Hirdetés

Sziklába vájt világörökség Jordániában: természeti szépségeket, több ezer éves kulturális kincseket rejt a közel-keleti ország

•  Fotó: Deák Szidónia

Fotó: Deák Szidónia

Jordánia minden oda látogató számára izgalmas lehet: az ókort a modern jelennel ötvöző, közel-keleti, államformáját tekintve hásimita királyság kultúrájába, az ott élő emberek mindennapjaiba, az ország természeti szépségeibe nyerhet betekintést a turista.

Deák Szidónia

2022. március 06., 08:562022. március 06., 08:56

A koronavírus-járvány okozta korlátozásokból mindenkinek elege van, így sokan vágynak felfedezni ismeretlenebb, egzotikusabb vidékeket. A Szaud-Arábiával, Izraellel is határos, Bukarestből háromórányi repülőúton megközelíthető Jordánia abból a szempontból tűnt vonzónak, hogy február utolsó hetében ugyanúgy alakult a járványgörbe, mint itthon. Amennyiben a beutazásnál kötelező PCR-teszt eredménye negatív lett, semmi akadálya nem volt annak, hogy betekinthessünk az ókort a modern jelennel ötvöző, közel-keleti, államformáját tekintve hásimita királyság kultúrájába, az ott élő emberek mindennapjaiba, felfedezhessük az ország természeti szépségeit. Jordániában a dinár a pénznem, az átlagárak a kelet-európaiak zsebéhez mérten nem túl magasak.

•  Fotó: Deák Szidónia Galéria

Fotó: Deák Szidónia

Nyüzsgő tér a romok árnyékában

A szinte 90 százalékban arabok lakta ország 1946-tól független, korábban brit gyarmat volt, talán ez is az egyik magyarázata, hogy a nagyvárosokban szinte mindenki beszél angolul. Az alkotmányos monarchia élén II. Abdullah király áll, ezt jelzi repülőtéren, boltokban, éttermekben vagy a lakóházak földszintjén működő autószerelő műhelyekben kifüggesztett, mosolygó arckép is. A képeken Abdullah gyakran az apja, az 1999-ben elhunyt Husszein király, valamint legidősebb fia, Husszein koronaherceg társaságában tűnik fel. Változatos helyzetekben is megörökíttette magát, hol európaias öltözetben, hol arab fejfedővel, úgynevezett kufival, esetleg fehér-piros arab kendővel a fején jelenik meg, így számunkra úgy tűnt, minden társadalmi réteg a maga uralkodóját tisztelheti benne.

Hirdetés

A 10 milliós országban a lakosság zöme a vízben és zöld területekben gazdagabb nyugati részben, továbbá Ammánban, a fővárosban és környékén él.

Ottjártunkkor Ammán a pandémia előtti időket idézte, az utcán nagyon kevesen viseltek maszkot, az éttermekbe, boltokba belépve sem kérte senki számon arcvédő hiányát. A központ hangyabolyhoz hasonlítható, minden utcában árusok százai kínálják portékájukat nem csak a turistáknak, a helyiek is innen szerzik be a mindennapi élethez szükséges háztartási kellékeket, ruhákat, zöldségeket-gyümölcsöket.

Egyedi látványt nyújt a hegybe épített római színház romjai alatti tér, amely esténként megtelik élettel: papírrepülővel játszó gyerekek, görkorcsolyázó-futballozó kamaszok, piknikező családok, esti imájukat Mekka felé fordulva végző idős férfiak látványa fogad.

A legtöbb Jordániába látogató turista számára nem Ammán a fő úti cél, hanem a Holt-tengert, a kanyonokat, a sivatagot érkezik felfedezni. Sokan a letűnt korokat, arab–zsidó–keresztény kultúrák keveredését idéző romokra, a világörökség részét képező, sziklába vájt templomairól híres Petrára kíváncsiak.

•  Fotó: Deák Szidónia Galéria

Fotó: Deák Szidónia

Sókristályok és kanyonok

Az Izrael és Jordánia között határként szolgáló, 400 méterrel a tengerszint alatt fekvő Holt-tenger egyedi élményt nyújt az oda látogatóknak. A hagyomány szerint valamikor a bibliai Szodoma és Gomora lehetett itt, a két bűnös város, melynek lakóit önteltségükért, paráznaságukért Isten kénköves esővel pusztította el. Napjainkban azonban úgy tűnik, nem kell tartani az isteni ítélettől: a sós tenger partján jelentős szerepet kap az egészségturizmus, több szálloda kínálja wellness-szolgáltatásait, ugyanis a són kívül számos vegyi anyag oldódik a vízben, az itt található, gyógyhatású iszapot csomagolva is árulják.

•  Fotó: Deák Szidónia Galéria

Fotó: Deák Szidónia

A tengerbe bemerészkedni igazi kihívás, ugyanis a víz szélén az éles sókristályok összevágják az ember talpát, tenyerét, azonban ez nem riasztja el a legtöbb turistát attól, hogy kipróbálja, milyen érzés lebegni a Holt-tenger vizén.

Jordániában ugyancsak kihagyhatatlan természeti látnivalók a kőhasadékok, ahonnan egészen keskeny sziklaszorosokon ereszkedik alá a víz a tengerbe. Ezek közül az egyik a legismertebb az Arnon völgye, melyet egy folyó, a Muzsib vádi szel ketté. A keskeny völgy két oldalán vörös és sárga homokkő sziklák meredeznek, a szurdokban néhol bokáig, máshol derékig érő a víz. A hely minden évben tavasztól őszig nagyon népszerű a kanyontúrák és az extrém sportok szerelmesei körében.

Ahol az űrben játszódó filmek születnek

Aki felkeresi Jordániát, mindenképp eltölt pár napot a sivatagban is. Az ország déli részén található Rum vádi sivatag természetes sziklaképződményei, aranyszínű homokja a huszadik század első felében élt brit Arábiai Lawrence-t is megigézték: a törökök elleni forradalom egyik vezetőjeként itt ütötte fel hadiszállását. Ezenkívül a sivatag egyedi látványa az űrben játszódó filmek rendezőit is megihlette, a hely ismerős lehet a Csillagok háborúja-rajongók körében, ugyanis a film szerint ezen a helyen született Anakin Skywalker, a későbbi Darth Vader. A természetvédelmi területre csak idegenvezető kíséretében lehet belépni, az egyik beduin törzs tagjai szállítják terepjáróval a turistákat a homokdűnék között.

Idegenvezetőnktől, Farazstól megtudtuk, a faluban élő törzs kétszáz évvel ezelőtt települt át Szaúd-Arábiából, jelenleg 2500-an élnek a településen, ahol két iskola is működik, egyik a fiúk, másik a lányok számára.

Az öt éve idegenvezetéssel foglalkozó fiatal fiú elmondta, szereti a sivatagi életet, egyetlen probléma, hogy nehezen talál feleséget magának, ugyanis aki neki tetszik, a családjának nem, vagy fordítva. Szintén idegenvezető bátyja büszkén hozzáteszi, neki már két felesége van és egy fia, és ha Allah is megsegíti, jövőre elveszi harmadik feleségét.

•  Fotó: Deák Szidónia Galéria

Fotó: Deák Szidónia

Tevék, szamarak, beduinok

Jordánia kétségkívül legszebb látnivalója az UNESCO-világörökség részét képező Petra. A Kr. e. 4. században virágzó Nabateus Királyság fővárosát sokáig eltűnt településként tartották számon, a 19. század elején egy svájci kalandor fedezte fel újra. A vörös homokkő sziklába vájt, lenyűgöző építészetű város évezredekkel ezelőtt fejlett infrastruktúrával rendelkezett, melynek nyomai ma is láthatóak. Néhol csak egyszerű szabályos üregek vannak a sziklafalba vájva, másutt pedig szebbnél szebb, monumentális homlokzatok láthatóak. A városba keskeny ösvényen, ötven méternél is magasabb hegyfalak között lehet bejutni.

Az egész hely időutazásként hat, ugyanis ide gépkocsi nem jöhet be, helyette tevékkel, szamarakkal vagy kis termetű lovakkal szállítják a beduinok a turistákat.

Ottjártunkkor egy „csatajelenetnek” is szemtanúi voltunk, a törzs néhány tagja összeszólalkozott, és ütlegelni kezdte egymást, a többiek segítségükre siettek, és csak a rendőrség közbelépésével lett vége a turisták számára, régi, kosztümös filmeket idéző jelenetnek. Egyébként a jordániai emberek nagyon vendégszeretőek és segítőkészek, talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a pandémia előtt naponta több ezren keresték fel a modern világ hét csodájának egyikeként számon tartott Petrát.

•  Fotó: Deák Szidónia Galéria

Fotó: Deák Szidónia

A közel-keleti ország még számos látnivalót rejteget, akik érdeklődnek a történelem és kultúra iránt, többek között a keresztes lovagok nyomába eredhetnek, vagy felfedezhetik a hegyeket is. Több mint egyhetes ott-tartózkodásunk alatt számtalan pozitív élményben volt részünk, szóba elegyedtünk helyiekkel is, akik közül sokan, miután megtudták, hogy magyarok vagyunk, elmondták, ők is jártak már Magyarországon, felsoroltak magyar szavakat, amiket ismernek.

•  Fotó: Deák Szidónia Galéria

Fotó: Deák Szidónia

Ezenkívül többen érdeklődtek, hogy mi is történik Európában, és tényleg készülődik-e háború, ami közvetve az ő életükre is kihat majd.

Aggodalmuk sajnos nem volt alaptalan...

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió

Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió
Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió
2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió

Hirdetés
2026. augusztus 23., vasárnap

„Benőtt a feje lágya” az RMDSZ szóvivőjének

Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.

„Benőtt a feje lágya” az RMDSZ szóvivőjének
2026. augusztus 23., vasárnap

Nem minden válás kudarc: pszichoterapeuta arról, miért ér véget egyre több házasság

Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.

Nem minden válás kudarc: pszichoterapeuta arról, miért ér véget egyre több házasság
2026. augusztus 19., szerda

Székelyföldi turisztikai célpontokról ír lelkendezve egy világjáró brit újságíró

Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.

Székelyföldi turisztikai célpontokról ír lelkendezve egy világjáró brit újságíró
Hirdetés
2026. augusztus 19., szerda

Fekete, fehér, igen, nem – A fantáziátlan színű autók a menők

A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.

Fekete, fehér, igen, nem – A fantáziátlan színű autók a menők
2026. augusztus 19., szerda

Szicíliai szalagok, erdélyi hegedűszó – táncban találtak közös nyelvre Kolozsváron - videóval

Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.

Szicíliai szalagok, erdélyi hegedűszó – táncban találtak közös nyelvre Kolozsváron - videóval
2026. augusztus 17., hétfő

Fakultatív tantárgyként vezetik be a csillagászatot a középiskolákban

A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.

Fakultatív tantárgyként vezetik be a csillagászatot a középiskolákban
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Görögdinnye: most múlik pontosan a nyár „koronázatlan királynőjének” szezonja

Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.

Görögdinnye: most múlik pontosan a nyár „koronázatlan királynőjének” szezonja
2026. augusztus 16., vasárnap

Szatmárnémeti lány a Miss Balaton 2026-os királynője

Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.

Szatmárnémeti lány a Miss Balaton 2026-os királynője
2026. augusztus 15., szombat

Szomjazó madarak, apadó vízforrások: így segíthetünk a hőségben a vadon élő állatokon

A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.

Szomjazó madarak, apadó vízforrások: így segíthetünk a hőségben a vadon élő állatokon
Hirdetés
Hirdetés