Szabadúszás és improvizáció

A sepsiszentgyörgyi Míves Házban tizenkét éve működik gyermektáncház. Melkuhn Róbert tizenkét éve minden héten lelkesen fújja a talpalávalót az apróságoknak. Az alig kétévesek is csetlenek-botlanak a nagyobbak mellett, és gyakran jobban leköti őket a sarokban furulyáló szakállas-bajuszos zenész, mint a tánclépések. Melkuhn Róbert szabadúszó zenész, több együttest alapított, több együttesben zenél, filmzenét, színpadi zenét is szerzett, mégis amikor rákérdezek, azt mondja, a gyermektáncházra a legbüszkébb. Arra, hogy felnőtt egy generáció, és a fiatalok, akiket évekkel ezelőtt szüleik vittek minden héten táncházba – ahol botladoztak, szaladgáltak, nagyokat kacagtak, és közben persze hallgatták a népzenét, tanulgatták a lépéseket, népi-játékokon szórakoztak –, felnőttként rendszeresen látogatják a táncházat.

Gyimesi csángómagyar zene

A gyermektáncházban a kicsik megtanulják az alapokat, amire építeni lehet majd a táncrendek oktatását, magyarázza Melkuhn, aki a furulya, a kaval, a gardony megszólaltatója. Fiatalon, csekély zenei tudással jelentkezett a Háromszék Táncegyütteshez, ahonnan Budapestre irányították, hogy pallérozza tudását. A táncegyüttes zenekarában dolgozott néhány évig, de már időtlen idők óta szabadúszó zenész. „Mindig hívnak, és ha hívnak, megyünk és zenélünk” –  mondja Melkuhn, aki 17 esztendővel ezelőtt alapította meg a Tilinkát – ez volt Erdélyben az első moldvai, gyimesi csángómagyar zenét játszó táncházzenekar. Hat év után az együttes Melkuhn Róbert és barátai néven a sepsiszentgyörgyi gyermek- és felnőtt-táncházak állandó zenekara, 2001-től Folker néven zenélnek.

Filmzenék

Melkuhn Róbert szívesebben beszél a Folkerről, mint saját magáról. Szinte lélegzetvétel nélkül sorolja, hogy a Folker részt vett a sepsiszentgyörgyi Mandala Színház A Menyegző című táncszínházi produkciójában, a válaszúti ifjúsági néptánctáborban több ízben játszottak moldvai csángó zenét. Lakatos Róbert Ördögtérgye című filmjének a zenéjét is ők szerezték, mint ahogy Szabó Zenkő és Balázs Zoltán A zöld emberke című animációs filmjéét is. 2005-ben Tony Gatlif, a neves francia filmrendező meghívására az együttes tagjaival a Transylvania című, legújabb filmjének forgatásán vettek részt. Amit még említésre méltónak tart, a tavaly őszi nyugat-európai turnéjuk, mely keretében többek közt felléptek a svédországi „AbunDance” elnevezésű rangos nemzetközi táncfesztiválon is. Tavaly adták ki a Folker együttes Kecsketánc című CD-lemezét. A gyerektáncházas anyag egy része moldvai csángó népzenére épül, gyimesi, felcsíki népdalokból, népi gyermekjátékokból áll össze, de néhány közismert gyermekdalt is tartalmaz. A CD-borító tulajdonképpen egy 80 oldalas könyvecske, amelyben elolvasható a keretmese, a játékok leírása, a dalok, csujogatások szövegei.

„Mesterséges lélegeztetés”

Melkuhn Róbert elismeri, hogy a népdal, a néptánc mesterséges lélegeztetésre szorul. A táncházak azonban éltető közegei a néphagyománynak. A táncházasok mindig elviszik gyerekeiket a gyerektáncházba, akik később szintén visszajárnak. Ez egy állandó körforgást biztosít, összetartó közösségek, baráti társaságok alakulnak így ki. Persze igyekezni kell, hogy a gyerek ne forduljon el a népzenétől és a tánctól, hanem szeresse azt. Ezért van a keretmese, a sok játék. Idén a Kovászna Megyei Művelődési Központ projektjében vesz részt: mesejátékkal próbálják népszerűsíteni a népzenét, a népi hangszereket. A Dorombszó című mesét, amelyben hangszerek szerepelnek, az a Csibi Szabolcs írta, aki a Kecsketánc keretmeséjét. A színpadra átdolgozott mesét a kovásznai Körösi Csoma Sándor Iskola diákszínpada mutatja be, az előadásban élő zene szól.  Melkuhn Róbert azt mondja, szeret színházi előadásokban zenélni, mert ott végig figyelni kell, jó koncentrációs gyakorlat. Különben a táncházakban nagy a szabadság, sok lehetőség adódik az improvizációra. A zenész bevallja, a rengeteg tapasztalat és fellépés ellenére az utóbbi időben rendszeresen gyakorol, hiszen ettől az évtől a TransylMania együttesnek is tagja, pontosan kell ismerni a dalokat, bár a saját szólóiban ott is van lehetőség az önkifejezésre, az improvizációra. A zenekar harmadik, nemsokára megjelenő lemezén, melynek címe Mert tudnom kell, már az ő furulya-, kaval- és fuvolajátéka lesz hallható.

(fotó: Barabás Zsolt)