2011. január 07., 10:062011. január 07., 10:06
A példamutató esemény ráirányította a figyelmet arra, hogy Magyarországon a nemzetközi orvostudomány kutatóinak és alkalmazóinak legjobbjai között jegyzett szakemberek dolgoznak az őssejtkutatás és az őssejtek gyógyászati alkalmazásának elősegítésében, és az őssejtmegőrzés tudományának folyamatos fejlesztésében.
Magyarországon jelenleg elsősorban a vérképzőszervi rákos betegségben szenvedőket gyógyítják őssejttel. Bár több sikeres beültetés történt az elmúlt években, a miskolci gyermek-onkohematológiai és csontvelő-transzplantációs osztályon 2010 őszén elvégzett életmentő műtét kiemelkedő. A beültetett őssejt a beteg kislány testvérének köldökzsinórvéréből származott, a szakszerűen levett és megfelelő körülmények között tárolt őssejtek képesek voltak a beteg csontvelőjének pótlására, új csontvelő felépítésére. „Az őssejtek révén olyan egészséges sejtek kerültek a beteg gyermek szervezetébe – a csontvelőbe és ezen keresztül a vérbe –, melyekben nincs rosszindulatú elváltozás, így ezek a sejtek adják meg a végleges gyógyulás esélyét. A beavatkozás után két héttel megjelentek az új, egészséges sejtek a gyermek vérében, ezzel a kislány – kezelőorvosai szakvéleménye alapján – a gyógyulás útjára lépett” – mondta a téma szakértője, Dr. Balogh István a Napidoktornak.
A KRIO Intézet – ahol a beültetett őssejtet előkészítették a transzplantációra – vezetője elmondta, hogy Pro-Família programja keretében ingyenesen biztosították az őssejt levételét és tárolását. Magyarország az egy főre eső sikeres őssejtbeültetések tekintetében kiemelkedő helyen áll Európában. Négy őssejtbank és több orvosi intézmény adja a tudományos hátteret, hogy korunk egyik legújabb és legfontosabb gyógyászati ágazata szolgálja a korszerű terápiát. Jelenleg a Magyarországon született gyermekek mintegy hét százalékának köldökzsinórvérét tárolják, miközben az őssejtterápia alkalmazási területe folyamatosan bővül.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.