
Fotó: Kristó Róbert
Felkerült Csíkmenaság is a világszerte elterjedt GPS-es kincsvadászat (úgynevezett geocaching) magyarországi térképére pár napja, amikor két természetkedvelő fiatal kézzel festett tulipános geoládát helyezett el a falumúzeumban – a láda elhelyezésével a falu népszerűsítése a céljuk.
2014. február 25., 16:542014. február 25., 16:54
Az Egyesült Államokból indult szabadidős tevékenységet, a geocachinget – természetbarát hobbit – Magyarországon a Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület (MGKE) képviseli. Az egyesület honlapján olvasható a kincsvadászat lényege: egy vállalkozó kedvű játékos elrejt egy jól lezárt ládát az általa kiszemelt, megismerésre érdemesnek tartott helyen.
Ezt követően egy GPS-készülék segítségével a megfelelő módon rögzíti a rejtekhely pontos koordinátáit. Az adatokat a játékos elküldi az MGKE-hez, ők feltüntetik honlapjukon és a geocaching nemzetközi honlapján. Így a két online felület révén valamennyi koordináta elérhetővé válik mindenki számára. A kincsvadászatot kedvelőknek pedig annyi a dolguk, hogy kiválasszanak egy nekik tetsző helyet, és a koordináták, valamint egy GPS segítségével felkutassák a ládikákat.
„Maga a kincsesláda nem más, mint egy vízhatlan háztartási dobozka, amely elég nagy ahhoz, hogy elférjen benne egy naplófüzet, kétnyelvű üzenet a megtalálónak (akár a véletlenül odatévedőnek is), egy íróeszköz és valami apró kis ajándék, ami a megtalálót illeti. Ebből persze az is következik, hogy a kincsvadásznak egy másik apró ajándékot kell magával vinnie, és a rejtekhelyet megtalálva a dobozban lévő tárggyal kicserélni, hogy a következő sikeres játékosnak se kelljen üres kézzel távoznia” – áll a magyarországi egyesület honlapján.
A legrégebbi láda a Madarasi Hargitán található
A magyar kincsesládák száma jelenleg meghaladja a 3700-at, amelyből hozzávetőleg 250 erdélyi helyszínen található. Az erdélyiek közül mintegy 15 ládát lehet megkeresni a Székelyföldön: az Úz völgyében, a göröcsfalvi templomnál, a tusnádi borvízmúzeumnál, Csíksomlyón, a Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp környékén, Nyerges-tetőn, a Jávárdi patakoknál (Gyimesközéplok), a szépvízi tározónál, a gyimesi Bagoly-kőnél, a Sólyomkőn, az Egyeskőn. A legrégebbi kincsesláda a Madarasi Hargitán található, amely már 2003 szeptembere óta várja a rátalálókat: eddig 192 kincsvadász nyitotta ki azt – áll az MGKE hivatalos oldalán.
A falu megismertetése a cél
A menasági kincsesládát február 20-án helyezték el a helyi néprajzi múzeumban, 22-én pedig megjelent a magyar honlapon. „Ezt a ládát a menasági emberek iránti szeretetből és tiszteletből hoztuk létre, célja a falu átfogó bemutatása. A pontok felkeresése közben megtekinthetjük a templomot, a falumúzeumot és a faragott kapukat\" – fogalmaznak a láda elhelyezői.
Ezt követően részletesen bemutatják a falut és a látványosságait, amelyhez GPS-koordinátákat is mellékelnek. Emellett minden kincskeresőnek ajánlják a falumúzeum megtekintését is, „mert felejthetetlen élmény, és ráadásul a Geocaching.hu egyik legszebb geoládáját találhatjuk a kiállítási tárgyak között\".
Károly Veronika, a falumúzeum vezetője elmondta, habár korábban nem hallott a geocachingről, szívesen fogadta a fiatalok ötletét, és segített nekik a láda elkészítésében, a megtaláláshoz szükséges jelszavak elhelyezésében. Az általa festett kis tulipános láda jelenleg a múzeum egyik kiállítótermében található, az elmúlt három napban még nem keresték fel kincsvadászok.
Az élményalapú utazások kerülnek előtérbe a 2026-os turisztikai trendek szerint: a hagyományos nyaralások helyett egyre többen a természetjárást, az agroturizmust, a városok éjszakai felfedezését és a személyre szabott programokat választják.
2025-ben rekordot döntött a szupergazdagok vagyonának növekedése: a világ 500 leggazdagabb embere összesen 2200 milliárd dollárral gyarapodott, nettó vagyonuk így 11 900 milliárd dollárra nőtt.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
szóljon hozzá!