Fotó: A szerző felvétele
2011. április 06., 08:562011. április 06., 08:56
A tárlat anyagának jelentős részét a Civil Akadémia Fóruma, valamint a Nemzetközi Kommunizmuskutató Intézet munkatársai állították össze, ezt egészítették ki Szatmár megyéből származó dokumentumokkal, emlékérmekkel, termelőszövetkezeti tagsági igazolványokkal. Korabeli kommunista propaganda-plakátok is láthatóak a kiállításon, valamint a kulákok ellen uszító karikatúrák, gúnyversek. Amint a megnyitón a múzeum igazgatója, Liviu Martha, valamint a megyei hagyományőrző igazgatóság vezetője, Felician Pop, illetve Claudiu Porumbăceanu, a Vasile Goldiş Egyetem történelemtanára elmondta: jövőre, az 1962-ben befejezett kollektivizálás ötvenedik évfordulójára részletesebb, személyes visszaemlékezéseket is tartalmazó újabb tárlattal készülnek, ehhez gyűjtik jelenleg az anyagot.
Kifejtették: bár a most bemutatott kiállítás keretében viszonylag kevés szó esik a szatmári kommunistaellenes megmozdulásokról, úgy tudják, itt is többen szabotálták a földek államosítását, és az ezekkel szembeni megtorló intézkedések is napirenden voltak. E téren is folyik jelenleg a kutatómunka. A Vasile Goldiş Egyetem tanára, aki a téma szakértőjének számít, a közép-kelet-európai országok szovjetizálási tervéről beszélt, valamint a parasztságot a termelőszövetkezetekbe kényszerítő, a kisebb magángazdálkodásokat tönkretevő intézkedéseket is részletezte. Ennek egyik eleme volt a lóállomány elkobzása, illetve a lovak leölése, melynek célja a parasztok viszonylagos függetlenségének megtörése volt, de idesorolható az is, hogy a kolhozosításnak ellenállók gyerekeit nem vették fel az iskolákba. Az elpusztított lovakat a propaganda szerint egyébként „magasabb szintű proteinek” előállítására használták, azaz disznókkal etették fel a húsukat. A kiállítás egy hónapig lesz látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!