A Beszterce-Naszód megyei Szentmáté községhez tartozó Újős településen bukkant rá a bronzkori hajdíszre a régész
Fotó: Tatár Árpád
Számos rézkori, bronzkori tárgyakat talált már korábban Tatár Árpád régész, aki május elején egy háromezer éves női hajdíszre bukkant Beszterce-Naszód megyében. A szakember a leletek felkutatásáról, izgalmas munkájáról beszélt a Krónikának.
2022. június 18., 19:342022. június 18., 19:34
2022. június 18., 19:382022. június 18., 19:38
Hihetetlen érzés volt a Beszterce-Naszód megyében talált, háromezer éves aranyleletre bukkanni – mondta el a Krónikának Tatár Árpád régész, aki május elején fedezte fel a bronzkor késő szakaszából, a Kr. e. 1400–1200-as évekből származó hajdíszt. A Beszterce-Naszód megyei Szentmátén élő szakember Kolozsváron végezte az egyetemet 1998–2002 között, szerződéses viszonyban állt a besztercei, kolozsvári, nagyváradi, temesvári, aradi, mangaliai múzeummal, valamint munkatársa volt a kolozsvári régészeti intézetnek is.
Több mint háromezer éves ékszert talált egy földművelő egy Beszterce–Naszód megyei szántóföldön. Az aranyból készült hajdísz a késő bronzkorból származhat.
„Május 1-én indultam a Beszterce-Naszód megyei Újősbe. Fosszilis állatcsontokat kerestem, de nem találtam, a víz nem mosott ki semmit. Úton hazafelé megálltam egy régészeti lelőhelyen, ahol több korszakból vannak települések, a rézkortól a gepidákig. Mentem a bevetett földeken, és megcsillant előttem valami. Nehezen hittem el, lehajoltam, és tényleg arany volt” – részletezte Tatár Árpád.
Dana Alexandra Valea régész szerint a hajfonatok összefogására használt arany ékszerről van szó, az ilyen régi leletek nagyon ritkák a térségben. Az aranyból készült hajdíszt a Beszterce-Naszód megyei múzeum munkatársai vizsgálják. Tatár Árpád elmondta, számára nem volt teljesen újszerű egy régi ékszer megtalálása, hiszen 2007-ben a szászfenesi Polus Center (Vivo) építésekor találkozott már hasonló tárgyakkal, két, bronzból és egy aranyból készült hajdísszel.
Úgy tudja, hogy az általa megtalált lelet Beszterce-Naszód megyében az első. Az aranytárgy úgy készülhetett, hogy a bronzkoriak megkalapáltak egy aranylemezt és félkörívesre hajlították. A három spirális hol szélesebb, hol keskenyebb, középen meg van csavarva, itt húzták át a hajtincset, majd a díszt rátekerték. Tatár Árpád arról is beszélt, hogy mezolitikumi, paleolitikumi ásatásokba is bekapcsolódott.
A szakember felsorolta, milyen érdekes leletekre bukkant korábban. „Ilyen a tűzkőből készített, hordóalakú gyöngy. A tűzkövet tűzgyújtásra használták, összeütötték egy acéldarabbal, szikra pattant, ami ráesett a taplódarabra, ez meg-gyúlt, és így meggyújtották a tüzet. De találtam neandervölgyi szakócát (a korai és középső paleolitikumban használt pattintott kőeszközt), vörös jáspisból készült őskori nyakéket, rézkori agyagidolok töredékeit is” – fejtette ki Tatár Árpád. Mint sorolta,
A munkájáról lelkesen beszélő régész azt mondta, a régi tárgyakra ásatásokon és terepbejárásokon lelt rá, most múzeumokban találhatók meg a leletek. Talált még dák vaskést, római agancsnyelű fúrót, gepida biztosítótűt, üvegpaszta gyöngyöket, a karneol nevű ásványból készült gyöngy töredékét, jáspisberakást egy nemesfém díszből, vascsatokat is. Mint mondta, szintén fontos lelet volt az Árpád-kori cserépbogrács, akárcsak a középkori fatemplom agyagtapasztásába belenyomott keresztek, a középkori vagy újkori bronzcsat, az újkori csempekályha-töredékek, a bronz vagy réz ruhakapcsok.
– emelte ki a szentmátéi régész, akinek legtöbbször sikerül első látásra beazonosítani a leletet, de vannak olyan tárgyak is persze, amelyeket nehezebb meghatározni. Tatár Árpád azt is kifejtette, hogy a romániai törvények szerint minden, amit a földben találunk, az állam tulajdona. A régészeti leleteket a megtalálás után 72 órán belül át kell adni a polgármesteri hivatalnak, ők tovább adják a megyei örökségvédelmi hivatalnak, innen a múzeumokhoz kerülnek a tárgyak – ez volt az eljárás a májusban talált hajdísz esetében is.
„Terepbejárásokat szoktam végezni: ellátogatok a környék falvaiba, bejárom a határokat, kerteket és alkalomadtán találok leleteket. Kerámiatöredékeket, fémtárgyakat, díszeket, szekéralkatrészeket. Amikor időm engedi, elindulok egy ismert lelőhelyre, és terepbejárás alkalmával találok valami érdekeset vagy kevésbé érdekeset” – fejtette ki Tatár Árpád.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!