Sapientiás csapat tésztahídja lett a legszebb

Bár furán hangzik, a tésztahídépítés nem mai találmány, több évtizedes hagyománnyal szervezik a hasonló megmérettetéseket az európai és amerikai mérnökképző intézményekben. A magyarországi Óbudai Egyetem 2005-től szervez tésztahídépítő versenyeket, 2011-től pedig már világbajnokságot is.

Idén negyedszerre rendezték meg a RECCS fantázianevű tésztahíd építő világbajnokságot, kilenc országból érkeztek a mérnökhallgatók, hogy bebizonyítsák, mit tudnak építeni egy kilogramm száraztésztából, ragasztóból és csavarból. A Keresztes Alpár, Kisgyörgy Árpád és Mihály Norbert harmadéves mechatronika szakos hallgatókból álló csapat vezetőtanára, Dr. Faluvégi Erzsébet elmondta, sokat készültek a megmérettetésre a diákokkal, s végül a versenyző híd megépítése is hat napon és hat éjszakán át tartott.

„Megvettünk mindenféle, a kereskedelemben kapható spagettit, pennét és makarónit, azokat megvizsgáltuk szilárdságtani szempontból. Aztán a diákok elkészítették a modellt, megnéztük, milyen problémát lehet még kiküszöbölni” – mesélte a munka folyamatát az oktató. Hozzátette, a diákok éjjel-nappal dolgoztak az egyetem műhelyében, majd az elkészült tésztahidat mikrobusszal szállították a verseny helyszínére.

A sapientiás csapat hídja összesen 870 grammot nyomott csavarostól, ragasztóstól, a tartó kategóriában versenyzett, és a terhelésen kiderült, hogy 133 kilogrammot bír el. S bár az első helyezett 549,8 kilót elbíró hídjától még messze áll ez, a vásárhelyi csapat szépségdíjjal tért haza.

„Olyan szempontból meg vagyunk elégedve az eredménnyel, hogy bár voltak már sapientiás csapatok ezen a versenyen, még soha senkinek nem sikerült valamilyen eredményt elérni. A mi hidunkat azért díjazták, mert különleges volt, míg mindegyik híd ugyanúgy nézett ki, a mienk egy háromszög alakú híd volt, boltív alakú tartóval a tetején” – mesélte a csapat egyik tagja, Kisgyörgy Árpád.

Hozzátette, tapasztalatszerzésre jó volt a verseny, s arra is, hogy tudják, jövőben más típusú hidat kell építeniük, hogy nagyobb legyen a teherbírása. „Két szempontból is le vagyunk maradva: egyrészt a világbajnokságon nagyrészt olyan tésztafélékből építettek, amelyeket Romániában nem is lehet kapni, másrészt míg mi nulláról indultunk, máshol tésztahídépítő köröket szerveznek, s egész évben gyakorolnak” – mutatott rá a harmadéves hallgató. Hozzátette, arról is beszéltek már, hogy jó volna a koronkai campuson is ilyen kört indítani.