
Fotó: Deák Szidónia
Jordánia minden oda látogató számára izgalmas lehet: az ókort a modern jelennel ötvöző, közel-keleti, államformáját tekintve hásimita királyság kultúrájába, az ott élő emberek mindennapjaiba, az ország természeti szépségeibe nyerhet betekintést a turista.
2022. március 06., 08:562022. március 06., 08:56
A koronavírus-járvány okozta korlátozásokból mindenkinek elege van, így sokan vágynak felfedezni ismeretlenebb, egzotikusabb vidékeket. A Szaud-Arábiával, Izraellel is határos, Bukarestből háromórányi repülőúton megközelíthető Jordánia abból a szempontból tűnt vonzónak, hogy február utolsó hetében ugyanúgy alakult a járványgörbe, mint itthon. Amennyiben a beutazásnál kötelező PCR-teszt eredménye negatív lett, semmi akadálya nem volt annak, hogy betekinthessünk az ókort a modern jelennel ötvöző, közel-keleti, államformáját tekintve hásimita királyság kultúrájába, az ott élő emberek mindennapjaiba, felfedezhessük az ország természeti szépségeit. Jordániában a dinár a pénznem, az átlagárak a kelet-európaiak zsebéhez mérten nem túl magasak.
Fotó: Deák Szidónia
A szinte 90 százalékban arabok lakta ország 1946-tól független, korábban brit gyarmat volt, talán ez is az egyik magyarázata, hogy a nagyvárosokban szinte mindenki beszél angolul. Az alkotmányos monarchia élén II. Abdullah király áll, ezt jelzi repülőtéren, boltokban, éttermekben vagy a lakóházak földszintjén működő autószerelő műhelyekben kifüggesztett, mosolygó arckép is. A képeken Abdullah gyakran az apja, az 1999-ben elhunyt Husszein király, valamint legidősebb fia, Husszein koronaherceg társaságában tűnik fel. Változatos helyzetekben is megörökíttette magát, hol európaias öltözetben, hol arab fejfedővel, úgynevezett kufival, esetleg fehér-piros arab kendővel a fején jelenik meg, így számunkra úgy tűnt, minden társadalmi réteg a maga uralkodóját tisztelheti benne.
Ottjártunkkor Ammán a pandémia előtti időket idézte, az utcán nagyon kevesen viseltek maszkot, az éttermekbe, boltokba belépve sem kérte senki számon arcvédő hiányát. A központ hangyabolyhoz hasonlítható, minden utcában árusok százai kínálják portékájukat nem csak a turistáknak, a helyiek is innen szerzik be a mindennapi élethez szükséges háztartási kellékeket, ruhákat, zöldségeket-gyümölcsöket.
A legtöbb Jordániába látogató turista számára nem Ammán a fő úti cél, hanem a Holt-tengert, a kanyonokat, a sivatagot érkezik felfedezni. Sokan a letűnt korokat, arab–zsidó–keresztény kultúrák keveredését idéző romokra, a világörökség részét képező, sziklába vájt templomairól híres Petrára kíváncsiak.
Fotó: Deák Szidónia
Az Izrael és Jordánia között határként szolgáló, 400 méterrel a tengerszint alatt fekvő Holt-tenger egyedi élményt nyújt az oda látogatóknak. A hagyomány szerint valamikor a bibliai Szodoma és Gomora lehetett itt, a két bűnös város, melynek lakóit önteltségükért, paráznaságukért Isten kénköves esővel pusztította el. Napjainkban azonban úgy tűnik, nem kell tartani az isteni ítélettől: a sós tenger partján jelentős szerepet kap az egészségturizmus, több szálloda kínálja wellness-szolgáltatásait, ugyanis a són kívül számos vegyi anyag oldódik a vízben, az itt található, gyógyhatású iszapot csomagolva is árulják.
Fotó: Deák Szidónia
Jordániában ugyancsak kihagyhatatlan természeti látnivalók a kőhasadékok, ahonnan egészen keskeny sziklaszorosokon ereszkedik alá a víz a tengerbe. Ezek közül az egyik a legismertebb az Arnon völgye, melyet egy folyó, a Muzsib vádi szel ketté. A keskeny völgy két oldalán vörös és sárga homokkő sziklák meredeznek, a szurdokban néhol bokáig, máshol derékig érő a víz. A hely minden évben tavasztól őszig nagyon népszerű a kanyontúrák és az extrém sportok szerelmesei körében.
Aki felkeresi Jordániát, mindenképp eltölt pár napot a sivatagban is. Az ország déli részén található Rum vádi sivatag természetes sziklaképződményei, aranyszínű homokja a huszadik század első felében élt brit Arábiai Lawrence-t is megigézték: a törökök elleni forradalom egyik vezetőjeként itt ütötte fel hadiszállását. Ezenkívül a sivatag egyedi látványa az űrben játszódó filmek rendezőit is megihlette, a hely ismerős lehet a Csillagok háborúja-rajongók körében, ugyanis a film szerint ezen a helyen született Anakin Skywalker, a későbbi Darth Vader. A természetvédelmi területre csak idegenvezető kíséretében lehet belépni, az egyik beduin törzs tagjai szállítják terepjáróval a turistákat a homokdűnék között.
Az öt éve idegenvezetéssel foglalkozó fiatal fiú elmondta, szereti a sivatagi életet, egyetlen probléma, hogy nehezen talál feleséget magának, ugyanis aki neki tetszik, a családjának nem, vagy fordítva. Szintén idegenvezető bátyja büszkén hozzáteszi, neki már két felesége van és egy fia, és ha Allah is megsegíti, jövőre elveszi harmadik feleségét.
Fotó: Deák Szidónia
Jordánia kétségkívül legszebb látnivalója az UNESCO-világörökség részét képező Petra. A Kr. e. 4. században virágzó Nabateus Királyság fővárosát sokáig eltűnt településként tartották számon, a 19. század elején egy svájci kalandor fedezte fel újra. A vörös homokkő sziklába vájt, lenyűgöző építészetű város évezredekkel ezelőtt fejlett infrastruktúrával rendelkezett, melynek nyomai ma is láthatóak. Néhol csak egyszerű szabályos üregek vannak a sziklafalba vájva, másutt pedig szebbnél szebb, monumentális homlokzatok láthatóak. A városba keskeny ösvényen, ötven méternél is magasabb hegyfalak között lehet bejutni.
Ottjártunkkor egy „csatajelenetnek” is szemtanúi voltunk, a törzs néhány tagja összeszólalkozott, és ütlegelni kezdte egymást, a többiek segítségükre siettek, és csak a rendőrség közbelépésével lett vége a turisták számára, régi, kosztümös filmeket idéző jelenetnek. Egyébként a jordániai emberek nagyon vendégszeretőek és segítőkészek, talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a pandémia előtt naponta több ezren keresték fel a modern világ hét csodájának egyikeként számon tartott Petrát.
Fotó: Deák Szidónia
A közel-keleti ország még számos látnivalót rejteget, akik érdeklődnek a történelem és kultúra iránt, többek között a keresztes lovagok nyomába eredhetnek, vagy felfedezhetik a hegyeket is. Több mint egyhetes ott-tartózkodásunk alatt számtalan pozitív élményben volt részünk, szóba elegyedtünk helyiekkel is, akik közül sokan, miután megtudták, hogy magyarok vagyunk, elmondták, ők is jártak már Magyarországon, felsoroltak magyar szavakat, amiket ismernek.
Fotó: Deák Szidónia
Aggodalmuk sajnos nem volt alaptalan...
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque de Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.
Gasztronómiai szempontból a csalán érdekes átmenet a vadnövény és a kultúrnövény között. Íze a spenótra emlékeztet, de annál ásványosabb, kissé földesebb, „zöldebb” karakterű.
A világ ötödik legmagasabb csúcsára, a 8462 méteres Makalura indult Varga Csaba. Siker esetén ez lehet a nagyváradi hegymászó hetedik nyolcezrese, amelyet pótlólagos oxigén és teherhordók nélkül hódít meg.
szóljon hozzá!