Szilvanapokat tartottak Oroszhegyen

Pálinkát, lekvárt, lepényt, gombócot is lehet készíteni a szilvából, de Oroszhegyen még sikeres rendezvényt is lehet köré szervezni, immár tíz éve bizonyítják ezt. Hétvégén, a 10. Oroszhegyi Szilvanapokon a szilvából készült finomságok, főzőverseny, szilvaszüreti bál és koncertek is várták az érdeklődőket.

A péntektől vasárnapig tartó rendezvény ezúttal is megmozgatta Oroszhegy község apraját-nagyját. A nyárias időjárás is kedvezett a Nyulád-tetőn megszervezett fesztiválnak. „Ezelőtt tíz évvel támadt az Oroszhegyi Szilvanapok ötlete, ami egyszerűen onnan eredt, hogy korábban a fiatalok a szőlőszüretet ünnepelték a bálon, holott szőlőt nem igazán termesztenek a községben. Éppen ezért gondoltuk, hogy ünnepeljük inkább azt, ami a miénk: a szilvát” – emlékezett vissza Pál-Székely Sándor főszervező. Szerinte a rendezvény mindig elérte a célját, hiszen mindig a szilva köré szervezték az ünnepséget, és arra is figyeltek, hogy ne csak a pálinkáról szóljon. A szilvafesztivállal együtt a szilvaszüreti bált is megszervezték minden évben, idén nyolc pár vállalta a csőszök szerepét.

Akkor jó a pálinka, ha nincs egy hibája sem

Összesen harminchárom pálinkával szálltak versenybe a gazdák, többnyire a községből és a környékbeli falvakból nevezték be az italokkal, de magyarországi és felvidéki pálinkafőzők is jelentkeztek. Többnyire hagyományos pálinkákkal, szilva-, alma-, és barackpárlatokkal próbálkoztak idén a főzdék mesterei, de vadcseresznye-, sütőtök-, faeper- és bodzapálinkával is beneveztek. A mustrát pénteken egy háromtagú zsűri végezte el, a bírák sorra kóstolták végig a harminchárom pálinkafélét, majd egy húsz pontos rendszer szerint értékelték és rangsorolták az italokat.

Megvizsgálták a technológiai korrektséget, egyebek között az elő- és utópárlat elválasztásának hibáira figyeltek, illetve, hogy mennyire érezhető az italon a gyümölcs eredeti aromája, elemezték a pálinkaféle jellegzetességeit – avatott be Csípán Csaba zsűritag, a nyárádszentsimoni Csípán pálinkafőzde alapítója az értékelés módszertanába. A zsűri értékelte a benevezett pálinkák ízét, illatát és tisztaságát is, nem utolsó sorban pedig a harmóniát. Csípán Csaba szerint főzési hibákat is lehet könnyen elkövetni, de olykor a felhasznált gyümölcs nem elég jó. Ő úgy véli, a jó pálinka az, amelyiknek semmilyen hibája sincs.

Udvarhelyi a legjobb ital

A gazda kategóriában bronzérmet kapott a helybéli Péter Pál körtepálinkája, Pál Székely Sándor szilvapálinkája és Péter Imre szilvapálinkája. Ezüstöt érdemelt ki az oroszhegyi Vass Árpád hét éves almapálinkája, a székelyszentkirályi László Szilveszter Sándor szilvapálinkája és Orbán Gábor almapálinkája. Aranyat kapott a székelyudvarhelyi Telekfalvi István szilvapálinkája és a felvidéki Világi Tivadar barackpálinkája. A főzde kategóriában bronzot érdemelt ki a helybéli Kovács Levente szilvapálinkája, a farkaslaki Fancsali György borpárlata és az oroszhegyi Nagy József hargasmagú szilvából főzött pálinkája.

Ezüstöt ítéltek a farkaslaki Fancsali Józsefnek cseresznyepálinkájáért, a szintén farkaslaki Fancsali György bodzapálinkája és csipkebogyó ágyas pálinkája is ezüstöt nyert. Arannyal díjazták a székelyudvarhelyi Pálffy Béla ágyas szilvapálinkáját, valamint Fancsali György sütőtökpálinkáját. A zsűri egyébként a benevezett pálinkák legjobbikát idén is a nagy arany vándordíjjal értékelte, ezt idén Pállfy Béla vehette át, aki tavalyi húsosszilva-pálinkájával nyűgözte le a bírákat.