Tavaszt jósolnak a medvék

A néphit szerint gyertyaszentelő napján, vagyis február 2-án bújik elő a medve a barlangjából, hogy megnézze, milyen az idő: ha meglátja az árnyékát, vagyis napos az idő, elhúzódó télre kell számítani, ha viszont nincs árnyéka a medvének, már nem kell sokáig várni a tavaszra – tartja a népi bölcselet. Ezt a hagyományt őrzik a marosvásárhelyi állatkertben is, ahol ez alkalomból évek óta MedvenapoZOOt szerveznek, vagy más néven medvenapot. Ez az állatkert oktatási tevékenységének nyitórendezvénye is.

A különleges alkalomra bezárták az amúgy szabadon élő állatkerti medvéket, a sajtó jelenlété­ben pontban 12-kor engedték ki őket „barlangjukból”, hogy az érdeklődők megfigyelhessék, meglátja-e az árnyékát a nagyvad. Az intézmény munkatársai három, étellel teli dobozt is elhelyeztek a medvék kifutóján, egyikre napot, másikra esőt, harmadikra havazást rajzolva, s azt is figyelték, melyik dobozhoz mennek hamarabb a medvék. „Legelőször a napos és az esős dobozhoz mentek az állatok, úgyhogy mi abban reménykedünk, közeledik a tavasz. Jó lenne, mert hosszú és fagyos volt a tél az állatkertben is” – fogalmazott az intézmény igazgatója, Horaţiu Gorea.

Az aligazgató, Kopacz András elmondta, az állatkerti medvék nem úgy viselkednek, mint a vadon élők, nem alusznak téli álmot, ugyanis mindennap megvan az ételük. A vadon élő medvéknek azért van szükségük hibernálásra, mert kevesebb a táplálék, s ezért kevesebb az energiájuk. Hozzátette, az állatkert hat medvéje 5 hektáros területen él együtt hét farkassal, mindennap élelmet, zöldséget, gyümölcsöt és húst is kapnak.

A helyi meteorológiai központ vezetője, Makkai Gergely szerint egy magára valamit adó meteorológus nem mond semmit arról február 2-án, hogy hosszú lesz-e még a tél: egy rendes időjós három napra mond pontosat, s egy hétre-tíz napra nagyjából meg tudja határozni az éghajlati viszonyokat. „Február 2-án a hagyomány szerint az emberek igyekeztek előre látni az időjárás alakulását, akarták tudni, hogy mikor mehetnek a mezőre, mikor foghatnak hozzá a tavaszi munkákhoz” – magyarázta a meteorológus. Hozzátette, a népi időjóslásoknak egyre kisebb a jelentősége, mert a légköri folyamatok felgyorsultak, megváltozott a légkör dinamikája, s a régi sablonokra nem lehet már úgy alapozni, mint ezelőtt 30 évvel vagy még régebben.