Sós, folyékony állapotú víz lehet a Marson

A Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) amerikai műhold által gyűjtött adatok elemzéséből következtettek a szakemberek a sós, folyó víz esetleges jelenlétére, amelyet már régóta feltételeztek.

Az űrszonda fekete, keskeny csíkokat észlelt, amelyek megjelennek, növekednek és lefelé haladnak néhány marsi lejtőn a bolygó legmelegebb hónapjaiban, és elhalványulnak, majd eltűnnek a marsi év további szakaszában.

Lujendra Ojha, az atlantai Georgia Műszaki Intézet kutatója és kollégái a Nature Geoscience szaklapban mutatják be eredményeiket. Elemzéseik az eddigi legkomolyabb bizonyítékai annak, hogy ha időszakosan is, de ma is lehet folyékony állapotú víz a Marson. Ennek bizonyítására az érintett lejtők behatóbb asztrobiológiai vizsgálatára van szükség a szakértők szerint.

„Felfedezésünk igazolja, hogy a víz szerepet játszik a képződmény kialakulásában. Azt nem tudhatjuk, hogy a felszín alól jön-e, lehet, hogy az atmoszférából képződik” – fejtette ki kutató. Mivel az MRO méréseit a marsi nap legforróbb szakaszában készíti, a kutatók arra következtetnek, hogy bármilyen vízmaradvány vagy a vízzel egyesült ásványok nyomai ekkorra elpárolognak.

A folyékony víz központi jelentőségű az általunk ismert élethez. A Marson már korábban is találtak vízjeget és kiszáradt vizekre utaló számos nyomot. Folyékony vizet azonban egyelőre nem figyeltek meg. A felfedezés óriási jelentőségű lenne az egykori vagy akár ma is létező marsi élet bizonyításában – vélik a kutatók.

Bár az oldat forrása és összetétele ismeretlen, a felfedezés alátámaszthatja azokat a feltételezéseket, amelyek szerint az égitesten létezhetnek a mikrobiális életformák létrejöttét lehetővé tévő feltételek. Amennyiben a megfigyelt lejtőkön valóban sóoldat folyik, akkor ott átmenetileg nedves körülmények uralkodnak a marsi talajon. Az oldatban a víz aktivitása azonban valószínűleg túl elenyésző ahhoz, hogy az eddig ismert mikroorganizmusok kifejlődjenek benne.

Ojha és kutatótársai megfigyelték, hogy a csak néhány méteres, keskeny csíkok általában akkor keletkeznek, ha a lejtőkön a hőmérséklet mínusz 20 Celsius-fok fölé kerül és rendszeresen akkor, ha fagypont fölé emelkedik. Már a csíkok felfedezésekor úgy vélték a szakértők, hogy feltehetőleg folyékony vízből keletkeznek, amelynek sók miatt alacsonyabb a fagypontja és a párolgási pontja.

Az eddigi mérési adatok nem voltak elegendőek a víz és a sók kimutatásához. A kutatók ezért új módszert fejlesztettek ki az új elemzéshez, és a Mars négy különböző pontján lévő vízfolyásra alkalmazták.

Áprilisban már más kutatók is jelentették, hogy a Mars talajának felső centimétereiben valamiféle sóoldat képződik. A Curiosity marsjáróval kalcium-perklorátot fedeztek fel, amely bizonyos körülmények között nedvességet von el a Mars levegőjéből, és így képes sóoldat képzésére. Az oldat aztán reggelente újra elpárolog. Az élethez valószínűleg túl kevés ez a víz és túl nagy a hideg.