Teljes dagonya a Félszigeten

Bekeményítő hétvége
A Félsziget Fesztivál utolsó két napja bizonyult minden szempontból a legkeményebbnek. Péntekre és szombatra koncentrálódott a zenei program java, és ekkorra telt fel a sátortábor is. A víkendtelepi Nagyszínpadon ekkor léptek közönség elé a szervezők költségvetéséből jelentős összeget szakító angol Morcheeba-tagok is.  Idén a Maros-színpad volt a középnemzedék kedvenc találkozóhelye. Ezrek énekeltek együtt Demjén Ferenccel, akinek rajongói azt is elnézték, hogy olykor-olykor igencsak meg kell küzdenie a magasabb hangokkal. Egy nappal később szinte ugyanaz a közönség hallgatta végig a Felvidékről érkező, negyed évszázados fennállása óta Marosvásárhelyen most először koncertező Ghymes együttest.
Az éjszakai órákban a legnagyobb tömeget a Kiss Aréna vonzotta, amely tavalyinál jóval nagyobb méretei ellenére is gyakran szűkösnek bizonyult. A visszatérőnek számító német ATB lüktető zenéjére a sátor előtt is folyt a parti, a lendület pedig a hajnali órákig is kitartott.

Jól megkevert koktél
A Félsziget-koktél mindent magában foglalt, ami a négy színpadon kívül történt. A szervezők sok mindent belekevertek: a grimaszversenytől a műbikanyergelésig, a fotózástól a vizespólóversenyig. A bungeejumping-daru működtetői az idén is szépen arattak; bár a tavalyi 50 lejhez képest most már 70-et kellett fizetni egy ugrásért, az ötvenméteres torony előtt most is sokszor sort álltak, akik adrenalinszintjüket magasra korbácsolva ugrani vágytak. A zsebébe nyúlt, majd a semmibe vetette magát az RMDSZ országos ügyvezető alelnöke is. Kovács Péter megmutatta, hogy ötven méter magasból is képes sikeresen földet érni. Zsebbarátnak és szívkímélőbbnek bizonyult a 12 méteres mászófal, mely szintén izgalmas élményt nyújtott annak, aki 10 lejért kipróbálta. „Nem is volt olyan nehéz!” – dicsekedte el a mindössze 9 esztendős Nagy Szilárd, aki percek alatt megküzdött a függőleges fallal. „Persze, hogy nem volt nehéz, hisz kötéllel segítették” – súgta meg a fiúcska apja, aki szerint csemetéje bátornak és ügyesnek bizonyult.
Az idei fesztivál egyik legnépszerűbb helyszíne a gokartpálya melletti játékterem volt. Valamivel szabadabb volt a rodeó, igaz, hogy a vállalkozó szellemű ifjak amilyen egyszerűen felnyergelték a műbikát, ugyanolyan könnyen le is pottyantak róla. „Senki nem bírta ki a 99 másodpercet, pedig ha annyi ideig sikerül megkapaszkodnia, visszakapja az 5 lejét” – sajnálkozott a játékot felügyelő szervező.
A józan és tartalmas szórakozást választók körében az idén is komoly sikert aratott a művésztelep. A házigazda szerepét vállaló Kiss Ármánd szerint a kedvezőtlen időjárás a telep életére is rányomta a bélyegét, itt ugyanis sokan fordultak meg, de korántsem annyian, mint az elmúlt években.
 A sportvetélkedők is kevesebb fiatalt mozgattak meg, mint egy-két évvel korábban, de ez  nem jelentette azt, hogy az érdeklődők nem láthattak izgalmas, olykor mulatságos küzdelmeket. Ilyen volt az RMDSZ és a Miért politikusai közötti, immár örökrangadónak számító focimeccs is, mely 3-3-as szalonremivel végződött. A találkozó végére szinte valamennyi játékos kénytelen volt belátni, hogy a legnagyobb élményt a végső és egyben megváltó sípszó szerezte. Szintén szárazon úszta meg az a fiatalember is, aki a Nagyszínpad közelében mintegy százméteres sétát tett a közönség előtt, melynek nem minden nap adatik meg, hogy koncert alatt valakit anyaszült meztelenül lásson. „Fogadásból tette” – mondták a haverok.

A szervezők számvetése
Szepessy Szabolcs fesztiváligazgató és Gerendai Károly, a budapesti Sziget Kulturális és Szervezőiroda ügyvezető igazgatója elmondták: a fesztivál idei költségvetése 750 000 euró volt, de konkrét pénzügyi adatokról és mérlegről nem tudtak beszámolni. Fontosnak tartották viszont cáfolni azokat az idén is szárnyra kapott híreszteléseket, miszerint szándékukban állna elköltöztetni a fesztivált Marosvásárhelyről. Gerendai elmondta, hogy több bukaresti rendezvényszervező megkereste, és együttműködést ajánlottak föl. Gerendai elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben a rendezvény párhuzamosan zajlana egy fővárosi, illetve egy erdélyi helyszínen. „Ha másik helyszínt kellene keresnünk, mindenképpen azt szeretnénk, ha az Erdélyben lenne” –  szögezte le Gerendai. Elmondta, hogy a Félszigeten részt vevő nemzetközi fellépőkkel és együttesekkel együttműködő szervezők és menedzserek méltányolták a fesztivál színvonalát, amelyet a Nyugat-Európában megszervezett rendezvényekhez hasonlítottak. 
Szepessy Szabolcs fesztiváligazgató tájékoztatása szerint az idén 1400 sátorhelyet foglaltak el a félszigetlakók a fesztivál négy napja alatt, a résztvevők száma pedig – nem végleges adatok szerint – elérheti a tervezett negyvenezret.  „A fesztivál valódi siker volt. Az általunk nem befolyásolható esőzéseket leszámítva, nem voltak szervezési gondok – értékelte Szepessy. – A négy színpadon zajló koncertek, valamint a Cokctail programba foglalt események is sikeresek voltak. Az eddigi visszajelzések alapján elmondhatjuk, a fesztivál jobban szervezett volt idén”. Szepessy becslésére nemcsak a nézőterekre és sörsátrakra jellemző pangás, hanem az az emlékfüzet is rácáfol. A „nagyon vagány” vagy „jók az extrém sportok” lelkesedő jelzések mellett túlsúlyban „az előző évekhez képest minden gyenge!” vagy „az eddig volt heti belépőm, de most nem érte meg” típusú üzenetek voltak.