Szeleczky Zita 160 vőlegénye

A Médiakutató 2008 őszi számában megjelent tanulmány  szerzője négy korabeli újság, – a Színházi Élet, a Délibáb, a Sztár és a Film Színház Irodalom – segítségével mutatja be a filmszínészek sztárolását. Nem könnyű meghatározni, hogy ebben az időszakban kit tekintettek „sztár”-nak.

Férfi sztárok a piedesztálon

A fokozott sajtófigyelem nagy piaci értéket képviselt. Az 1930-as évek elején főleg férfi sztárokat emeltek piedesztálra: őket hamarabb fedezték fel, és gyorsabban váltak népszerűvé, mint a színésznők. A férfiak közül Jávor Pál és Páger Antal emelkedett ki, ők a korszak végéig megőrizték vezető szerepüket. A két férfiú között azonban markáns különbségek mutathatók ki: Jávor az igazi hőstípust testesítette meg, aki becsületességével mindig az igazság oldalán állt. Vele ellentétben Págert nem skatulyázták be ennyire, ezért sokfajta szerepben kipróbálhatta magát, többször összetett személyiségek eljátszását bízták rá.

Tolnay, a finom nőiesség megtestesítője

A női filmsztárok az 1930-as évek második felétől váltak meghatározóvá, korábban ugyanis főként a férfiakat „egészítették ki”, nem írtak nekik jó szerepeket. Kivételek persze itt is akadtak, azonban Ágay Irént és Perczel Zitát korántsem imádták annyira, mint utódaikat. A későbbi női csillagokat is típusokba lehet sorolni. Tolnay Klári a finom nőiesség megtestesítője volt, Szeleczky Zita, törékenysége ellenére, vadóc „kismacskát” is játszott. Muráti Lilire az akaratos, emancipált nők (vagy akik olyanok szerettek volna lenni) tekintettek fel. Turay Ida és Erdélyi Mici komikaként hódított. Karády Katalin, a végzet asszonya pedig 1939-ben, a Halálos tavasz bemutatásával robbant be a filmvilágba.

A színészvilág intim szférája

A színészvilág privát és intim szférája már akkor sem jelentett áttörhetetlen akadályt az újságírók számára. A zsurnalisták leginkább a házasságkötésekre vadásztak. 1933-ban Székely István titokban kívánta (volna) feleségül venni Ágay Irént, de a jeles esemény időpontja kiszivárgott, így a frigy helyszínén már sokan vártak rájuk. 1940 júniusában Szeleczky Zita és Haltenberger Gyula esküvőjén a rajongó tömeget a rendőröknek kellett visszaszorítaniuk, sőt a Kálvin téren egy órán át állt a forgalom. A lapok szívesen mutatták be a családi idillt, Páger Antal otthonát az újságírók paradicsominak jellemezték. A botlások mindig jó munícióul szolgáltak: Jávor Pál egyszer például megütött egy lótulajdonost, aki fel is jelentette, ám a botránynak köszönhetően még többen mentek el megnézni előadását. Karády Katalin sem kerülte el az újságírók figyelmét: amikor összeveszett felfedezőjével, Egyed Zoltánnal, a lapok azonnal beszámoltak erről.

Zita nevű páncélosok

A hétköznapi emberek egy része valóságosan rajongott a színészekért, színésznőkért. A kultusz közösségeket teremtett, egyre-másra alakultak a rajongói klubok és egyesületek. A korszakban óriási méreteket öltött az autogramgyűjtés, egyesek szenvedélyesen űzték ezt a „sportot”. A célszemélyek rengeteg levelet és felkérést kaptak. Mivel Szeleczky Zita gyakran szerepelt a honvéd-kívánsághangversenyeken, a katonák között nagy népszerűségnek örvendett. Öt páncélost Zitának kereszteltek el, 1942 végén pedig eljegyezte őt a 121. gépvontatású tüzérüteg, amivel vőlegényeinek száma 160 fővel gyarapodott.

Sárdy, az iskolás lányok ideálja

Karády Katalinnak is nagy rajongói klubja volt, volt olyan, aki egyszer 15 kiló cukrot küldött neki. Nyilvános megjelenései gyakran tömeghisztériává fajultak, az utcán megállt a forgalom, már a próbák után is alig tudta elhagyni a színházat. Filmjei bemutatását óriási várakozás előzte meg, a jegyeket már hetekkel korábban meg kellett venni. A férfiaknál Páger Antal mellett Sárdy Jánosra figyeltek a legjobban, hiszen ő testesítette meg a serdülő leányok számára a férfieszményt. A Te vagy a dal főszereplőjét tömegek ostromolták, mindennap egy köteg szerelmes levelet kapott, sőt egyszer az iskolás lányok majdnem rátörték lakása ajtaját.

[origo]