2010. december 16., 10:442010. december 16., 10:44
A panaszos azzal fordult az Európa Tanács égisze alatt működő bírói testülethez, hogy a magyar jogszabályok megakadályozták az egészségügyi illetékeseket az otthon szüléshez szükséges segítség megadásában.
Az 1979-ben született budapesti nő terhes volt, amikor tavaly, december 15-én a strasbourgi bírósághoz fordult: otthoni szülést tervezett, de erre nem nyílt lehetősége, mert a felelősségre vonástól tartó egészségügyi szakszemélyzetet a jogi előírások eltántorították a segítségnyújtástól. Aggodalmukat arra alapozták, hogy az elmúlt években volt példa büntetőeljárásra ilyen ügyben Magyarországon. Ítéletében az első fokon eljáró bírói tanács megállapította: a „magánélet” fogalma tartalmazza az egyén azon jogát is, hogy dönthet arról, szülővé kíván-e válni.
Ebből a bírói tanács következtetése szerint az is levezethető, hogy az egyén dönthet arról, milyen körülmények között kíván szülővé válni. Ternovszky Annának ugyan senki nem tiltotta meg az otthon szülést, de jogának gyakorlásában akadályozta őt azzal, hogy a jogi előírások miatt az egészségügyi szakszemélyzet ehhez nem nyújtott segítséget. A taláros testület szerint a szóban forgó magyar jogi szabályozás okkal tekinthető ellentmondásosnak.
A betegnek ugyan önrendelkezési joga van, egy kormányrendelet mégis szankcionálja azokat az egészségügyieket, akik a képzettségüknek egyébként megfelelő tevékenységet „a joggal vagy működési engedélyükkel összeegyeztethetetlen módon” gyakorolják. A strasbourgi bíróság megítélése szerint így Magyarországon jogbizonytalanság övezi az otthon szüléshez való szakegészségügyi segítségnyújtás kérdését, az egészségügyi személyzet fenyegetettsége pedig gyakorlatilag megfosztotta a panaszost attól, hogy szabadon választhassa az otthon szülést. Az elsőfokú tanács 1250 euró perköltség megtérítését ítélte meg a panaszos javára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Látogatottsági adatok