2012. november 21., 09:042012. november 21., 09:04
Az intézmény közleménye szerint a restaurálás folyamatában Lázár Prezsmer Kinga, a Székely Nemzeti Múzeum frissen végzett szakembere is inaskodott, ezzel is szakképzést nyerve a további restaurátori munkához. A 17. századi hímzés 1886-ban a Szilágyságból került a Székely Nemzeti Múzeumba. Valamelyik híres erdélyi hímzőműhelyben készült, motívumai és hímzéstechnikája révén a Lorántffy Zsuzsánna hímzőiskolájának hatásait mutatja.
Tegnap a restaurálási folyamatok ismertetésével együtt állították ki a helyreállított darabot. A pályázat nem csupán ennek az egy hímzésnek a restaurálásáról szól, a múzeum textilgyűjteményében a hímzések szakszerű tárolásához szükséges, agrofátyol fóliába került minden úrihímzés, és elkezdődött a teljes textilgyűjtemény átcsomagolása. A magyar és ezen belül az erdélyi úrihímzéseket Európa textilművességének fontos elemeiként tartja számon a szakirodalom.
Ez a hímzéstípus többnyire főúri házaknál készült, értékes selyem- és fémszálakkal, az európai hímzőművészetben használt, gazdag öltéstechnikával. A magyarság olyannyira híres volt e hímzéseiről, hogy Európa-szerte magyar mesterek tanították a változatos öltéseket. Bár Erdélyben is ismert és elterjedt volt e kézimunkafajta, kevesebb hímzés maradt fenn napjainkig.
A Székely Nemzeti Múzeum épp ennek ismeretében pályázott a gyűjteményében található híres úrihímzések megmentésére. A 17-18. századból származó, színes selyemszálas, valamint arany- és ezüstszálas hímzések régebbi gyűjtések során kerültek elő, és annak ellenére, hogy az 1945-ös menekítési jegyzőkönyvek több száz példány megsemmisüléséről szóltak, még mindig található néhány tucat a múzeum gyűjteményében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap délután elfoglalta a magyarfenesi gólyafészket a hajlék tavalyi lakója. A Sáromberkén gyűrűzött 2031-esnek azonban pünkösdire sikerült a királysága, hazaérkezett a fészek idei ura és a tojóval együtt kemény harcok árán visszafoglalták a fészket.
Bár az erdélyi gasztronómiában leggyakrabban levesek, főzelékfélék alkotóeleme a friss tavaszi kapor és a zsenge zöld fokhagyma, nem árt tudni, hogy a nagyvilág konyháiban lazaccal, húsfélékkel is társítják.
Családi FolkMajálist szerveznek Kolozsváron, a falumúzeumban: a rendezvény a régi Hója-erdő melletti majálisok hangulatát idézi meg népzenével, tánccal és vásárral. Az esemény a Kallós 100 emlékév részeként a közösségi hagyományőrzést állítja középpontba.
Fények, mozdulatok és színek sűrű szövetéből állt össze az a világ, amelyet a Cirque du Soleil OVO című produkciója hozott Kolozsvárra.
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque du Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Látogatottsági adatok