Téli szenvedély: halászat a tó jegén

A hideg időjárás sem tartotta vissza a több mint százötven horgászt, akik léket vágtak a befagyott zetelaki víztározó jegén Hargita megyében, úgy pecáztak a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász-egyesület szervezte hétvégi rendezvényen. A jelenlévők úgynevezett mormiska módszerrel igyekeztek minél több apró sügért fogni: ez speciális lékhorgász-módszer, amely a csali apró rezgésekkel történő mozgatásán alapul. Négy gyerek, hét nő és száznegyvenhét férfi nevezett be a versenyre – tudtuk meg Kovács Lászlótól, aki felügyelőként vett részt a vasárnapi megmérettetésen.

„A hetedik alkalommal megszervezett versenynek az a lényege, hogy télen is kimozduljanak a horgászok a négy fal közül. A közös kikapcsolódás részeként mindenki elmesélheti élményeit, és eszünk egy jót” – fogalmazott. Elmondta, szeretnék, ha minél több gyerek ismerkedne meg a sporthorgászat szépségével, és a számítógépes játékok helyett a természetben töltenék szabadidejüket.

Kártékony sügérek?

Bár a győzteseket a kifogott halak összsúlya alapján hirdették ki, a versenyzők többsége apró sügéreket próbált horogra akasztani, nagyobb halakkal csak kevesen próbálkoztak. Kovács László kifejtette, a sügér falánk állat, télen is aktív, így jóval könnyebb megfogni, mint például a csukát, a süllőt vagy a pisztrángot. Rámutatott, jó, ha a horgászok ritkítják ezt a fajt, hiszen kártékony: megeszi a nemesebb halak ikráit és ivadékait. „Tulajdonképpen telepíteni sem kell ezt a fajt, elég, ha egy vadréce leszáll, és az ikrákat továbbviszi a lábán egy másik tóra, máris megtörtént a terjeszkedés. Úgy terjednek a sügérek, mint egy számítógépes vírus” – magyarázta a felügyelő.

A versenyzők jó része apró botokkal próbált halat fogni a kis lékeken át, így kíváncsiak lettünk, hogy mi lehet a technika lényege. Kovács elmondta, orosz módszerről van szó, amelynek lényege, hogy akár pedzőt sem használva csak ólmot és egy színes csalival felszerelt horgot tesznek a damilra, amit mozgatnak, hogy támadásra bírják a ragadozó halakat. Kovács hozzátette, a híresztelésekkel ellentétben nemcsak kis halakat lehet fogni mormiskázva, szép példányok is akadhatnak a horogra.

Fő a jó hangulat

Valóban családias hangulatban zajlott a verseny, a szóra bírt horgászok mind kikapcsolódni jöttek, nem a díjak vonzották őket. A kapás nem volt a legjobb, mégis nevetéstől volt hangos a völgy. Ugyan hideg szél fújt, de a réteges öltözék és egy-két korty pálinka melegen tartotta a horgászokat. „Annyi halat fogtunk, hogy elmondhassuk, horgásztunk. Végül is nem nyerni jöttünk, hanem hogy kikapcsolódjunk, és társaságban legyünk” – fogalmazott a Gyergyó vidéki Bakos Róbert. Gál Koppány Magor gyergyóalfaluból érkezett, nagyjából két éve hódol a télisport ezen módjának. Ő is abban látta a mormiskázás sikerét, hogy gyorsabban ki lehet venni a horogra akadt halat a vízből.

Azt is elmondta, hogy a technika során nagy szerepe van az élő vagy annak látszó csalinak, hiszen a halak anyagcseréje lelassul, így csak akkor esznek, ha valóban ínycsiklandó számukra a falat. Tifán Attila barátnőjével Juon Jolánnal és barátaival érkezett a versenyre Székelyudvarhelyről. Horgásztechnikája kifinomultabb, speciális etetőanyagot hozott magával, a többségtől eltérően – akik csonti kukacokkal halásztak – ő szúnyoglárvákat akasztott a horogra. Juon Jolán elmondta, barátja „fertőzte” meg a pecázás szeretetével, ugyanis míg Tifán horgászott, ő rendszerint unta magát. Egy alkalommal maga is kipróbálta a sportot, és a kezdeti sikeren felbuzdulva azután többször eljárt horgászni.

Ha morajlik a jég

Általában a part szélén kezd morajló hanggal szakadozni a jég, ami a vízszint apadása miatt történik meg – fejtette ki Kovács László. Ezt egyébként a helyszínen is tapasztaltuk, amikor hangos reccsenések hallatszottak a part mellől. Ilyenkor valamivel közelebb húzódnak a horgászok a tó közepéhez. A szervező lapunknak elmondta, a verseny előtt mindenki nyilatkozatot írt alá, hogy saját felelősségére megy rá a legalább 35–40 centis jégre. „Úgy kellene nevelni a társadalmat, hogy csak sportként és szórakozásként tekintsen a horgászatra, a társulatnál kiváltott engedélyeken is ezt írja” – magyarázta Kovács László. A társulat sokszor szembesül a problémával, hogy nem mindenki gondolkodik így, sokan méreten aluli halakat is hazavisznek és elfogyasztanak, főleg az idősebb generáció tagjai.