Szentegyházán rendezik meg a 25. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatót szombaton, ahol a megye hagyományőrző csoportjai vesznek részt és bemutatják településeik jellegzetes farsangi hagyományait. A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezte rendezvény 10 órakor veszi kezdetét a csoportok fogadásával, 11 órától a hivatalos megnyitón vehetnek részt az érdeklődők a szentegyházi Gábor Áron Művelődési Ház mögött, 12 órakor a hagyományőrző csoportok elindulnak a kijelölt útvonalakon, az esemény közös tánccal, mulatsággal zárul a helyi művelődési házban.

A farsangbúcsúztatáson a következő települések csoportjai vesznek részt: Alsósófalva, Csíkborzsova, Csíkcsicsó, Csík­menaság, Csíkszent­do­mo­kos, Csíkszentkirály, Csík­szentsimon, Csobotfalva, Gyer­gyó­dit­ró, Gyer­gyóremete, Gyer­gyó­szárhegy és Kászonaltíz. A megyei farsangbúcsúztatóra autóbusz is indul, az utazás díjmentes, a helyek száma korlátozott. Jelentkezni és érdeklődni hétköznapokon 8–16 óra között a 0266-372044 telefonszámon lehet. Indulás Csíkszeredából a városi művelődési ház melletti parkolóból 9 órakor, hazaindulás legkésőbb 18 órakor. Az első megyei farsangbúcsúztatót 25 évvel ezelőtt szervezték meg Csíkszeredában, azóta számos csoporttal bővült a résztvevők köre.

A „farsang” szó német eredetű, a vidámságtól, mulatozástól visszhangos időszakot jelöli, amely január 6-án, vízkereszt napján kezdődik, és húshagyókedden – idén február 28-án – ér véget. A farsangi szokások, a farsangtemetés alapja a „természetvarázslás”, vagyis a tél tavasszá varázslása, a termékenység gyarapítása, a torz, az ijesztő nevetségessé tétele. A farsangi hagyomány egyik fontos, jellemző része a szimbolikus temetéssel van összefüggésben – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott nyolckötetes Magyar néprajz című munka Népszokás, néphit, népi vallásosság című részében. A halottas játékban egy magát halottnak tettető személyt vagy azt helyettesítő bábut temetnek el. Az élő szereplős játékokban a temetési paródia előtt a játékost gyakran „megölik”, az élő személyt utánzó bábut a szertartást követően széttépik, vízbe dobják vagy elégetik.

A temetés a farsangi, kissé tágabban értelmezve a téli-tavaszi szokásoknak egyik legrégibb motívuma. A múlt század közepéről származó lejegyzések szerint a magyar nép általános szokásai között a temetési játékot mint a farsang temetését említik. A temetés a következő szertartással történt: egy férfit jelképező szalmabábut készítettek, és mint megholtat a kocsmában felravatalozták. A prédikáció befejeztével a szalmabábut a falu végére vitték. Bordalokat énekeltek, a halottat levetkőztették, majd visszatértek a kocsmába, ahol bort ittak és reggelig táncoltak.