Az első létesítmény a növényvilág fejlődésének 400 millió éves történetét mutatja be: öt pavilon lesz, amelyek mindegyike egy-egy földtörténeti időszakot ismertet meg. A látogatók, visszamenve az „idők kezdetéig”, megtekinthetik mindazokat az evolúciós változásokat, amelyeknek köszönhetően a 400 millió évvel ezelőtti devonkorban kialakultak a mohák, a páfrányok, a zuzmók. Az érdeklődők megismerhetik a 300 millió évvel ezelőtti karbonkor, a kőszénképződési időszak trópusi növényzetét. Ellátogathatnak a jurakorba (206–142 millió évvel ezelőtt), amikor buja erdőségek borították a Földet, s a dinoszauruszok voltak bolygónk urai, valamint a krétakorba (142–65 millió évvel ezelőtt), amikor kialakultak a virágzó növények, s a fajok 80 százaléka. A 65 millió évvel ezelőtt kezdődött és napjainkig tartó kenonozoikus kort bemutató pavilonban a beporzással szaporodó növények széles skáláját ismerhetik meg, míg a pliocén korba (3,5 millió évvel ezelőtt) látogatva az akác és a vízinövények születését.
A másik komplexum a „Lehetőségek kertje”, amely a jövőbe vezeti el a látogatókat, különböző forgatókönyvek alapján igyekezve megértetni, hogy mi történhet bolygónkkal a jövőben az emberi tevékenység következtében. Az érdeklődők két út közül választhatnak: elindulhatnak a „semmit sem tenni” elnevezésű ösvényen, amely a teljes megsemmisüléshez vezet, míg a másik a botanikai lehetőségek széles választékát kínálja. Paul Kendrik, a londoni Natural History Museum paleobotanikusa szerint a cél bemutatni a látogatóknak azokat a változásokat, amelyek az utolsó 400 millió év során mentek végbe a térségben. A jelenlegi sivatagi terület ugyanis drámai éghajlati átalakulásokon ment át különböző földtörténeti korszakok során, hiszen egykor itt bővizű folyók és dús erdők voltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Bukarestben készül a világ egyik legdrágább magánbunkere Andrew és Tristan Tate számára. A föld alatti luxusmenedék 3,9 millió dollárba kerül, és még sztriptízrúddal felszerelt szórakoztatóterem is lesz benne.
Látogatottsági adatok