Fotó: Hargita megyei tűzoltóság
Az elmúlt 40 évben becslések szerint 142 ezer ember életét követelték és közel 510 milliárd eurós károkat okoztak Európában a klímaváltozás következtében a jövőben várhatóan megsokszorozódó szélsőséges időjárási jelenségek, mint például a hőséghullámok és áradások – derül ki egy csütörtökön közzétett jelentésből, amelyet az AFP idéz.
2022. február 05., 18:072022. február 05., 18:07
A koppenhágai székhelyű Európai Környezetvédelmi Ügynökség (AEE) tanulmánya szerint a károknak csak az egynegyedét fedezték a biztosítások, ezért egyéni és állami szinten is sürgősen alkalmazkodni kellene ehhez a helyzethez.
Más szélsőséges időjárási jelenséghez képest kevesebb emberéletet követeltek, de a természeti katasztrófák közül a legnagyobb anyagi kárt (az összkárérték 44 százalékát) okozták az áradások, megelőzve a viharokat, amelyek az anyagi károk 34 százalékáért felelősek – derül ki a jelentésből.
Az 1980 és 2020 között keletkezett anyagi károk mintegy 60 százalékáért azonban mindössze néhány nagyon súlyos katasztrófa tehető felelőssé, amelyek a vizsgált időszakban regisztrált természeti csapások mindössze 3 százalékát teszik ki.
A 2003-as kánikula például egymagában mintegy 80 000 ember halálát követelte a vizsgált 32 európai országban, beleértve az Európai Unió 27 tagországát, valamint Törökországot és az Egyesült Királyságot.
Az AEE szerint az elmúlt 40 év európai adatai alapján nem állítható teljes bizonyossággal, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek a klímaváltozás miatt sűrűsödtek, mivel évről évre nagyon rendszertelenül okoztak károkat, de a szakemberek szerint nagy a kockázata annak, hogy a gyakoriságuk a közeljövőben növekedni fog.
„Az időjárással és klímával kapcsolatba hozott katasztrófák mindegyikét a klímaviszonyok befolyásolják. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindegyik az éghajlatváltozás hatására jelentkezik” – nyilatkozta az AFP-nek az AEE egyik szakértője, Wouter Vanneuville.
Mindazonáltal Vanneuville szerint a legújabb tanulmányok, köztük az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentései azt mutatják, hogy az aszályokhoz és erdőtüzekhez hasonló jelenségek gyakorisága és súlyossága leginkább az éghajlatváltozással magyarázható.
Más jelenségek, mint például jégviharok esetében nem bizonyított az összefüggés a klímaváltozással.
„Bizonyos típusú jelenségek, például – a trópusiak kivételével – a viharok esetében nem egyértelmű az európai éghajlati modell előrejelzése, ezért nem biztos, hogy ezek sűrűsödni fognak. Más jelenségeknek, például az aszályoknak (nemcsak a Földközi-tenger térségében, hanem Európa legtöbb részén) azonban nőni fog a gyakorisága a klímamodell előrejelzése szerint” – magyarázta.
Az AEE szerint az egyéneknek és az államoknak is intézkedniük kell, ha el akarják kerülni a szélsőséges időjárási jelenségekkel járó kockázatokat és mérsékelni akarják a károkat.
A szélsőséges időjárási jelenségeket az európai államok közül Németország szenvedte meg a leginkább: 42 ezer ember halt meg és 107 milliárd eurós veszteséget könyveltek el.
A második Franciaország (26 700 haláleset és 99 milliárd eurós kár), a harmadik Olaszország (21 600 haláleset és 90 milliárd eurós kár).
Európai szinten a kárt szenvedett ingatlantulajdonosok mindössze 23 százalékának volt biztosítása, de az országok közötti eltérések jelentősek: Romániában és Litvániában például ez az arány 1 százalék volt, míg Hollandiában 55, Dániában pedig 56 százalék. A földrengés és a vulkánkitörések okozta károkat nem tükrözik ezek adatok, mert ezek nem meteorológiai jelenségek.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) felmérése szerint az Egyesült Államokat 1980 óta 310 időjárási és éghajlati katasztrófa érte, a kár összege pedig meghaladja a 2,155 milliárd dollárt – írja az Agerpres.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Több mint két évtizede játszik ugyanazokkal a számokkal, és most kifizetődött a kitartása: jelentkezett a hatoslottó múlt csütörtöki főnyereményének gazdája. A Prahova megyei férfi több mint 3,3 millió eurót, azaz 17,7 millió lejt vihet haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!