látogatószám 5500 volt naponta.
Kolozsváron az első füvészkertet a Mikó Imre által az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek adományozott Mikó-kertben alakították ki. A kert igazgatója, korbeli megnevezéssel „őre” Brassai Sámuel volt. 1872-ben az egyesület ötven évre átengedte a füvészkertet az akkor alakult egyetemnek azzal a feltétellel, hogy „az egyetem a kert parkszerűen mívelt részében jelenleg meglevő arborétumot, amely csaknem teljes számmal tartalmazza Erdély valamennyi fáit és élő cserjéit, elpusztulni nem hagyja”.
A botanikus kert következő igazgatói az első világháború miatt nem tudták véghezvinni a botanikus kert átköltöztetését az új helyre; ez csak az 1920-as években történt meg az első román igazgató, Alexandru Borza irányításával, ezért a román nyelvű források őt jelölik meg alapítóként, és a kert az ő nevét viseli. A kert 14 hektáros területén több tízezer növény található a Föld egész területéről, többek között a mediterrán égöv és Ausztrália növényzetét bemutató üvegházak, valamint herbárium is várja a látogatókat. Itt működik a növénytani intézet és a növénytani múzeum is, illetve az egyetem növénytani gyűjteménye.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!