Stresszoldónak is jó a galambtenyésztés

Kezdetben parlagi gerlét, úgynevezett parasztgalambot tenyésztett Pecz Rudolf, majd más alfajokat is kipróbált. Középiskolás korában aztán a postagalambokra összpontosított. Nagy távolságokról röptették a madarakat, Brassóból például az övé ért legelsőnek haza Nagykárolyba. 1971-ben első díjat nyert a postagalamb-röptetésben, mert több mint hatszáz, az akkori Csehszlovákia területén feleresztett galamb közül elsőként az ő favoritja szállt haza a dúcba. Két galambbal is indult akkor, a másik tizedik helyezést ért el. Eredményeit oklevelek és kupák sokasága tanúsítja. \"1972-ben kénytelen voltam magukra hagyni galambjaimat, mert elvittek sorkatonának. Amikor hazajöttem, a madarak nagy része már nem élt, nem viselte senki gondjukat, a szomszéd macskák pedig rendszeresen levadászták őket\" - emlékszik vissza a kezdetekre Pecz, aki 1975-ben újra elkezdett szenvedélyének áldozni.  

Posta után dísz

A tenyésztő szerint ahogy öregszik az ember, kénytelen váltani. A postagalambok igen sok utánajárást, idomítást igényelnek, így Pecz díszgalambokra specializálódott. \"Kényelmesebb itthon foglalkozni a tenyésztéssel, naponta nézegetni, babusgatni, tisztítgatni a tollazatukat, mint röptetni és tréningeztetni. Megöregedtem, nem olyan könnyű a mozgásom, mint régebb\" - meséli a váltás okait a galambgazda. \"Nyolc éve váltottam díszgalambra. Az első példányokat Szerbiából szereztem be, és velük kétszeres országos bajnoki szintre jutottam\" - teszi hozzá. Ezelőtt röptetési versenyeken vett részt a madarakkal, mára már kiállításokra viszi szárnyas kedvenceit. A versenyeken komoly szakmai kritériumoknak kell megfelelnie minden galambnak. A zsűritagok árgus szemekkel vizsgálják a díszállatok tollazatát is. \"Minden tollszálnak épnek, pontosan elrendezettnek kell lennie, mert ha a galamb loncsos, koszos, hiányos tollazatú, nagy hátránnyal indul a megmérettetéseken, sőt az is hibapontnak számít, ha eltér valamelyik toll színe az eredeti fajtáétól. Az egyszínű galambok a legszebbek\" - részletezi a követelményrendszert a tenyésztő.

A galambokat olyan szabványketrecekben állítják ki, amelyeknek minden oldala 40 centiméteres. Fajtánként sorakoztatják fel őket, és a bírók valamennyit külön, előre meghatározott szempontrendszer szerint értékelik. Minden fajtának standard leírása van, ez az illető alfaj specifikumait tartalmazza. A galambot a csőre hegyétől a farka végéig ellenőrzik, és amennyiben valahol eltér a leírástól, pontokat veszít. Komoly odafigyelést igényel a galambtartás, hiszen ha díjnyertes példányokat akar nevelni, a tenyésztőnek gondosan ki kell válogatnia a tenyészpárokat és a tojásokat is. Nem engedhető meg a fajok felügyelet nélküli kereszteződése, fajtákat csak megfelelő párosításokkal lehet kialakítani. Körülbelül tíz év alatt lehet kitenyészteni egy sajátos fajtát, és csak akkor jegyezhető be újként, ha tíz ugyanolyan sajátosságokkal rendelkező egyed születik egymás után. Szakmai szinten akkor jegyzik be az új fajtát, ha három-négy évig tíz ugyanolyan galambot állít ki a tenyésztő. Ekkor nevet is adhat a fajtának. Az új faj általában csőrméretben, szárnyhosszban és derékvastagságban tér el elődjeitől.

A galambokat verseny előtt meg kell tisztítani, mert a legtöbb fajtának dús a lábtollazata, és tipegés közben bemocskolódik. Figyelmet kell fordítani rájuk a ketreceikben is, mert főleg párzási időszakban a hímek komoly harcokat vívnak, és megsérülhetnek, tollakat veszíthetnek. Pecz Rudolfnak van olyan galambja is, amely ötven eurónál is többet ér. 

Pecz Rudolf egy díszgalambtenyésztésre szakosodott, kolozsvári székhelyű egyesület tagja, amely nemzetközi szinten is képviseli a galambászok érdekeit. Legutóbb a szlovákiai Kassán rendezett, európai szinten is rangosnak számító szemlén mutatták be madaraikat. A nagykárolyi tenyésztő manapság ritkábban utazik galambjaival, különösen a hosszabb utakat hanyagolja. Ilyenkor az egyesület képviseli, madarait pedig külön erre a célra kialakított ketrecekben szállítják, hogy ne sérüljenek, egyúttal eleget tesznek az állategészségügyi szabályok betartásának is. Leginkább magyarországi, szlovák, csehországi, lengyelországi és hazai versenyeken szerepelteti kedvenceit. Minden állat lábán speciális eurogyűrű van. Erről lehet leolvasni a galamb életkorát, tenyésztője nevét, egyedi bejegyzési számát, származási országát és az esetleges helyezéseit.  

Tavasszal búgástól hangos az udvar

Pecz Rudolf kalitkáiban különféle díszgalambok élnek. Pávás galamb, német szimpla és dupla kontyos, szatinetta (családneve rövidcsőrű keleti sirályka) és az alig tíz éve kitenyésztett kolozsvári pergő a legmutatósabb fajta. A rövidcsőrűek alfaja a brünetta, a szulferetta, a blondinetta és a szilveretta, ezeket a megnevezéseket szárnyszínük után kapják. Mivel többféle madár él együtt, és nyáron naponta, pár órára szabadon, a ház körül is repdeshetnek, nagyon fontosak a megfelelő óvintézkedések. \"Nem szeretem az idegen állatokat a galambjaim körül, ezért elűzök minden kóbor házikedvencet, ősszel pedig nagyon kell vigyázni a ragadozó madarakkal is. A vadgalamboknak, más néven balkáni gerléknek sem tanácsos engedni, hogy a közelben fészkeljenek, mert különféle betegségekkel megfertőzhetik a kevésbé ellenálló fajgalambokat\" - figyelmeztet Pecz.

A díszmadarakat évente kötelező védőoltásban részesíteni, hiszen a kiállításokon valamennyi példánynak érvényes orvosi igazolvánnyal kell rendelkeznie. Pecz úgy tudja nyugaton minden galambásznak van saját állatorvosa is, akivel rendszeresen konzultál, de nálunk ez egyelőre még elképzelhetetlennek tűnik. Eledelükbe ásványi anyagokat és vitaminokat kever, így erősíti szervezetük ellenállóképességét, szükség esetén pedig gyógyszeres kezeléssel küzd a betegségek ellen. Különösen ősszel és télen fontosak az étrendkiegészítők. Az itatás és etetés is nagy koncentrációt és megfelelő felszerelést igényel, olyan eszközöket, amelyekbe nem kerül be az állati ürülék, mert azzal terjednek a legkönnyebben a különböző fertőzések. Elővigyázatosságból vízihomokot tesz alomként a ketrecekbe, amit könnyű cserélni, és nem ragad az állatok lábára sem. \"A galamb egyébként olyan, mint az időjárás: könnyen változik a hangulata. Tavasszal búgástól hangos az udvar, minden madár társat keres, ősszel pedig bágyadtabbak, szomorúbbak - magyarázza a galambtenyésztő. - De ha betegek, azonnal látszik rajtuk, mert félrevonulnak, elkülönülve gubbasztanak. A tapasztalat sokban segít észrevenni a rendellenességet, mert a galambok amúgy makkegészségesen is képesek akár hat órán át mozdulatlanul egy helyben állni. Nekem megnyugvást jelentenek ezek az állatok. Napközben az udvaron dolgozgatok, és ha olykor-olykor rájuk nézek, minden gondomat feledem. Szemet pihentető a szépségük, még stresszoldónak is kitűnőek.\"

A tenyésztő szerint drága hobbinak hódol, és 21 éves profi galambász-pályafutása gyümölcse most kezd beérni, azaz a bevételek éppen fedezik a kiadásokat.