
Országos viszonylatban egyedülálló projektre készül a csíkszeredai Erdélyi Utakon Egyesület: az általuk elképzelt bronz térplasztika segítségével a látássérültek is „elzarándokolhatnak” a csíksomlyói kegyhelyre.
2015. április 14., 19:152015. április 14., 19:15
Orbán László, a turisztikai egyesület elnöke budapesti támogatással és helyi összefogás eredményeként látja megvalósulni a csíksomlyói térplasztikát. Az általa megkeresett felek máris támogatásukról biztosították, a domborművet egy székelyudvarhelyi szobrász készíti, a bronzba öntést pedig egy csíkszeredai mester vállalta.
A csíkszeredai egyesület korábban már szervezett olyan kiállításokat, amikor kis épületmakettek segítségével a látássérültek megismerhették Csík-, Udvarhely-, Gyergyó- és Sepsiszéket. Ezen tárlatok sikerén felbuzdulva gondolkodott tovább az egyesület fiatal elnöke, és határozta el, hogy kültéri, kitapintható domborművel segítse a látássérülteket.
„Tavaly októberben, a vakok nemzetközi világnapján mutattam be a csíkszéki kiállítást Budapesten, ott találkoztam a térplasztika fogalmával. Különböző reprezentatív épületeket méretarányosan bronzból készítenek el, ezek »letapogatásával« a látássérültek is információhoz jutnak. Csíkszeredai lévén, és a szakmámat is továbbvíve döntöttem úgy, hogy Erdélyben először Csíksomlyóról szeretnék térplasztikát készíttetni” – vázolta az alapötletet Orbán László, aki felkereste Tövissi Zsolt csíkszeredai építészt, akivel közösen dolgozták ki az első lépéseket.
A tervek szerint a térplasztika a csíksomlyói kegytemplomtól kalauzolja el a látogatókat egészen a Nyeregig, és része lesz az útvonalon található mindenik épület. Légvonalban 900 méteres a távolság, amely térplasztikában 1,5 méter hosszúságú lesz. „Nemcsak a látássérültekre gondoltunk, hanem a kerekesszékkel közlekedőkre is, hiszen ezeket az elemeket ők is könnyen megközelíthetik. Kedvelni fogják az idősebbek és a gyerekek is, de nyitott lesz bárki számára, hiszen teljesen új szemszögből, mintegy madártávlatból lehet megismerni a kegyhelyet” – tette hozzá Orbán.
Mint kifejtette, folyamatban van az engedélyeztetés és Berze Imre székelyudvarhelyi fiatal szobrászművész már elkészítette az agyagdomborművet. A napokban erről szilikon gipszlenyomat készül, és hamarosan munkához lát a csíkszeredai Demeter Péter bronzöntő mester is. Az ehhez szükséges 111 kilogramm bronzot a székelyudvarhelyi Color Metal Kft. biztosítja.
Orbán László elmondta, a tervek megvalósítása nagyszabású helyi összefogással jöhet létre, fő támogatója pedig Nagy Gyula, a budapesti Tapintható Láthatatlan Szervezet vezetője, aki a Magyarországon elhelyezett több mint húsz térplasztika ötletgazdája is. „Szeretnénk, ha a pünkösdi búcsún birtokukba vehetnék a zarándokok a térplasztikát. Talán naivan hangzik, de arra vágyom, hogy a makett megvalósítása hozzájáruljon ahhoz, hogy Csíksomlyó az UNESCO-világörökség része legyen” – mondta Orbán László.
Úgy fogalmazott, az ember azt gondolná, hogy aki elveszíti látását, annak számára megszűnik létezni a világ, de ez nem így van. „A többi érzékszerv segítségével azonban a vakok is megtapasztalhatják Székelyföld turisztikai értékeit”– fejtette ki Orbán László.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!