Fotó: Hargita megyei tűzoltóság
Az elmúlt 40 évben becslések szerint 142 ezer ember életét követelték és közel 510 milliárd eurós károkat okoztak Európában a klímaváltozás következtében a jövőben várhatóan megsokszorozódó szélsőséges időjárási jelenségek, mint például a hőséghullámok és áradások – derül ki egy csütörtökön közzétett jelentésből, amelyet az AFP idéz.
2022. február 05., 18:072022. február 05., 18:07
A koppenhágai székhelyű Európai Környezetvédelmi Ügynökség (AEE) tanulmánya szerint a károknak csak az egynegyedét fedezték a biztosítások, ezért egyéni és állami szinten is sürgősen alkalmazkodni kellene ehhez a helyzethez.
Más szélsőséges időjárási jelenséghez képest kevesebb emberéletet követeltek, de a természeti katasztrófák közül a legnagyobb anyagi kárt (az összkárérték 44 százalékát) okozták az áradások, megelőzve a viharokat, amelyek az anyagi károk 34 százalékáért felelősek – derül ki a jelentésből.
Az 1980 és 2020 között keletkezett anyagi károk mintegy 60 százalékáért azonban mindössze néhány nagyon súlyos katasztrófa tehető felelőssé, amelyek a vizsgált időszakban regisztrált természeti csapások mindössze 3 százalékát teszik ki.
A 2003-as kánikula például egymagában mintegy 80 000 ember halálát követelte a vizsgált 32 európai országban, beleértve az Európai Unió 27 tagországát, valamint Törökországot és az Egyesült Királyságot.
Az AEE szerint az elmúlt 40 év európai adatai alapján nem állítható teljes bizonyossággal, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek a klímaváltozás miatt sűrűsödtek, mivel évről évre nagyon rendszertelenül okoztak károkat, de a szakemberek szerint nagy a kockázata annak, hogy a gyakoriságuk a közeljövőben növekedni fog.
„Az időjárással és klímával kapcsolatba hozott katasztrófák mindegyikét a klímaviszonyok befolyásolják. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindegyik az éghajlatváltozás hatására jelentkezik” – nyilatkozta az AFP-nek az AEE egyik szakértője, Wouter Vanneuville.
Mindazonáltal Vanneuville szerint a legújabb tanulmányok, köztük az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentései azt mutatják, hogy az aszályokhoz és erdőtüzekhez hasonló jelenségek gyakorisága és súlyossága leginkább az éghajlatváltozással magyarázható.
Más jelenségek, mint például jégviharok esetében nem bizonyított az összefüggés a klímaváltozással.
„Bizonyos típusú jelenségek, például – a trópusiak kivételével – a viharok esetében nem egyértelmű az európai éghajlati modell előrejelzése, ezért nem biztos, hogy ezek sűrűsödni fognak. Más jelenségeknek, például az aszályoknak (nemcsak a Földközi-tenger térségében, hanem Európa legtöbb részén) azonban nőni fog a gyakorisága a klímamodell előrejelzése szerint” – magyarázta.
Az AEE szerint az egyéneknek és az államoknak is intézkedniük kell, ha el akarják kerülni a szélsőséges időjárási jelenségekkel járó kockázatokat és mérsékelni akarják a károkat.
A szélsőséges időjárási jelenségeket az európai államok közül Németország szenvedte meg a leginkább: 42 ezer ember halt meg és 107 milliárd eurós veszteséget könyveltek el.
A második Franciaország (26 700 haláleset és 99 milliárd eurós kár), a harmadik Olaszország (21 600 haláleset és 90 milliárd eurós kár).
Európai szinten a kárt szenvedett ingatlantulajdonosok mindössze 23 százalékának volt biztosítása, de az országok közötti eltérések jelentősek: Romániában és Litvániában például ez az arány 1 százalék volt, míg Hollandiában 55, Dániában pedig 56 százalék. A földrengés és a vulkánkitörések okozta károkat nem tükrözik ezek adatok, mert ezek nem meteorológiai jelenségek.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) felmérése szerint az Egyesült Államokat 1980 óta 310 időjárási és éghajlati katasztrófa érte, a kár összege pedig meghaladja a 2,155 milliárd dollárt – írja az Agerpres.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque de Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.
Gasztronómiai szempontból a csalán érdekes átmenet a vadnövény és a kultúrnövény között. Íze a spenótra emlékeztet, de annál ásványosabb, kissé földesebb, „zöldebb” karakterű.
A világ ötödik legmagasabb csúcsára, a 8462 méteres Makalura indult Varga Csaba. Siker esetén ez lehet a nagyváradi hegymászó hetedik nyolcezrese, amelyet pótlólagos oxigén és teherhordók nélkül hódít meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!